2023. április — külpolitikai előrejelzés

Finnország

Március folyamán Törökország végre engedélyezte a finn NATO-csatlakozást. Bár eredetileg a két skandináv ország, Svédország és Finnország együttesen csatlakozott volna erre jelenleg nem kerülhet sor, mivel a svédekkel továbbra sem sikerült megegyezni. Azonban Finnországgal szemben már nincsenek fenntartások, így április folyamán megtörténhet a csatlakozás. A NATO főtitkára reméli, hogy mindkét ország a júliusi NATO csúcstalálkozóig már csatlakozni tud. A finn csatlakozáshoz már csak Törökország ratifikációjára van szükség. Jelenleg nincs egyéb akadályozó tényező, tehát ha nem történik valami váratlan csúszás, akkor áprilisban már hivatalosan is bővülhet a NATO szövetségi rendszere.

Franciaország

Macron nyugdíjreformja megbolygatta a francia belpolitikát. Bár a kormány túlélte a bizalmatlansági indítványokat, ettől még az emberek nem elégedtek meg a kormány döntéseivel és módszereivel. Már gyakorlatilag hónapok óta zajlanak a tüntetések, és az utolsó ciklusát töltő Macron nem valószínű, hogy engedni fog a nép akaratának, sőt ezt kifejezetten elutasította. A nyugdíjreformot már több kormány véghez akarta vinni, de látszólag csak Macronnak sikerült.

A kormányt folyamatos támadások érik a reform miatt, és nem úgy tűnik, mintha csillapodna a hangulat, sőt egyre többen ellenzik a döntést. Macron bejelentette, hogy a kormányát nem fogja leváltani, ami még inkább feldühítette a rendkívül népszerűtlen, ámbár annál szükségesebb nyugdíjreform miatt tüntető népet.

Előfordulhat, hogy Macronnak tényleg változásokat kell eszközölnie a kormányon belül, de ez nem feltétlenül oldja meg a problémát. A nyugdíjreform visszafordítása nemcsak logikátlan, de káros is lenne. Franciaország még így is nagyon megengedő nyugdíj tekintetében, főleg más európai országokhoz viszonyítva. Az egyetlen dolog, ami tényleg megosztó a reformban a ledolgozott évek minimum és maximum számának megszabása. Emiatt valóban kissé igazságtalan a rendszer, mert bizonyos személyek ezáltal nem biztos, hogy tudnak maximális nyugdíjat szerezni. A legjobb, amit a kormány, illetve az elnök tehet, hogy kivárják a helyzet enyhülését. Esetlegesen a miniszterelnök leváltása kerülhet szóba, de ennek az eredményessége és valószínűsége megkérdőjelezhető. A legutóbbi információk alapján a miniszterelnök le fog ülni az ellenzéki vezetéssel, a tárgyalást követő sajtótájékoztató pedig április 3-án várható.

Ukrajna–Oroszország

Ukrajna eddig minden előjelzésünkben előkerült, ez most sincs másként. A háború folyamatosan új problémákat szül, de jelenleg nincs nagyon mit mondani, mert nincs kifejezett előrehaladás, illetve a nagyobb hadműveletek még nincsenek konkretizálva. Az ukrán kontraoffenzíva még várat magára, így erről nem lehet különösebben semmi újat mondani.

Ami kifejezetten érdekes lesz az elkövetkezendő időben, hogy Bahmut mikor esik el. Bahmut ostroma már hónapok óta alig halad, mert az ukránok nem akarják feladni a várost, az oroszok meg nem tudják bevenni. Többen úgy gondolják, hogy az ukránok a várost a szimbolikus jelentősége miatt nem akarják feladni, de ez nem tűnik reálisnak. Természetesen ez is egy fontos faktor a döntéshozatalban, de inkább két dolog játszhat közre abban, hogy a város még mindig ukrán kézben van: Egyfelől a Wagner-csoport és a Kremlin közti ellenszenv megnehezíti az oroszok előrenyomulását. Ezt a szembenállást valószínűleg az ukránok is észlelték, így előnyükre tudják fordítani a helyzetet. Másfelől, Bahmut jól védhető, és ameddig az oroszok nem tudják körbekeríteni a várost, addig a védelme remek lehetőséget biztosít az orosz erőforrások felőrlésére. Vagyis az ukrán hadsereg inkább csak akadálynak használja a várost, de nagyon valószínű, hogy lélekben már elengedték. Valószínűleg Bahmut elfoglalása egybe fog esni az ukrán kontraoffenzíva kezdetével. Az ellentámadás irány nem kelet fele lenne a leglogikusabb, viszont ott is el tudnának vágni fontos orosz utánpótlási vonalakat, és akkor elképzelhető, hogy vissza tudják szerezni a várost. A keleti kontraoffenzíva rendkívül kockázatos lenne, de Bahmut visszafoglalása egy hihetetlen morális győzelem lenne az ukránoknak, míg az oroszoknak hatalmas szimbolikus veszteség lenne.

A másik nagy kérdés a háborút illetően a tankok megérkezésének időpontja, illetve a lőszeré. Jelenleg az ukrán katonáknak takarékoskodniuk kell a lőszerrel, de a nyugati országoknak sikerült megállapodniuk a további utánpótlásról, így a lőszer elméletben nem sokáig lesz probléma. Lehet, hogy ha a lőszerhiányt sikerül elhárítani, akkor az ukránok is támadásba lendülhetnek. Ami viszont egyre inkább nyilvánvaló, hogy a háború költséges. A nyugati országokban a lakosság egyre kevésbé támogatja a háborús törekvéseket. Mindenki békét szeretne, de egyelőre nem látszik ennek a lehetősége. Oroszország hosszabb távon jobban bírhatja a háborút a nyugati fegyverekhez képest sokkal olcsóbb fegyvereinek köszönhetően. Illetve, azt se szabad elfelejteni, hogy az oroszoknak egy teljes mobilizáció esetén még van körülbelül 25 millió frontra küldhető emberük. Ha pedig életbe lép az oroszok digitális mobilizációs rendszere, akkor a lehető legköltséghatékonyabb módszerekkel tudják majd besorozni a lakosságot.

A Fehéroroszországokba szállított atomfegyverek ijesztőnek hangozhatnak, de a használatukra nagyon minimális esély van. Ez megint csak inkább elrettentés, mintsem tényleges fenyegetés. Tény, hogy Oroszország a hidegháború óta most először szállított nukleáris fegyvereket az ország határain túlra, de Fehéroroszország majdnemhogy Oroszország de facto része. Ha katonákat küldhetnek, képezhetnek, táboroztathatnak Fehéroroszországban, illetve offenzívát indíthatnak onnan, akkor egy-két atomfegyver már nem sokat nyom a latban. Az már mellékes, hogy ezek a fegyverek taktikainak minősülnek, vagyis csak kis robbanóerejű fegyverek kerülnek állítólagosan Fehéroroszországba. Ezek a fegyverek, bár rendkívül veszélyesek, nem fogják elhozni a világvégét, mert a modern robbanó anyagok hasonló robbanóerővel bírnak. Ezenfelül, ezeknek a fegyvereknek a használata teljesen értelmetlen lenne, tekintettel arra, hogy Putyin meg akarja szállni Ukrajnát, nem elpusztítani azt. Neki sem lenne kedvező, ha radioaktív pusztaságot kellene a háború végeztével tisztogatnia. Szóval az áthelyezett atomfegyverek pusztán a nukleáris narratíva és fenyegetés legújabb adalékai.

Donald Trump

Donald Trump újra aktivizálta magát az Egyesült Államok politikai színterén. A volt elnöknek több megkérdőjelezhető ügye van, de az egyik miatt lehet, hogy most tényleg bajba kerül. Elméletben még március végén döntésnek kellett volna születnie a lefizetés ügyében, amelyben Trump egy pornószínésznőnek adott hallgatási pénzt. Az ügy maga nem túl érdekes, sőt kifejezetten unalmasnak mondható. Azonban, ha Donald Trump ellen vádat emelnek, akkor ő lesz az első elnök jó hosszú ideje, akit letartóztatnak — technikailag Ulysses S. Grant volt az első, akit még 1872-ben lovas gyorshajtásért tartóztattak le.

Bár kétségtelenül botrányos lenne Trump letartóztatása, ami még aggasztóbb, hogy a hűséges követőtábora ezt nem hagyná szó nélkül. A new yorki bíróság már megtette a szükséges előkészületeket hatalmas tüntetéseket várva, ha Trumpot esetleg tényleg letartóztatják. Nem kizárt, hogy január 6-a még egyszer megismétlődhet, ha a volt elnök ügyeiben érdemi változás történik.

Izrael

Izraelben továbbra is nő az emberek száma, akik az igazságszolgáltatási reform ellen tüntetnek. Mára már a katonák is megtagadják a szolgálatot ellenérzésük kifejezése érdekében. Izraelben tényleg nagy a káosz, de eddig sem Benjámín Netanjáhú kormánya, sem pedig a tüntetők nem voltak hajlandók engedni. A tüntetések méretéből ítélve nem valószínű, hogy a keményvonalas kormány szó nélkül keresztül tudná vinni a döntést a parlamenten. Éppen ezért Netanjáhú még az utolsó pillanatban 27-én bejelentette, hogy szünetelteti az igazságszolgáltatási reformokat. A döntés érthető, de az is világos, hogy a kormány is megosztott a döntést illetően. Még az elnök is pozitívan fogadta a szüneteltetés hírét, míg mások elítélték a döntést. Netanjáhúnak kifejezetten nehéz dolga lesz, ha egyben akarja tartani a kormánykoalíciót, és ezzel egy időben el akarja kerülni a totális káoszt is.

Hogy mi következik ezután azt nehéz megmondani. Valamelyik oldalnak muszáj lesz engednie, mert a kompromisszumos megoldás nem működhet, hiszen a tüntetők a reform teljes eltörlését akarják. Netanjáhúnak valószínűleg fel kell majd adnia a reformokat, vagy minimalizálnia kell azokat. Azonban, ez a döntés elmélyítheti a kormányban keletkezett szakadékokat. Nem elképzelhetetlen, hogy reformok bukása a kormánykoalíció felbomlásához vezethet a későbbiekben. A döntés túl korai ahhoz, hogy a hatásait láthassuk, de április mindenképpen érdekes, és szinte biztosan döntő jelentőségű lesz az izraeli politikában. Egyelőre még sikertelenek az egyeztetések.

Gazdasági válság

Az utóbbi pár hétben rengeteg bank ment csődbe, vagy léptek fel likviditási problémák a működésükben. Kétségtelenül aggasztóak a ma látható trendek, ugyanakkor egy gazdasági válságtól nem érdemes tartani. Természetesen mikor olyan nagy bankok omlanak össze, mint a Credit Suisse vagy Silicon Valley Bank, akkor azt a világgazdaság is megérzi. Viszont érdemes megnézni, hogy milyen bankok is omlottak össze, és tisztán látszanak az okok. A Credit Suisse például már évek óta rosszul teljesített, míg az SVB egy viszonylag szűk piacon tevékenykedett, rizikós startupokba fektetve pénzt. Ez ugyan sokat elmond a világgazdaság jelenlegi trendjeiről, ugyanakkor az államok korai beavatkozása, illetve a bankok szűk, speciális befektetési területei meggátolják a válság kiszélesedését. Ugyan a gazdaság megérezte ezeket a problémákat, de látszólag már most javulóban van a helyzet, így nem valószínű, hogy egy globális probléma kezdetének szemtanúi lennénk.

Választások:

Montenegró második forduló: A második fordulóba két jelölt jutott, mivel a március 19-ei választásokon egyiküknek sem sikerült bezsebelnie a szavazatok többségét. A verseny most az inkumbens Milo Đukanović és az ellenzéki jelölt Jakov Milatović között fog eldőlni. A két jelölt között az első fordulóban viszonylag nagy volt a különbség. Đukanović 35,37%-ot szerzett, míg Milatović csak 28,92%-ot. Az inkumbens jelölt előnye nem behozhatatlan tekintettel arra, hogy a többi párt mind Đukanović-ellenes. Ezáltal az inkumbens jelöltnek nincs igazán esélye szavazatokat gyűjteni, viszont Milatović-nak még lehet rá esélye, ha a többi jelölt szavazói is beállnak mögé. Szakértők szerint nem valószínű, hogy Đukanović megnyerheti a második fordulót, amennyiben mindenki más beáll Milatović mögé. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy egyéb meghatározó problémák is közrejátszhatnak a szavazásban.

Finnország: A finn választások április 2-án esedékesek. A Nemzeti Koalíció Pártja (KOK) támogatottsága magas, emiatt valószínűleg ők válnak majd a legnagyobb párttá a választást követően. A közép-jobboldali párt már régóta a NATO-csatlakozás mellett érvel, ami mára már konszenzussá vált az országban, de támogatottság mégis csökkenő tendenciát mutat. Azonban a különbség nem túl nagy a szociáldemokraták jelenlegi állása és a KOK állása között, így egy baloldali koalíció biztosíthatja Sanna Marin miniszterelnökségét, habár történhetnek változások a koalíció felépítésében. Mindent összevetve, jelenleg Sanna Marin miniszterelnöksége egy baloldali koalíciós kormány élén tűnik a legvalószínűbb eshetőségnek.

Bulgária: Az országban ez lesz az ötödik választás két év alatt. A parlament folyamatosan elbukik a kormányalkotás folyamatában, emiatt újra és újra meg kell ismételni a választásokat. Ez most sincs másképp, így valószínűleg a választás most sem vezet majd eredményre. Az ország két legnagyobb pártja Európa és Ukrajna pártján áll, de a liberális—konzervatív ellentét továbbra is akadályozza a döntéshozatali folyamatokat. Mivel eddig sem sikerült dűlőre jutni, valószínűleg ez most sem lesz másként. Elemzők szerint a helyzet javulása legkorábban a szintén idén esedékes helyi választások után várható.

Paraguay: A paraguayi választások április 30-án esedékesek, és előreláthatóan nagy változásokat hozhatnak a politikai színtéren. Az uralkodó Colorado Párt jelentős személyei botrányokba keveredtek, illetve 2022-es közvélemény-kutatások alapján a lakosság 70%-a változást akar. A Colorado párthoz tartozó jelenlegi elnök nem indulhat újra a választásokon, így mindenképpen változásra lesz szükség. A botrányokat és az általános elégedetlenséget meglovagolhatja Efraín Alegre az Autentikus Radikális Liberális Párt jelöltje. A választás egyfordulós lesz, és a regisztrált szavazók számára kötelező a szavazás. Azonban a Colorado Párt uralmát nehéz lehet megtörni, hiszen már évtizedek óta uralja a paraguayi politikát.

Andorra: A mikroállamban április 2-án történnek majd a választások. Amilyen kicsi az ország, legalább annyira sokszínű a politikai színtere, számtalan párttal. Ezekből a 2019-es választásokon a Demokraták, a Liberális Párt, illetve az Elhivatott Polgárok alkottak kormánykoalíciót a, a miniszterelnök pedig Xavier Espot Zamora lett. A közvélemény-kutatások alapján szoros versenynek nézünk elébe, hiszen a Demokraták és az Elhivatott Polgárok 41,6%-on állnak, míg a két szociáldemokrata párt együttesen 45,6%-on áll. Ha helyesek az előrejelzések, akkor jó eséllyel a szociáldemokraták nyerhetik a választást, persze a koalíciós tárgyalások még változtathatnak a következő kormány összetételén.

Görögország: A választások pontos dátuma még nincs kihirdetve, így a választások akár májusra is átcsúszhatnak. Az Új Demokrácia pártja megpróbál másodjára is nyerni, azonban szakértők szerint nem garantált a parlamenti többségük. A pontos dátum hiányában nehéz megmondani az eredményt, mivel várható egy változás a választási rendszerben, amelynek köszönhetően viszont az Új Demokrácia válhat a legnagyobb párttá. A kormány a pandémia utáni gazdasági eredményekre hivatkozva fog kampányolni, azonban lehallgatási botrányok, illetve a februári vonat baleset felhívták a figyelmet a költségvetés hiányosságaira. Emiatt a kormányalakítás mindenképpen nehézkes lesz, illetve történhetnek még érdekességek a választásokig.

‍