Argentína: Javier Milei elnökké választás drasztikus változásokat jelenthet Argentína számára. Milei extrém libertariánus gazdaságpolitikája és konzervatív hozzáállása a társadalmi kérdésekhez rendkívül megosztóvá tették. Mileit sokan azonosították Donald Trump, volt amerikai elnökkel, hasonló populista megnyilvánulásaik miatt. A kérdés Milei politikájával kapcsolatban az, hogy mennyire lesz képes megvalósítani mindazt, amit elképzelt. Egyértelmű, ha csak az elnökön múlnának a kérdések, akkor Argentína egészen drasztikus változásokon menne keresztül. Azonban az elnök előtt számtalan akadály áll, amelyek ellelhetetleníthetik elképzeléseinek megvalósítását. Argentína jelenleg válságban van, azonban ez nem egyedi eset. Az argentin gazdaság híres a fluktuáló gazdasági teljesítményéről, amelyet a kiugróan gyors növekedés, majd sebes összeomlás ciklikussága jellemez. az szinte biztos, hogy a hevességéből vissza fog venni a választások megnyerésével, ugyanis az agresszív retorika inkább csak kampány eszköz, mintsem tényleges programpontok. A programjának könnyebb pontjainak megvalósításában láthatunk majd változásokat, de a kardinális kérdések azok a gazdasági kérdések. Az egyik fő programpontja az argentin gazdaság dollarizációja volt. Hogy ennek mekkora az esélye, azt nem lehet megmondani, de a Guardian szerint a terv nem csak nehéz, de veszélyes is. Az Argentin Központ Banknak gyakorlatilag nulla dollár-tartaléka van. Ezt egy IMF hitel megsegíthetné, de mivel Argentína tartozik a legtöbb pénzzel már így is, így egy újabb folyosítás esélye nem túl magas. A gazdaság dollarizálásával az ország feladja a saját monetáris politikáját. Illetve, az dollarizáció egyirányú út, így hatalmas a rizikófaktor. Ez nem teszi kizárttá, hogy Milei megkísérli a terveit véghez vinni, azonban ez nem lesz egyszerű feladat, és nagy valószínűséggel kudarcba fog fulladni. Valószínűleg nem várhatunk nagy változásokat-
Hollandia: Várhatatlanul tarolt a PVV (Párt a Szabadságért), 19 képviselő helyett 37 képviselőt szerzett. A VVD (a jelenleg domináns párt 26 helyett 24 képviselőt és az új NSC csak 20 képviselőt kapott a 27 helyett. Összesítve a Rutte-koalíció 38 képviselőt (VVD+ D66 +CDA) tudhat magáénak, a populista koalíció 41 (PPV+JA21+FvD) képviselővel rendelkezhet. Azonban habár korábban nyitottak voltak, most már nem egyezik bele VVD a koalícióba (Euronews), így az NSC-vel való koalíció valószínű, amit 58 képviselőt eredményezhet. Azonban az NSC megfordította sokkoló eredmények után az álláspontját és nyitott egy PVV-VVD-NSC-BBB koalíciót amire a BBB is nyitott (Politico), így lenne 88 képviselő, ám a VVD nélkül ez csak 64 még ha hozzáadom a kisebb populista pártokat, akkor is 68. Még egy opció a keresztény pártok csatlakozása (CDA + CU + SGP), abban az esetben 79, vagyis képesek kormányozni, ám ez nem olyan valószínű, mert a választás a CDA kilépése miatt történt és az NSC abból vált ki. Számoljuk még össze a bal oldalt (Volt +PvdD + DENK + SP +GL/PvdA), ami összesítve 38. Tehát a Rutte-koalíció a baloldallal tudna együtt kormányozni elméletileg. Azonban valójában senkinek sincs elegendő szövetségese. A VVD új választásban reménykedik így nem fog segédkezni a PVV-nek. A legvalószínűbb eredmény egy új választás lesz. Ha mégsem, akkor vagy egy centrista koalició lép fel vagy valóban a VVD és a PVV szövetkezik és egy szélső-jobboldali kormányzás lesz.
Választások
Egyiptom: Egyiptom ismét elnökválasztásokat tart december folyamán 10. és 12. között, ahol az inkumbens elnök, Abdel Fattah al-Sisi megkísérli harmadjára is elnyerni a pozíciót. Az Al Jazeera szerint al-Sisi nagy valószínűséggel meg fogja nyerni a választásokat. Ezt elősegítik az ország problémái, illetve az ellenzék visszaszorítása. Az előző választási eredményekből és az ellenzék hiányából kiindulva a választások szinte biztosan al-Sisi győzelmével fognak végződni.
Szerbia: 2012 óta az SNS (Progresszív Szerb Párt) dominálja a Szerb politikát, Aleksandar Vučić vezetésével. 2022-ben ismételten választás volt és az SNS ismét győzelmet aratott, habár önmagában nem érte el a 125-ös majoritási küszöböt így ki kellett terjesztenie a koalícióját.Az SPS vezette koalíció (a harmadik legnagyobb koalíció) vezetője jó kapcsolatokat ápol az SNS-el és hajlandó volt velük kormányozni (Telegraf). A választás óta, mind a Freedom House, mind a V-Dem Institute azt jelezte, hogy Szerb demokrácia egy “autokratikus visszacsúszást” él át és helyesen klasszifikálható, mint elektív autokrácia (V-Dem Institute ; Freedom House). Ezek a tényezők mind fontosak, hogy megértsük a 2023-as választást, de az ami leginkább kirobbantotta az a májusi lövöldözések (AP News). A lövöldözéseket tömeges kormányellenes tüntetés követte, amiért az elnök megígérte, hogy új választásokat rendez látva, hogy a jelenlegi kormányzás elveszti legitimizációját. A miniszterelnök is beleegyezett a lemondásba, ha nép úgy akarja (The Hill). Jelenlegi konszenzus azaz, hogy nem lesz kormányváltás és a parlamenti dinamika sem fog megváltozni. A 2022-es választáson 44%-os támogatással győztek, az NSPM mérései szerint ez, akár 48% is lehet most, vagyis visszanyerhetik a parlament többségüket (NSPM). Ez nem is meglepő figyelembe véve az autokrata jellemvonások növekedését, hogy a választás, amit a populista (és egyben állampárt) párt kifejezetten csak a hatalma igazolása szándékául teszi.
Kongói Demokratikus Köztársaság: A Kongói Demokratikus Köztársaság választópolgárai december 20-án az urnákhoz vonulnak, hogy megválasszák következő elnöküket. Azt előrebocsátjuk, hogy az elnökválasztásnak nem sok szerepe van a hatalmas, ámbár fragmentált országban. Korábbi elemzésünkben már kifejtettük, hogy Kinshasa hatalma egyértelműen nem terjed ki az ország teljes területére. Az Africa News szerint 25 jelölt indul a választásokon. A választások tisztaságának felügyeletére mind az egyházat, mind pedig az Európai Uniót is Az legvalószínűbb nyertese a választásoknak Félix Tshisekedi, aki ugyan nem felelt meg az elvárásoknak az előző ciklusban, de az ellenzék megosztottsága miatt ő legesélyesebb (The East African).