2023. október — külpolitikai előrejelzés
Ukrajna: Ukrajnába megérkeztek az első Abrams tankok szeptember végén (New York Times). Az új tankok előnyt jelentenek Ukrajna számára, azonban a megszilárdult frontvonalak áttöréséhez nem biztos, hogy elegendőek lesznek. Ugyan Ukrajna folyamatosan kapja az új és modern fegyvereket, egyre inkább érezhető a lelkesedés alábbhagyása. Bár a nyugati országok továbbra is elkötelezetten kitartanak Ukrajna mellett, egyre hangosabbak a támogatást ellenző hangok, például az Egyesült Államokban is. Kérdés, hogy meddig fenntartható a helyzet, és hogy Ukrajna nagyobb sikerek elérése nélkül képes lesz-e megőrizni a támogatást. A piaci viszonyok változása sem előnyös az ukránoknak, ahogyan azt a gabonáról született tilalmak is mutatják például Lengyelországban. Lassan, de biztosan a harcmezőn kívül a diplomáciai téren belül is egyre nehezebb lesz harcolni.
Nyugat-Afrika: Nyugat-Afrikában egyre csak romlik a helyzet, ráadásul szövetségi rendszerek is kialakultak. Az ECOWAS és a Száhil országai között egyre nagyobb az egyet nem értés. Mali, Niger és Burkina Faso között látszólag kialakulóban van egy szorosabb együttműködés, amely az amúgy sem stabil régió további megingását eredményezheti. Amennyiben a helyzet tovább fajul, a későbbiekben egy nagyobb regionális összecsapás sorozat sem elképzelhetetlen, azonban a helyzet még mindig elég képlékeny.
Választások:
Libéria: Törvényhozási és elnöki választás lesz október 10-én. A teljes képviselőház és a szenátus fele újra lesz választva. 73 tagból áll a képviselőház, amit jelenleg a Kongresszus a Demokratikus Változtatásokért, vagy KDV vezet (21) és ők jelölték a jelenlegi elnököt, George Weah. A KDV-t követi az Egység nevű párt (20), ami a Mozgalom a Demokráciáért és Reconstrukcióért (2) párttal szövetkezet, amint a Kollaboratív Politikai Pártok, avagy az ellenzék felbomlott. A szövetség oka az, hogy az MDR eddig minden elnöki választáshoz szükséges volt és mivel ebben a parlamenti ciklusban rosszba lett a KDV-vel így valós lehetőség van arra, hogy a jelenlegi elnököt, Joseph Boakai leválthatja és az Egység válhat a domináns párttá. Továbbá komplikálja a választást, hogy kisebb pártok nemrég beálltak KDV mögé. Mivel az elnökválasztás kétfordulós így könnyen meglehet, hogy a CPP maradványa a második fordulóban az Egység mellé állnak. Én ezekért az okokért valószínűnek látom, hogy Weath veszít, de persze számolni érdemes azzal is, hogy ő az inkumbens. A lényeg, hogy Weath és Boakai között egy nagyon szoros verseny lesz (Bondo 2023)
Mali: A parlamenti választások október 29-ére lettek kiírva, azonban a junta elhalasztotta a választásokat. 2021. május 24-én az akkori alelnök, Assimi Goïta vezetésével elfogták Bah N’daw elnököt, a miniszterelnök Moctar Ouane-val és a védelmi miniszterrel, Souleymane Doucouré-val együtt. Goïta vezetésével történt az ezt megelőző 2020-as katonai puccs is. Bár a választások október 29-re lettek kiírva, közel sem biztos, hogy sor kerül rá. Eredetileg 2022. februárjában már meg kellett volna tartani a választásokat, de ez el lett halasztva. Nyugat-Afrika jelenlegi turbulens helyzetében igazi csoda lesz, ha nem halasztják el a választásokat. Ha mégis sor kerül a választásokra, akkor is egyértelmű, hogy a jelenlegi junta marad hatalmon, hacsak nem alakul még egy junta, amely átvethetné az uralmat.
Argentína: Október 22-én kerül sor a választásokra, mikor is megválasztják az elnököt, az alelnököt, és a legtöbb tartomány kormányzóját. Az inkumbens elnök és alelnök nem terveznek indulni a választásokon, így szabad a terep az új jelölteknek. Sergio Massa, Patricia Bullrich és Javier Milei a legesélyesebb jelöltek.Bár egyelőre Bullrich vezet a közvélemény-kutatások alapján, mind az ő, mind Massa értékelése visszaesőben van. Milei azonba, akit sokan az “argentin Trumpként” is emlegetnek egyre inkább feltörekvőben van (BBC). A szélsőjobboldali jelölt jó esélyekkel nyerheti meg a választásokat, ha még az utolsó hullámot meg tudja lovagolni. Ha megnyerné a választásokat, akkor Milei lecserélné az argentin pesot amerikai dollárra és privatizálná az állami cégeket. Ezenkívül a fegyvertartási szabályok enyhítését is eszközölné az elnökjelölt, illetve ellenzi az abortuszt is.
Ecuador: Az augusztus 20-ai választások második fordulójára kerül sor október 15-én. A második fordulóba Luisa González jutott a Polgárok Forradalmának Mozgalmának jelöltje, aki az első körben 33,61 százalékot szerzett. A másik jelölt Daniel Noboa, aki a Nemzeti Demokratikus Akció jelöltje, és az első fordulóban 23,47 százalékot szerzett. Az első forduló alapján González lesz a valószínű győztese a választásoknak, habár Noboa sokakakat meglepett az első körben elért eredményével (Reuters).
Luxemburg: Választások lesznek október 8.-án, ahol a képviselőház 60 tagját választják meg. A jelenkori kormányt a Luxemburgi Szocialista Munkáspárt (10), a Demokrata Párt (12) és a Zöldek (9) koalíciója alkotja, ami összesen 31 tagot tesz ki, tehát éppen, hogy többségük van. A választás mindenképpen szoros lesz, mert a domináns párt, a Keresztény Szociális Néppárt 21 tagot tud jelenleg magáénak. A politico előrejelzése az sugallja, hogy a KSZNP 2 tagot fog elveszíteni és a baloldali koalíció ugyancsak 31 taggal fog kormányozni. A változás a Kalózpárt térnyerése, ami majdnem, hogy kétszer akkora lett, mint 2018-ban volt és 5 taggal vesz részt a képviselők házában (POLITICO). Figyelembe véve, hogy a Zöldek 7 tagot kapnak és a Kalózok 5-öt, ez szignifikáns változást jelent a luxemburgi politikában.
Lengyelország: Október 15-én sor kerül a lengyel választásokra, amikor megválasztják a Szejm és a Szenátus tagjait. A Jog és Igazságosság pártja ezen választások alkalmával igyekszik megnyerni a választásokat. 2019-ben ez sikerült, habár a Szenátusban elvesztették a többségüket. A párt támogatottsága jelentősen visszaesett az előző választások óta. Bár továbbra is a legerősebb pártnak bizonyulnak, a ezúttal közelebb kerültek a kihívóikhoz. A polgárok koalíciója ugyan erősödött valamennyire, de a támogatottságuk növekedése lassabb volt. A Jog és Igazságosság támogatottsága ugyan visszaesett, de a közvélemény-kutatások alapján egészen stabilan tartják a támogatottságukat. A választásokból valószínűleg a Jog és Igazságosság pártja fog győztesen kikerülni, de az ellenzék szorosan a nyomukban lesz. A törvényhozásban a többségüket jó eséllyel elveszítheti az uralkodó párt (POLITICO).
Svájc: Október 22-én sor kerül a szövetségi választásokra, mikor is megválasztják a Nemzeti Tanács tagjait. A Tanács alsóházának tagjait a katonok választópolgárai választják meg, a kantonok lakosságuk arányában küldhetnek képviselőket, de minden kanton jogosult legalább egy képviselőre. A 200 fős Tanács az ország törvényhozó szerve, amelyet négy évente választanak. Svájc politikája kifejezetten érdekes és egyedi. Az elmúlt négy évben gyakorlatilag semmit sem változott az emberek megítélése a pártokról, és szinte minden párt ugyanazon a százalékon áll, mint az előző választásokon. a legnagyobb változás a liberálisok visszaesése, míg a közép és a munkások megerősödtek. Azonban ezek pusztán 1-2 százalékos változást jelentenek. A legerősebb pár továbbra is a néppárt. Körülbelül ugyanarra az eredményre lehet számítani, mint az előző választások alkalmával.
Új-Zéland: Október 14.én kerül majd sor Új-Zéland parlamentjének megválasztására. A szavazók megválasztják a 120 fős unikamerális parlament képviselőit. 72 képviselő kerül megválasztásra egyéni választókerületekből, míg 48 képviselő zárt párt listákról kerül majd megválasztásra. A 2020-as választásokon a munkáspárt nyerte a választásokat, amely egy közép-bal beállítottságú párt, a híresen fiatal Jacinda Ardern vezetésével. Bár többségben voltak, a munkáspárt ettől függetlenül is koalícióra lépett a zöldekkel. Más országoktól eltérően Új-Zélandon 3 évente tartanak választásokat. A munkáspárt támogatottsága jelentősen bezuhant az előző választásokhoz képest, Ezzel együtt pedig megnőtt a nemzeti párt támogatottsága. Bár a nemzetiek nem emelkedtek olyan magasságokba, mint előzőleg a munkások, ettől még szép százalékot mutatnak a közvélemény-kutatások. Nagy a valószínűsége annak, hogy a nemzeti párt fogja megnyerni a választásokat. A koalíciók szervezése azonban még hozhat meglepetéseket. A nemzeti párt vezetője kizárta a Maorikkal való együttműködést, míg a munkások a jobboldali Új-Zéland az Első párttal zárták ki az együttműködést.
Izrael: Nagyszerű hírek jönnek kivételesen a közel-keletről. Izrael és Szaúd-Arábia között végre béke lehet. Az USA segítségével az arábiai koronaherceg és az Izrael elnök végfre kötnének egy megegyezést, ami békésen megoldhatná a Judea-Iszlám konfliktust. Az, hogy mit tartalmaz az alku az még vitatható, mert szó esett arról, hogy Szaúd-Arábia csatlakozik az atom hatalmak közé és arról is, hogy a palesztínoknak is keresnek egy fél-autonóm államot. Mindkét fél nyitott a békére, de hogy mit hajlandóak feláldozni ezért, az még nem tudható (Horowitz 2023 ; The Economist ).