Kalendárium - 03.21. - Otto von Bismarck kancellári kinevezésének memntóján

Otto von Bismarck az 1800-as évek második felében és a 1900-as évek elején élt, és Németország egyesítésének és megerősítésének kulcsfontosságú politikusa volt. Bismarck életének és külpolitikai tevékenységének összefoglalását követően részletesebben ismertetem:

Otto von Bismarck, aki 1815. április 1-jén született Schönhausenben, Poroszországban, jogi tanulmányokat folytatott Göttingenben és Berlinben, majd diplomataként tevékenykedett Párizsban és Moszkvában. 1862. március 21-én II. Vilmos porosz király kancellárrá nevezte ki, így Bismarck lett a porosz politika vezető alakja.

Bismarck fő célja a porosz vezetésű Németország létrehozása volt. Ehhez vezette Poroszországot az 1864-es dán-osztrák háborúban, amikor porosz segítséggel elfoglalták Szkleswig-Holsteint. Az 1866-os porosz-osztrák háborúban Poroszország legyőzte Ausztriát és megalapította az Északi Német Szövetséget, tovább erősítve pozícióját.

Az igazi mérföldkő azonban az 1870-es francia-német háború volt, amelyben Bismarck vezetésével Poroszország győzelmet aratott Franciaország felett. Ennek következtében 1871-ben Versailles-ban megalapították a Német Császárságot, és I. Vilmos porosz királyt Németország császárának koronázták.

Bismarck külpolitikájában a realpolitika elveit követte, azaz a gyakorlati és érdekeken alapuló politikát. Ez a politikai irányvonal a "Vas és Vér" elveken alapult, amelyek a porosz militarizmusra és iparosításra helyezték a hangsúlyt. Ezen kívül kialakította az „Eiserner Kanzler” (Vasbánya Kancellár) imázsát, ami erős vezetői képet sugallt.

Bismarck nagy figyelmet fordított a kiegyezési politikára is, amelyben az oroszokkal próbált jó viszonyt kialakítani annak érdekében, hogy Németország ne kerüljön háborúba több nagyhatalommal egyszerre. 1878-ban szerepet játszott az oroszokkal és az osztrákokkal való megállapodásokban a Balkán térség problémáinak rendezése érdekében.

Bismarck politikai karrierjének csúcspontja azonban nem tartott sokáig. 1890-ben menesztették kancellári pozíciójából a fiatalabb generáció és a császár közötti konfliktusok miatt. Halála után, 1898-ban, Németország politikai irányvonalát már más vezetők határozták meg, ami később hozzájárult az első világháború kirobbanásához.

Bismarckot a mai napig a modern politikai vezetés egyik ikonjaként tartják számon, és politikai stratégiái és diplomáciai érzéke jelentős hatással voltak Európa és a világ eseményeire a 19. század végén.

‍

Forrás - wikimedia