2023. augusztus — külpolitikai előrejelzés
Oroszország-Ukrajna: Az ukrán ellentámadás eleinte puhatolózással indult, hogy hol kellően gyengék az orosz vonalak egy esetleges áttöréshez. Jelenleg úgy néz ki, hogy Orehov városának környékén találtak egy gyenge pontot. Az ukránok elkezdték ide csoportosítani az erőiket, megpróbálva áttörni az orosz védelmi vonalakat. Az akció sikeressége függ az orosz védelem erejétől, az ukrán csapatok ütőképességétől, és mindkét fél logisztikai kapacitásától. Amennyiben sikeres az akció, el tudják vágni a Krím-félszigetet az orosz utánpótlási útvonalait. Valószínűleg nagy áttörésre egyelőre nem lehet számítani, de sosem lehet kizárni az esetleges hiba lehetőségeket mindkét oldalon.
Fehéroroszország-Lengyelország: A Wagner csoport az Oroszországbeli lázadása után Fehéroroszországba költözött Alexander Lukanshenko felügyelete alatt. A fehérorosz elnök azt állítja,hogy a Wagner csoport nyugat irányba akar mozogni Varsó felé. Azóta részt vesznek a fehérorosz hadgyakorlatokon a lengyel határ mellett (Bellamy 2023). Lengyelország azóta növelte a katonai jelenlétét a határon így megeshet egy potenciális összecsapás. Ebben az esetben valószínűtlen lenne,hogy az 5-ös cikkely aktiválódna, mivel a Wagner nem képviseli az orosz vagy fehérorosz hadsereget. Jelenleg Lengyelország és Litvánia együttesen zárja le a határát és az EU-hoz való hozzáférést (The Gurdian).
Niger: Július 27.-én a Nigeri lázadó alakulatok elfogták a demokratikusan választott elnököt, Mohamed Bazoum-ot. A katonai puccsot az Afrikai Unió és a szomszédos országok elítélték. Már áprilisban Németország ígéretet tett egy 3 éves európai misszió indítására a térségben és Franciaország már tavaly katonákat mozgatott Mali-ból Niger-be. Az USA kijelentette, hogy a gazdasági támogatása a demokratikus rendtől függ vagyis Bazoum elnök rezsimjének visszaállításától. A nyugati hatalmak az ENSZ-el konzisztensen ítélték el a lázadást. Nagy félelmet jelent Oroszország és Kína befolyásának növekedésétől a régióban (Aksar, Balima 2023).
Spanyolország: Az országban július folyamán lezajlottak az előrehozott választások, amelynek keretein belül a baloldali pártok rendkívül rosszul szerepeltek volna a közvélemény-kutatások szerint. Mindenki a jobboldali pártok győzelmét jósolták. Egyelőre még a koalíciós tárgyalások nem fejeződtek be. Mindkét oldalnak szüksége van egy pár mandátumra az abszolút többség megszerzéséhez. Jelenleg a baloldal és a jobboldal is esélyes a kormányalakításra. A kormányalakítás jelenleg a Junts nevű katalán függetlenségért küzdő párton múlik. Tekintve, hogy az ő követelésük egy katalán függetlenségi népszavazás is lehetne, így nem biztos, hogy koalícióra kívánna lépni velük bármelyik blokk is (TLDR News EU). Nem kizárható még az év folyamán a későbbiekben egy újabb választás, amennyiben a tárgyalások nem járnak sikerrel.
Izrael: 2023. július 24.-én az Izraeli kormány elfogadott egy új törvényt, ami erősen csökkenti a Legfelsőbb Bíróság hatáskörét. Korábban a kormányzati döntéseket bírálhatta a Legfelsőbb Bíróság “ésszerűség” alapján. Erre példa, hogy Aryeh Deri-t eltávolították a miniszteri pozíciójából a miniszterelnök érdekével szemben. Az ok a változásra a hatalmi ágak közötti harmónia helyreállítása, ám mások szerint a fékek és egyensúlyok rendszerének aláásása ez (Gold, Greene, Tal 2023). A reakció a reformra hatalmas tüntetés volt és a civil szervezetek egyértelmű ellenállása (Kottasová, Gold, Greene 2023). Az igazságszolgáltatási reform kérdésének újraélesztése ismét hatalmas tüntetéseket eredményezett, folytatva a márciusban megkezdődött folyamatokat. A helyzetnek továbbra sem látszik lehetséges megoldása, így valószínű, hogy az ügy még hónapokig el fog húzódni.
Választások:
Zimbabwe: 2023. augusztus 23-án az inkumbens elnök Emmerson Mnangagwa szeretne egy második ciklust is elnyerni. Mnangagwa 2018-ban került hatalomra egy katonai puccsot követően (Al Jazeera). 2018-ban sikeresen megszabadultak Robert Mugabe elnöktől a puccs során. Mnangagwa fő kihívója egy 45 éves ügyvéd, Nelson Chamisa, aki a Polgárok a Változásért Koalíciót vezeti. Amennyiben az első körben nem szerez abszolút többséget egyik elnökjelölt sem, akkor október 2-án kerül sor a második fordulóra. Az általános választások keretein belül sor kerül még a 300 fős parlament képviselőinek megválasztására, illetve körülbelül 2000 helyitanács tag megválasztására. Az ellenzék választási reformokat szeretne látni, amelyek segítenének kiegyenlíteni a mezőnyt. Választási reformok hiányában a választási eredmények megkérdőjelezhetők lennének, úgyhogy mindenképpen érdekes választásoknak nézünk elébe. Ennek egyik oka, hogy a választásokon való szerepléshez be kell fizetni egy 20000 dolláros díjat, ami egyértelműen a gazdagoknak kedvez. Chasima esélyei egészen jók, tekintettel arra, hogy 2018-ban is szorosan követte az inkumbens elnököt a szavazatok számát illetően.
Gabon: 2023. augusztus 26-án esedékes Gabonban az általános választás. Az inkumbens elnök, Ali Bongo Ondimba is újraindul, hogy megerősítse családja hatalmát az országban, akik már 56 éve uralják a politikai színteret (Reuters). Bongo már két 7 éves ciklust betöltött apja halála után, aki 2009-ben hunyt el, de 1967 óta volt hatalmon. Gabonban az alkotmány nem határoz meg ciklus limiteket. Bár Bongo mindkét győzelme megkérdőjelezhető volt, ettől még nem valószínű, hogy változás lenne várható. A 2016-os választások után a tüntetők és rendőrök közt halálos összecsapás történt, illetve a parlament leégett. Az egyetlen dolog, ami megakadályozhatja Bongo győzelmét az leginkább egészségi állapota. Azonban jelentős változás egyelőre nem tűnik valószínűnek.
Ecuador: 2023. augusztus 20.-án kerül sor Ecuadorban az előrehozott általános választásokra. Guillermo Lasso a volt elnök még utoljára feloszlatta a törvényhozást ahelyett, hogy megvárta volna a felelősségre vonás végét (Al Jazeera). Lasso így nem fejezte be a 6 éves ciklusát. Emiatt a mostani választásokat megnyerő elnök csak 2025 májusáig fogja betölteni a pozíciót. A választások során a 137 fős kongresszus megválasztására is sor kerül majd. Lasso és pártja nem indul újra a választásokon.Több esélyes jelölt is van, többek között Otto Sonnenholzner, Lenín Moreno, Yaku Pérez, Fernando Villavicencio. Amennyiben nincs abszolút többsége egyik jelöltnek sem, akkor október 15-én sor kerül egy második fordulóra. Közvélemény-kutatások szerint jelenleg a legnépszerűbb jelölt Luisa González, de az abszolút többséghez nincs meg a támogatottsága előrejelzések alapján.