Egyesült Államok (USA)
Trump: Az eddigi perek Trumppal szemben sikeresek voltak és Trump jelenleg 500 millió dollár tartozást gyűjtött össze és egy három éves üzleti kitiltást New York-ból. Az első vereség E. Jean Carroll szembeni rágalmazási per volt. A per elvesztése 5 millióba került, de mivel Trump megint rágalmazta a felperest azért új per indult, ami során még 83,3 millió dollár veresége lett. Az utóbbi per tárgya az volt, hogy Trump felértékelte a vagyonát, amint üzletről volt szó és dramatikus alulértékelte, amint adózásról, ez csalást konstituál a bírósági ítélet szerint, aminek következménye 355 millió dollár és 3 év tilalom (Offenharz 2024). Donald Trump viselkedése az eddigi perek alatt nem csupán bizarr és szabálytalan volt, de mivel egy elnök-jelöltről beszélünk objektíven ijesztőnek mondható(Houghtaling 2024 ; Tucker et al. 2024 ;Snodgrass, Vlamis 2024 ; Lebowitz, Riley 2024). Ha trendnek vehetők az eddigi paranoid és rosszindulatú felszolalásai a bírókkal szemben, akkor nagyon valószínű, hogy a márciusi bűnügyi perét is elveszti. Ez az ügy még az elnöksége alatt elinduló Stormy Daniels botrányra utal vissza. Stormy Daniels egy pornosztár, aki azt állította, hogy lefeküdt az elnökkel és ezért Trump az ügyvédjén keresztül, aki Michael Cohen volt hallgatási díjat fizetett. Késöbb Michael Cohen ezen és más ügyek kapcsán 3 év börtönbüntetést kapott (Neely, Motanaro 2018 ; DOJ 2018). Közben Stormy Daniels vesztett egy pert 2023-ban Trumpal szemben és 120 000 dollárt ítéltek Trumpnak egy elbukott rágalmazási per miatt (Olson 2023). Azonban ugyanabban az évben New York bünűgyi pert indított, mert állítólagosan Trump a cégének adatai hamisította, hogy elrejtse a hallgatás díj kifizetésének tényét. Ha elveszti a pert akár négy év szabadság vesztést is kaphat és mivel a pert nem föderális így elnök amnesztiával sem lehet ez alól felmenteni (Al Jazeera).
Alabama: 2022-ben az Alabamai alkotmány módosítás során a 36.06-os paragrafus kifejezi a meg nem született élet szentségét. Mivel ez önmagában nem jelentett semmit, mert sem a szentség sem a meg-nem született élet nincs definiálva így önmagában az alkotmányi változtatás nem tűnik jelentüsnek leginkább a “szentség” szó az mi ijesztőnek tűnhet figyelembe véve szekularizáció fontosságát. A c alrész ám picit aljasabb, mert kifejtik, hogy “Ebben az alkotmányban semmi sem biztosítja vagy védi az abortuszhoz való jogot, és nem írja elő az abortusz finanszírozását.” (Alabama Alkotmány). megjegyzem, hogy 36.03 ami a hetero házasság szentségét emeli ki szintén vitatható, de ez a jelen ügyben nem lényeges. Az alkotmány ismerete azért volt fontos, mert a Alabami Alkotmánybíróság új ítélete részben az alkotmány ezen részére támaszkodik. Maga a jogi ügy in vitro megtermékenyítést érint, mivel lefagyasztott embriók pusztultak el és a felperes, akihez tartoztak az embriók “A kiskorú jogellenes halálának törvénye” alapján indította a pert. Az egyik bíra a Genezis 1:27-et idézi, avagy a az élet szentségét azzal támasztja alá, hogy Isten a saját képére teremtette az embert, ami természetesen egy érvényes teológiai érv ám kissé bizarr egy jogeset során felhozni és szerintem meglehetősen támadható, mivel Genezis 6:5-7 (avagy az özönvíz történet), illetve Kiv 32:9-10 ; Szof 3:8; Zsolt 5 ; Róm 3:10-13 mind erős okot biztosít arra, hogy megkérdőjelezzük az élet szentségének abszolútumát Isten szemében. Nem mennék bele részletesen, de a kommentár, amit alkalmaz az is vitatható több alapon, mivel a teremtést ego-centrikusnak ítéli, amit szerintem a legtöbb keresztény nem fogadna el.Ezután a bíra Szent Tamás Summa Theologica-ját idézi. Továbbiakban a gyilkosság tilalmat a Genezis 9:6 versével magyarázza, ami abszurdum egy alkotmánybírától. Ezeken felül még megannyi bibliai utalást alkalmaz a bíró, hogy egybemossa a jogesetet a vallásával (New York Times) Ez az eset azért fontos, mert mutatja hogy a vörös államok, milyen messzire jutnak vallási fanatizmusukkal. Nem elég, hogy az abortuszt betiltották, de még az in virto megtermékenyítést is erősen korlátozzák (mivel itt a hiba már gyilkossággal ér fel). Ráadásul mind ezt biblikus érvekkel támasztják alá, ami teljesen felszámolja a vallásszabadságot, de a egyház és állam szétválasztását is. A cél ezek szerint egy Iránhoz hasonló teokrácia. Valószínű, hogy ez az ügy feljut a föderális felső bírósághoz (SCOTUS), ami akár nemzeti abortusz tilalmat is jelenthet ha a SCOTUS elfogadja az érvelést. Én azonban kátok reményt arra, hogy a SCOTUS elutasítja majd ezt az érvelést és szimplán elfogadják ezt Alabamai gyakorlatnak, mert az igaz hogy vannak olyan törvények és jogi precedensek, ami során ez a konkluzió jogos.
Választások
Irán: Ebben az évben március 1.-jén parlamenti választások lesznek tartva és vele együtt újra választják a 88 tagú szakértői gyülekezetet, akik megválasztják illetve ellenőrzik a legfelsőbb vezetőt. A jelenlegi vezető, Seyyed Ali Hosseini Khamenei 1989 óta tartja pozícióját. A parlamenti választás általánosan “az elvek követői”, avagy a konzervatív pártszövetség és a reformista párt szövetség között zajlik. A 2020-as választást következőben “az elvek követői” 226 pozíciót nyertek a parlamentben a 290-ből, míg a a reformisták 21-et nyertek el, a maradék függetlenekhez került. A konzervatívok nem csak a törvényhozói hatalmat vették kezükbe. A szakértői gyülekezet 75%-a is konzervatív dominált és az elnök is a “elveket követő” (amit 2021-ben nyert meg) és vele együtt a minisztériumok 95%-a is konzervatív így a végrehajtói hatalom is konzervatív dominált. A bírói hatalom is jelenleg az ő kezükben van. Továbbiakban minden városi tanácsot ők vezetnek. Fontos észrevenni, hogy a szavazói részvétel csak 42% volt, ami veszélyezteti a rezsim legitimitását (Iran Data Portal).Feltehetnék, hogy az ok a COVId volt, dce a 2024-es választásra még alacsonyabb részvétel várható, akár 30% alatt (Iran International). A márciusi választás veszélyeztetheti nem csak a konzervatív kormány legitimitását, de stabilitását, mivel több párt is bojkottálja a választást (Iran International) és ebbe sok reformista választás is beletartozik (Iran International). Konzervatív győzelem várható ám a nép nagy része nem fogja elfogadni az alacsony részvétel miatt. Iráni autokrácia egyre nyilvánvalóbb lesz.
Portugália: 2023 novemberében António Costa miniszterelnök lemondott és kormánya összeomlott egy óriási korrupciós botrány következményében. Nem sokkal utána megállapodás született, hogy korai választást tartanak 2024. március 10.-én (Hernández-Morales 2023). 2022-ben a 230 helyből 120 a Szocialista Párthoz (SZP) jutott, 72 a Szociál Demokrata (SZD) Párthoz és 12 a szélsőjobboldali CHEGA-hoz, 8 a Liberális Kezdeményezéshez (LK), 6 a az Egységes Demokratikus Koalícióhoz (EDK), 5 a Baloldali Blokkhoz (BB). A többséghez 116 kell a parlamentben. Mivel a Szocialista Párt implikált lett a botrányban így a támogatottsága is csökkent. Ennek ellenére a jelenlegi becslések továbbra is a PSZ és SZD látja nyertesnek. A februári adatok 29%-os győzlmet becsül mindkét pártban így összesítve olyan 58% körüli győzelem jósolt nekik (POLITICO). A jelenlegi pártrendszerben valószínűtlen, hogy a szocialisták ne tartanák meg a domináns helyzetüket a portugál politikában.
Oroszország: Az orosz alkotmány 4.Fejezet §81 3.sora megtíltja, hogy az orosz elnök nem indulhat két alkalomnál többször egymás után, ami 12 évet jelent. 2020-ban az alkotmány módosítva lett ami egyértelműsítette ezt a szabályt és ez alapján a Duma az orosz parlament semmissé tette jelenlegi elnök, Vladimir Putyin eddigi ciklusát (Pomeranz 2020 ; KazTAG). Az orosz ellenzék természetesen megvádolta a rezsimet, hogy az alkotmánymódosításhoz szükséges szavazás el lett csallva.Putyin így feltehetőleg 2036-ig uralkodhat. 2024. február 16.-án Alekszej Anatoljevics Navalnij, az orosz ellenzék vezetője meghalt és a családja még mindig nem kapta meg a testét (Al Jazeera). Nyílt titok, hogy Oroszország diktatúra, így semmi esélye sincs, hogy Putyin elveszíti a választást.
Szlovákia: 2024 március 23-án elnöki választások lesznek. A jelenleg hivatalban levő Zuzana Čaputová nem fog részt venni a választáson, annak ellenére, hogy megtehetné (Brezáni 2023). Jelenleg két esélyes jelölt között folyik a verseny a jelenlegi adatok szerint. Az egyik jelölt, Peter Pellegrini, a miniszterelnök 2018 - 2020 között és a Hang – Szociáldemokrácia párt (H-SZDP) vezetője. Jelenlegi POLITICO januári előrejelzések szerint a H-SZDP a 3. legpopulárisabb párt 16%-al. Ivan Korčok-ról annyit lehet tudni, hogy 2022-ben lemondott a külügyminiszteri poziciójáról Igor Matovič-val való nézeteltérése miatt. Igor Matovič a Szlovákia nevű populist párt vezetője és miniszterelnök 2020-2021 között és ő is részt vesz a versenyben. A pártja a POLITICO szerint 6%-on áll (POLITICO). Még esélyes lehet Štefan Harabin, aki korábban igazságügyi miniszter volt és az alkotmánybíróság elnöke. 2019-ben indult populistaként, hogy megmenti az országot a muszlimoktól és a gender-ideológiától meg a korrupt elittől(ExtraPLUS) és 2022-ben letartóztatták az ukrán inváziót támogató extrém viselkedése miatt (Zmušková 2023). Az NMS 2024 februári adatai szerint Peter Pellegrini 35,8%-al vezet, ami nem meglepő a pártjának hatalmával. Mögötte van Ivan Korčok 34,6%-al. Utánuk van 10%-al Štefan Harabin és az utolsó Igor Matovič (Katuska 2024). Várható, hogy ezen a választáson csak az fog eldőlni, hogy kik versenyeznek áprilisban a második fordulón, has senki nem nyer abszolút többséget. Ahogyan mondtam valószínű, hogy a verseny igaziból Peter Pellegrini és Ivan Korčok között zajlik, de a verseny nagyon szoros. Ha tippelnem kéne szerintem Peter Pellegrini-nek van a legtöbb esélye, de ehhez a megállapításhoz több adat szükséges