ÖSSZES ELŐREJELZÉS

2023. július — külpolitikai előrejelzés


Ukrajna: Júniusban végre bekövetkezett a hónapok óta halogatott ukrán ellentámadás. Ahogy azt az előző előrejelzésben is megjósoltuk, az ukránok igazán frappáns megoldással rukkoltak elő. A támadás megelőzően médiacsendet rendeltek el, és a lehető legtöbb helyen próbálták megtámadni az orosz védelmi vonalakat. A támadás eddig sikeresnek mondható, hiszen az ukránok vissza tudtak nyerni területeket. Viszont a harkovi offenzíváhhoz képest a sikerek mérsékeltebbek. A legnagyobb eredményeket Zaporozzsija környékén tudták elérni. Jelenlegi információk alapján az előrehaladás megállt vagy rendkívül lelassult. Egyértelmű, hogy a bebiztosított frontvonalakkal együtt már sokkal kisebb változások várhatók. Nagyobb változást majd vadászrepülőgépek megérkezésekor várhatunk, addig is viszont az új frontok biztosítása és a lassú előrehaladás tűnik a legreálisabbnak. Úgy tűnik, hogy az ukránok igyekeznek rést találni az orosz vonalakon, úgyhogy júliusban inkább a megerősítés és puhatolózás időszaka következhet. Az ukránok egészen biztosan azt is kivárják, hogy mi fog történni Oroszországon belül, hiszen minden, ami az országban történik, az ki hatással lesz a harcmezőre is.

Oroszország: Bár az orosz politikai szférában is egyre inkább tűnnek fel a Putyin ellenes hangok, a legtöbb adat alapján támogatottsága továbbra is elég magas. Hiába Prigozsin megszólalásai, illetve a Putyin-ellenes milíciák támadásai Belgorod környékén, a közvéleményben nem látszik különösebben nagy változás — legalábbis abból, ami külföldre eljut információ, abból ez látszik. Ahogy ezek a viszályok felerősödnek, úgy lesz egyre nehezebb dolga a Kremlinnek az irányítása alatt tartani a helyzetet. Prigozsin egészen új szintre emelte a Putyin-ellenességet, hiszen most szavak helyett tettlegességig fajultak a dolgok. A Wagner-csoport Moszkva ellen vonult és majdnem el is érte a várost, de még időben megegyezés született, a Wanger-csoport pedig Fehéroroszországba vonul száműzetésbe. Azonban a helyzet biztosan nem oldódott még meg. Egyelőre nem lehet biztosan megmondani, hogy mindez csak színjáték volt vagy Putyin hatalma tényleg ilyen szinten megingott volna. Egyelőre azt se lehet tudni, hogy a Wagner katonák visszatérhetnek-e Ukrajnába vagy sem (DW News), bár mint egységes, különálló milícia, nem valószínű. Azonban a Wagner alatt szolgáló katonák lehetőséget kaptak, hogy beálljanak az orosz kormány irányítása alá. A helyzet több szempontból is rossz:

Ebből is látszik, hogy a háború kritikus fázisba lépett. Putyinnak vagy emelnie kell a tétet, ami mind kül-, mindpedig belpolitika szempontjából kérdéses lenne, vagy pedig a béke felé kell fordulnia. Amennyiben Putyin nem szeretne teljes politikai öngyilkosságot elkövetni, úgy a reálisabb döntés, ha valahogy megpróbálnak békét kötni. Ugyanis a helyzet fokozás vagy további sorozással járna, vagy kevésbé konvencionális fegyverek, mint például atomfegyverek bevetésével járna. Nem elképzelhetetlen egyik sem, vagy egy előre nem látható opció sem, de az kétségtelen, hogy ezek mind nagyon kockázatos lépések lennének.

Üzbegisztán: Shavkat Mirziyoyev, az üzbég elnök 2016 óta van hatalmon és legutóbb 2021-ben nyerte meg a választást 80%-os többséggel.  Az OSCE (Organization for Security and Co-operation in Europe) 2022-ben véleményezte a választást:  „Noha több jelölt is indult a választáson, nem volt érdemi elkötelezettség egymás vagy a választók iránt , és a jelöltek tartózkodtak attól, hogy kihívják vagy kritizálják a hivatalban lévő elnököt” (OSCE 2022:4). 2023 április 30-án az elnök 90%-os többséggel megváltoztatták az alkotmányt. Fontos változást hoz be, hogy az elnök hivatalideje 5-ről 7 évre növekedett és a hivatalban lévő elnök hivatalilimitje újraindul. Az előző alkotmány szerint 2026-ban lejárt volna az elnök hivatalideje, de május 8-án új szavazást írt ki 2023 július 9-re, amin ismét indul (OSCE 2023). A választás során a jelenlegi elnök elsöprő győzelmére számíthatunk és még 14 évre a hatalmon.

Észtország: 2022. június 20.-án az észt parlament legalizálta a meleg házasságot, ami 2024-ben fog életbe lépni ami által nemtől függetlenül házasodhatnak az állampolgárok és gyereket is örökbefogadhatnak (Nicholls 2023). Figyelembe véve a korábbi trendeket még nincs a meleg identitásnak egy normatív elfogadása:

Forrás: ILGA Europe Policy Paper, April 2004 - https://ilga-europe.org/files/uploads/2022/05/meeting-challenge-accession-english.pdf

Továbbiakban az Észt Emberjogi Központ szerint a népnek csak az 53%-a támogatja a legalizálást:

Forrás: Estonian Human Rights Center - https://humanrights.ee/en/topics-main/equal-treatment/attitudes-towards-lgbt-topics-estonia/

Feltehető ebből kiindulva, hogy az észt nép nézőpontja az LMBTQIA+ jogokról kialakított véleménye rosszabbodni fog és ez a kérdés erős polarizálást vált ki a társadalomban. Lehet számítani tüntetésekre és a radikális pártok megerősödésére. Pontosabban a konzervatív párt, Eesti Konservatiivne Rahvaerakond (EKRE) és a Isamaa támogatottsága fog nőni.

Választások:

Kambodzsa: Ehónapban két választás várható, mindkettő pont július 23-án. Az első ezek közül Kambodzsában várható, ahol az 1993-as demokratizálódás után ez lesz a hetedik öt évente megrendezendő választás. Az ország parlamentjében minden mandátumát a Kambodzsai Néppárt birtokolja. Bár az ország elméletben demokratizálódott, az 1997-es puccs óta de facto egypártrendszer uralkodik az országban. Hun Sen, a jelenlegi miniszterelnök gyakorlatilag 1984 óta, amely sokat elárul a Kambodzsában uralkodó helyzetről. 2018-ban a Legfelsőbb Bíróság betiltotta a legnagyobb ellenzéki pártot, így a Néppárt releváns kihívó nélkül maradt (Al Jazeera). Habár az előrejelzett 16-17 százalékos eredményükkel a Gyertyafény Párt nem sok változást hozhatott volna. Előrejelzések szerint a Néppárt legalább 80%-os győzelmet fog aratni, ugyanakkor a 90% a cél, de mint az egyértelműen látszik magasabb százalékok sincsenek kizárva.

Spanyolország: A hónap második választása Spanyolországban várható. A Pedro Sánchez által vezetett baloldali koalíciós kormánynak rengeteg problémával kellett megküzdenie a 2019-es választások óta köztük az pandémiával és az orosz-ukrán háborúval. Sánchez a rengeteg gond ellenére is ki akarta tölteni ciklusát, azonban a május regionális és helyi választásokon elért gyenge eredmények után a parlament feloszlott. Ezzel az eredetileg decemberre tervezett választásokat előrehozták júliusra. Összesített közvélemény-kutatások alapján a Néppárt sikeresen meglovagolta a hullámot és átlagosan 33-34%-os magasságba tört. Sánchez és a szocialisták sem állnak rosszul a maguk 26-27%-os számaikkal. Emellett a szélsőjobboldali VOX stabilan tartja a maga 13%-os számait. A jobboldal sikere vitathatatlan, de a koalíció alapítás nem lesz egyszerű. Egy Néppárt-VOX koalíció esetén sem garantált az abszolút többség, így a tárgyalások garantáltan érdekesek lesznek. Emellett a Néppárt sem feltétlenül gondolja a VOX-szal való szövetséget jó megoldásnak, hiszen ez elriaszthatja a liberálisabb szavazókat (Al Jazeera). A végleges eredményeket és a kormány pontos összetételét ezen a ponton nehéz megjósolni. Azonban egy jobboldali kormány tűnik a legreálisabb opciónak.

‍