Egyesült Államok:A republikánus előválasztáson Donald Trump vezet. Megnyerte Iowát Nikki Haley és Ron DeSantis-szal szemben. Azonban tekintetben arra,hogy elnöki pozícióból indul az 51%-os győzelem nagyon messze áll az elsöprő győzelemről amiben Trump reménykedett. DeSantis megszakította vesztesége után a kampányát és Trumpot kezdte támogatni (Boas 2024; Beaumont et al. 2024). New Hampshire szintén sikeres volt az ex-elnök számára ám megint csak 54%-os győzelmet tudhat magának (Forrest et al. 2024). A következő helyszín Dél-Karolina, ahonnan Haily származik és sok pénzt ölt az ottani kampányba. Figyelembe véve a fej-fej mellett haladást könnyen valószínűsíthető, hogy Haley nyer (Kinnard 2024). Ha ezt is Trump nyeri nem látok semennyi esélyt sem a Haily kampánynak és szinte biztosra veszem hogy ilyen körülmények közt ő is beáll Trump mögé. Szerintem Haley amúgy is esélytelennek bizonyul a többi államban. A szavazatokat Haley sok esetben az independens szavazóknak és a nem populista republikánusoknak köszönheti. Ez mind azt mutatja hogy a 2020-as választási veresége óta nem hogy nem növekedett a szavazóbázisa de olyan mértékben megcsappant hogy az tükrözi az előválasztás is. Ez mind egy erős habár nem biztos indikátor arra hogy a 2024-es választást elfogja veszíteni.
Houthik: A gázai háború következtében a Houthi milicisták is akcióba lendültek, akik hónapok óta igyekeznek ellehetetleníteni a hajózást a Vörös-tengeren. A régióban folyamatosak támadások, amelyeket a legnagyobb államok is igyekeznek elhárítani, köztük az Egyesült Államok. Amennyiben rövid időn belül nem sikerül helyreállítani az útvonal biztonságát, az hatalmas anyagi következményekkel járhat. A meghosszabbodott útvonalak rengeteg extra költséggel járhatnak, amely extra terhet helyeznek majd az amúgy is válságos időket élő gazdaságokra világszerte. A válság először Egyiptom gazdaságát fogja érinteni, ami láncreakciót indíthat el (Reuters), de a következmények egészét nem lehet belátni.
Választások:
Fehéroroszország: Aljakszender Lukasenka 1994 óta vezeti az országot. Gyakran nevezik őt “Európa utolsó diktátorának” (Mirovalev 2021). A 2020-as választáson volt valós ellenzéke, de bebörtönözte és elcsalta a választást (Yeryoma 2022). Ez év januárjában új törvényt vezetett be ami örökös jogi immunitást garantál és megnehezíti bármilyen jelentős ellenzék megvalósulását (Karmanau 2024)
Azerbajdzsán: 1993 óta az Aliyev család uralja az országot. 2003-ban Heydar Aliyev halála után Ilham Aliyev, Heydar fia lett az elnök és pozícióját mai napig tartja. 2017-ben elnökhelyettesnek jelölte a feleségét, ami még inkább a monarchia esztétikáját adja (Geybullaeva 2017). Aliyev egyértelműen sérti az emberi jogokat és gyakorol emberkínzást (Gogia 2018). Az utobbi választást az OSCE kijelentette hogy fontos szabadságok hiányoznak és nem volt igazi verseny (OSCE 2018). Nincs okunk feltételezni hogy a következő bármiféle változást jelent. Az oka a hirtelen választásnak az, hogy Aliyev külpolitikai lépései sosem látott népszerűséget jelentett és ezen akar kapitalizálni talán hogy, megdöntse a 87%-os rekordját (Al Jazeera 2023)
El Salvador: 2024. február 4-én az urnákhoz vonulnak El Salvadorban. A választás eredménye szinte teljesen egyértelmű. Nayib Bukele magasan veri az összes vetélytársát. Még a legszerényebb felmérések alapján is legalább 65 százalékponttal előrébb áll a közvélemény-kutatások szerint, mint a második jelölt. Természetesen az ellenzék autoriter tendenciákkal vádolja az inkumbens elnököt, mint az a felmérésekből is látszik, a nép körében továbbra is rendkívül népszerű. Bukele viszonylag fiatal, és rengeteg innovatív ötlettel állt elő, például a bitcoin bevezetésével, mint legális fizetőeszköz. Habár a gazdaságpolitikája unortodox, akkora problémákat nem okozott, mint amekkorákat jósoltak. Ami viszont elvitathatatlan érdeme, az a bűnözési ráta radikális visszaszorítás, ugyan radikális eszközökkel is. A gyilkosságok számát egy év alatt több, mint felére csökkentette 2021 és 2022 között. Bár sokan az emberi jogok megsértésével vádolják, a kampánya rendkívül eredményes volt.
Pakisztán: A választásokat 2024. február 8-ra tűzték ki, de de érkeztek hírek róla, hogy ezt eltolhatják (Al Jazeera). Az ország 2022. áprilisa óta problémás helyzetben van. Imran Khant 2018-ban választották elnökké, azonban 2022-ben egy bizalmatlansági indítvány keretein belül eltávolították pozíciójából. Jelenleg az országot egy ügyvivő kormány vezeti. Az országban két politikai dinasztia uralkodik: A Sharif-dinasztia, akik a Pakisztáni Muszlim Liga pártot irányítják, illetve a Bhutto-dinasztia, akik a Pakisztáni Néppártot irányítják. Az ország történelmét születése óta meghatározza a két család, akik viszonylag jól felosztották egymás között a hatalmat. Ezt a rendet borította fel az egykori krikettjátékos, Imran Khan, kaik kívülállóként tört be Pakisztán politikai színterére. Egyértelmű, hogy a két dinasztia együttes erővel próbálta meg ellehetetleníteni Khan pályafutását, ahol csak tudták. A politikai viszály kimenetelét nehéz megjósolni, hiszen Khan újból győzelmet arathat a választásokon, de hatalmát ez nem fogja biztosan garantálni (Al Jazeera).