Izrael: 2023.október 7.-én a HAMAS, a palesztin vezető párt és az USA által elismert terrorszervezet megtámadott egy fesztivált közel a Gázai övezethez és közeli települések ellen indított rohamot és emellett elkezdte bombázni Izraelt. A jelenlegi számítások szerint több, mint 1400+ halott van és sokan foglyul estek (American Jewish Committee ; New York Times). Elképzelhetetlen horrorral szembesültek az Izraeli civilek azon a napon legyenek idősek vagy gyermekek, de ez ahogyan azt tudjuk csak a kezdet volt. Az előrejelzésben pontosan azért fontos ez az esemény, mivel ez hevítette fel a Palesztina-Izrael konfliktust. Fontos megjegyezni egy dolgot ezen a ponton: HAMAS cselekedete nem ekvivalens Palesztina cselekvésével, ahogy mondani szokás HAMAS az nem Palesztina, de a 2006-os választás következményében HAMAS igenis képviseli Palesztina érdekeit internacionálisan, ahogyan az a politikában szokás. Tudjuk tehát, hogy a kollektív bűnösség elve az egy háborús bűnnek minősül, de itt ez a koncepció nem applikálható. Több jogos indoka is van Izraelnek feltételezni, hogy nem szimplán a HAMAS az ellensége, hanem az egész Gáza övezet. Először is adott a politikai képviselet, ami szükségszerűen kollaborátorként bélyegzi meg lényegében a civileket, de továbbiakban adott két másik tényező is. Fontos észben tartani, hogy a HAMAS civiljeit emberi pajzsként használja és gátolja az evakuációt. Ezzel nem azt mondom, hogy Izrael elnyert egy carte blanche-t a konfliktus kapcsán és diszkrimináció nélkül elkezdheti legyilkolni a palesztin civileket, hanem hogy könnyen elnyomhatók a palesztin civilek és a HAMAS terroristák. Ezek után Izrael megszakította az áram és víz ellátást Gázában és figyelmeztette őket, hogy hagyják el az északi területeket (Human Rights Watch ; Euronews). Sokan ezeket a lépéseket nemcsak kollektív büntetésnek titulálják, de felvetik azt is, hogy az internacionális jog alapján a megszálló hatalomnak (Izrael) köteles minden körülménye közt alapvető szükségleteket kielégíteni, mint például az áram és a víz szolgáltatása. Izrael pozíciója az, hogy 2005-ben elhagyta a Gáza övezetet katonailag és így, mint nem-megszálló nincs jogi obligációja Gáza irányába, ám ez erősen vitatható (Sari Bashi , Kenneth Mann 2007). A konfliktust tovább komplikálja a folyamatos dezinformáció harc, amit sok esetben a HAMAS kezdeményez és további vádat emel Izraellel szemben, hogy az ország ezen felüli háborús bűnöket követ el, ilyen eset az al-Ahli kórház bombázása, amit a mainstream sajtó úgy jelentette, hogy Izrael lebombázta és 500+ halott volt , ami egy borzalmas háborús bűn volna a palesztin nép ellen, de addig kiderült, hogy a bombázást egy hibás HAMAS bomba okozta és csak a parkoló sérült (NPR). A közeljövőben tehát nem várható semmiféle béke a Közel-Keleten, ahogyan látjuk ez a konfliktus egyre inkább a háborúba torkollik, ahogyan Libanon már csatlakozott a konfliktushoz, továbbiakban Irán fenyegeti a csatlakozást amennyiben Izrael folytatja a bevonulást a Gáza övezetbe és nemrégiben Szíria is becsatlakozott . Természetesen az USA is reagált, küldve hadihajókat. Ráadásként az EU lépéseket tesz, hogy a terrorszervezet dezignáció ne csak üres fenyegetés legyen, hanem az ISIS-hez hasonló nemzetközi koalíció jöjjön létre a HAMAS-szal szemben. Mit lehet várni és mi elképzelhetetlen ebben a konfliktusban? A legkevésbé sem várható az, hogy az USA katonákat telepítsen ismételten a Közel-Keletre. Ennek az oka a nemrégi kilépés és a félelem attól, hogy több helyi nemzet ez direkt támadásnak véli. Egy másik félelem ezzel kapcsolatban, hogy Oroszország az utóbbi években közeli kapcsolatba került Iránnak és Szíriával és a jelenlegi helyzetre is igaz, hogy fenntartják a jelenlétüket a Közel-Keleten Kínával együtt (Svetlova 2022 ; Reuters 2023). Megeshet, hogy a konfliktus messzinek érződik, de mindenkit érint legalább ugyanannyira, mint az orosz-ukrán konfliktus, ha nem, jobban. Sok palesztin és izraeli civil fog ebbe az ütközetbe belepusztulni és sok téves és félrevezető hír jut majd közre, ahogyan az információs hadviselés folytatódik. Szinte garantált, hogy a háború növekedjen, de ez természetesen csak a látszat. Az kiolvashatatlan, hogy a HAMAS meddig tervezi ezt a konfliktust engedni és, hogy a külső szupranacionális szervezetek elítélése milyen fejleményekkel járhatnak. Meglehet, hogy az ENSZ és az USA dűlőre jut és megkísérlik azt, hogy Izrael felhagyjon az offenzívával. Jelenleg a seb nagyon friss, de megeshet, hogy egy hónap alatt beforr (ám eltűnni talán sosem fog) és az Izraeli nép megelégeli a konfliktust, ebben az esetben van opció, hogy visszatérhessünk a status quo felé, ám ez nem a palesztinok érdeke, de elég kezdeményezéssel meglehet, hogy őket is le lehet beszélni a konfliktusról és ha mindkét nép megelégeli a háborút, akkor a HAMAS tehetetlenné válik. Ennek jelenleg nincs nyoma éppen, hogy minél inkább Izrael és Palesztina egyre növekvő fájdalma látszik és az, hogy mindkét nemzet eltökélt a másikat mindenáron semlegesíteni. A konfliktust tengernyi tényező kormányozza és így hát nehéz abszolútumban beszélni róla, nagyon sok tényező előreláthatatlan és kiszámíthatatlan.
USA: Október 25-én 220 szavazattal Mike Johnson lett az Egyesült Államok kongresszusának (alsóház) házelnöke. Ez az eredmény majdnem, hogy egy hónap anarchia után történt meg, ahogyan több jelölt nem érte el a szavazatot, hála a szélsőséges kongresszusi képviselőknek. Mike Johnson tökéletesen megfelelt nekik is, hiszen eléggé radikális nézeteket vall. Többszörösen tagadta a 2020-as választás eredményét és még a január 6-ai felkelést követően is ragaszkodott hozzá, hogy kihasználjon minden opciót, hogy elutasítsa a választás eredményét, mint képviselő (POLITICO). Támogatja azt, hogy föderálisán tiltsák be az abortuszt (Houghtaling 2023 ; Weixel 2023).AZ LMBTQIA+ jogokról való gondolkodása még veszélyesebb, ellenzi a melegházasságot és egyértelműen a meleg kapcsolatokat természetellenesnek tekinti, sőt feltételezi, hogy kapcsolódik a pedofíliához, továbbiakban régen írt egy véleményt miszerint a meleg kapcsolatokat be kéne tiltani (Levin 2023 ; Steakin 2023). Nem meglepő módon ellene van a transz jogoknak is és tagadja a gender / sex megkülönböztetést. Ezek mellett nem meglepő módon klímaváltozás tagadó és a fegyver kontroll ellen van (Guo 2023). Egy ilyen házelnökkel és egy republikánus dominált házzal nem csak, hogy a demokrata kormányzást nehezítik meg, de sok ponton támogatni képesek a déli államokban dúló radikalizmust. Már az előző házelnök cselekedetein is látszik, hogy a kongresszus radikális szekciója milyen hatalommal bír, figyelembe véve Joe Biden szembeni impeachment eljárást (Diaz 2023) és már Johnson is szignálta, hogy segíteni szeretne ebben (Bump 2023). Érdemes észben tartani, hogy amennyiben Joe Biden elvesztené elnöki posztját az eljárásban, akkor Kamala Harris lenne az új elnök a választásokig, viszont, ha ő is elveszíti az elnöki pozíciót, akkor Mike Johnson lenne az új elnök, egy meg nem választott elnök. Természetesen ez a jelen körülmények között valószínűtlen, mivel demokrata többség van a szenátusban és csak 1 év van a választásig, de mindenképpen egy ijesztő feltevés.
Választások
Libéria: Ahogyan az várható volt az elnökválasztás nagyon szorosnak ígérkezik Weah (43,8%) és Boakai (43,4%) között. Amit viszont nem láttunk előre, hogy a KDV elsöprő győzelmet aratott az Egység felett (25 - 11). Ami még említésre méltó az függetlenek győzelme. Mármint 19 független jelölt helyet kapott a képviselőházban. Az, hogy ki lesz az elnök még nem tudni, ám ez a választás számára azt sugallja, hogy Weah-nek komoly esélyei vannak pozíciójának megőrzésére.
Hollandia: Július 7.-én összeomlott a Hollandiát vezető közép-jobboldali koalíció, akit a miniszterelnök, Mark Rutte vezetett. Az összeomlás után választást jelentettek be és Rutte felmondta a VVD párt vezetését és kijelentette, hogy elhagyja a politikát. A koalíciót a VVD, Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért vezette 34 képviselővel, őket követik a 66-os Demokraták (D66) 24 képviselővel, ezek után Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) 14 képviselővel és a Keresztény Unió (CU) 5 képviselővel. Összesítve 77 képviselőjük van, vagyis pont 1-gyel több, mint ami szükséges a többséghez. Az oka az új választásnak megtalálható a koalíció felbontásában. Mivel a legkisebb pártnak, ami CU 5 képviselője van, ezért a zsarolási potenciál okán egyenjogúak. Amikor vitára került a bevándorló családok egyesülésének joga a CU alkalmazta ezt a zsarolási potenciált és felbomlott az uralkodó koalíció (Hartog , Soest 2023). A jelenlegi elemzések szerint, amit októberben mértek:
az Új Társadalmi Szerződés (NSC), ami a CDA-ból vált ki és hasonlóan kereszténydemokrata 27-el vezet,
VVD 26-al,
ezt követi a GroenLinks-PvdA, ami a szociáldemokrata/zöld párt 25 képviselővel,
a Párt a Szabadságért (PVV), ami egy populista párt 19 képviselőt nyerhet
Farmerek és Polgárok Mozgalma (BBB), agrárpárt 11 főt szerezhet, az eddigi 1 helyett
Párt az Állatokért (PvdD), állatjogi mozgalom 7-et kaphat az eddigi 6 helyett
D66 6 szavazatot kaphat a 24 helyett
CDA 5 szavazatot kaphat
CU 3 szavazatot kaphat a 5 helyett
a Szocialista Párt (PS) 5 képviselőt kap a 9 helyett
Volt, az euro-föderalisták szintén 5-öt kaphatnak
Fórum a Demokráciáért (FvD), euroszkeptikus jobboldali populista 4 jelöltet kaphat
Református Politikai Párt (SGP) 3 jelölthez juthat
DENK, baloldali kisebbségvédelmi párt, 3 képviselőhöz juthat
JA21, euroszkepticista jobboldali populista párt 2 jelöltet kaphat
Felteszem az NSC és a VVD mindenképp szövetkeznek és így 53 képviselőt tudnak magukénak, hozzáadva D66 és a CDA szavazatait az még mindig csak 63 képviselő. 2017-ben Rutte kijelentette, hogy nem fog a PVV-vel koalícióra lépni (Dutch News 2017), de 2023-ban már volt precedens, hogy a VVD és PVV együttműködött (Dutch News 2023), továbbiakban a VVD új feje, Dilan Yesilgöz-Zegerius hajlandó a PVV-vel koalícióra lépni (Stroobants 2023), ám Pieter Omtzigt, a NSC vezetője elutasítja az opciót (Dutch News 2023). A populisták összesen 25 képviselővel rendelkeznek (PPV+JA21+FvD), tehát a VVD-nek nem éri meg melléjük állnia, ha az NSC semmiképpen sem akarja. Mivel felteszem, hogy a CU nem hajlandó asszociálni az eredeti koalícióval és vice versa így a Volt, BBB vagy az SGP-t kell bevonni a koalícióba, a BBB nélkül képtelen lesz az kormányképes koalíciót felállítani, mert így lesz 74 képviselő, tehát kell még egy párt rajtuk kívül. Viszont, ha hajlandóak a szociáldemokratákkal való együttműködésre, akkor nincs ok az aggodalomra, de ezt nem tudom biztosra mondani. A lényeg, hogy egy egészen kiegyensúlyozott koalíció kell, hogy kialakuljon, mivel sem a közép-jobboldal (66), sem a baloldal (45) , sem a populisták (25) nem képesek az előrejelzett adatok alapján koalíciót alkotni.
Argentína: Az elnökválasztás első fordulója lezajlásával eldőlt, hogy Sergio Massa és Javier Milei között fog lezajlani a választás. Sajnálatosan Patricia Bullrich kiesett a versenyből, mivel csak a szavazatok 24%-át érte el, míg Massa 37%-kal vezet és Milei 30%-ot nyert el. Összevetve nagyon megosztott lett az eredmény, de érdemes figyelembe venni a politikusok ideológiai beállítottságát. Massa, a közép-bal oldali jelölt vezet, akit szorosan követ a szélsőjobboldali Milei és leghátul kullog Bullrich, a moderált jobboldali. Egy klasszikus többségi választási modellben gyakori az FPTP, avagy First-Past-The-Post elektori rendszer a kétforduló előtt. Ez a választás azért érdekes mert szemlélteti a harmadik párt megjelenítésének klasszikus hibáját egy ilyen rendszerben. Ahogyan azt láthatjuk a jobboldalt megosztotta Milei indulása és így egy FPTP rendszerben a baloldal nyert volna Massa-val, ami abszolút nem képezi le az argentin lakosság demokratikus érdekeit, hiszen látható, hogy egy jobboldali jelöltet preferálnak. Az első esendő kérdés az volna, hogy de vajon a radikális/mérsékelt spektrum a fontosabb vagy jobb/bal. Mivel Bullrich már támogatja Milei-t így látszik, hogy a pártideológia fontosabb volt, mint a polarizáltság (Tobias , Gillespie 2023). Valószínűleg, ezért Javier Milei nyeri majd a választást.