Amerika: November 17-én a Colaradói bíroság kijelentette, hogy a 14.kiegésztítés valóban azt jelenti, hogy nem lehet az “tiszt”, aki korábban lázadást indított az USA-val szemben, azonban Trump a bíroság szerint vezetett lázadást az USA ellen azzal, hogy 2021. január 6.-án és az azt megelező honapokban megakadályozta a hatalom békés átmenetét (Goudsward 2023). December 19.-én a Coloradói felsőbíróság felülbírálta az előbbi ítéletet és kimondta, hogy az elnöki pozíció az tiszti, ahogyan az megjelenik a 14.kiegészítésben, tehát Trump diszkvalifikálva lett a 2024-es elnöki választásból Colorado államban (Washington Post). December 29.-én Maine is diszkvalifikálta Trumpot (Petras, Zarracina 2023). Nem kell azonban túl korán örömködni vagy bosszankodni ezen, hiszen a republikánusok már fellebbeztek és kikérték a Föderális Felsőbíróság, avagy SCOTUS véleményét a kérdésről (CBS). A SCOTUS mondja ki majd a végső ítéletet a jogi kérdésről. Az ítélet ellentmondásos természet és a következmények, amelyet magával vonhat nagyon is valószínűtlenné teszi, hogy a SCOTUS támogassa a liberális államok döntését, továbbiakban, mivel konzervatív többség van a SCOTUS-ban így még kevésbé látom esélyesnek, hogy Trumpot ne engedjék indulni a választáson. Azonban fennáll az esélye, hogy mégis úgy találják a bírák, hogy az alkotmány szellemével megegyező Trump kitiltása, hiszen megvádolni őket partizánsággal nem egy jóhiszemű feltételezés, továbbiakban az is kifogásolható, hogy félrevonulna a történelmi jelentőségű döntésektől a SCOTUS, hiszen ugyan ez a bíróság döntötte meg Roe v. Wade precedensét és meglehet, hogy mind a konzervatívok, mind az USA legjóbb érdekében van egy új precedenst előállítani, ami az, hogy ez a viselkedés elfogadhatlan egy elnöktől. Én továbbra is azt gondolom, hogy Trump indulni fog a választáson, de fentartom azt az eshetőséget, hogy tévedek a kérdésben.
Választások:
Bangladesh: A bangladesi választások 2024. január 7-én esedékesek. A parlamentet 5 évre választják, és a legutóbbi választásokat 2018-ban az Awami Liga nyerte. A bangladesi politika sem mentes. Beszámoltak ellenzéki aktivisták letartóztatásáról, illetve újságírók elleni koncepciós perekről (The Diplomat). Megtiltották a legnagyobb ellenzéki párt, a Jamaat-e-Islami-nak a választásokon való részvételt. A Bangladesi Nacionalista Párt pedig bojkottálja a választásokat. Szemlélők szerint a választások ismét megkérdőjelezhetőek lesznek, ahogy minden választás 2014 óta. Úgyhogy, nagy valószínűséggel az inkumbens párt győzelmére számíthatunk ismét.
Tajvan: 2024. január 13-án kerül sor az év talán leginkább várt választására. A választás komoly szerepet játszhat a geopolitika alakulásában. Az Egyesült Államok és Kína számára is rendkívül fontos, hogy ki nyeri a tajvani választásokat. Az Egyesült Államok szeretné, ha az inkumbens Demokratikus Progresszív Párt nyerné a választásokat, amely a függetlenség pártján áll. Ezzel szemben Kína a Kuomintangot támogatja. Kína továbbra is az ország részének tekinti a szigetországot. A DPP jelöltje, William Lei mindössze 35,2%-on áll, míg ellenfele, Hou Yu-ih 30,6%-on, legalábbis a közvélemény-kutatások szerint. A választás eldöntheti Tajvan sorsát, hogy Peking vagy Washington felé fog a továbbiakban közeledni.
Finnország: 2012 óta Sauli Niinistö a finn elnök, kétszer lett megválasztva és 2024 januárjában jár le mandátuma. Niinistö az NCP, vagyis a Nemzeti Koalició Párt, egy liberál konzervatív párt tagja volt és valoszínű, hogy Alexander Stubb szintén az NCP-től fogja lecserélni. Egy decemberi felmérés szerint Stubb vezet 24%-al és a vetélytársa Pekka Haavisto lesz (22%), akiket a Zöldek pártolnak(Helsingin Sanomat). Valószínűsítem Stubb győzelmét.