Napi memó: NATO a Kaukázusban, iráni olajszektor, kínai mediáció

Az Egyesült Államok katonái kényszerültek elhagyni Nigert az ottani katonai junta parancsára. Az Egyesült Államoknak körülbelül 1000 katona állomásozik két bázison Nigében. Az előző bejelentés előtt az amerikai tisztségviselők vádolták a juntát azzal, hogy titkos egyezséget fontolgat Iránnal az uránkészleteinek hozzáféréséről. Franciaországot tavaly kénytelen volt kivonni katonáit Nigéből, míg más Szahara alatti országok is az utóbbi hónapokban megszakították kapcsolataikat a nyugati államokkal.

Az Európai Unió és Egyiptom aláírtak egy nyilatkozatot, hogy stratégiai partnerségként emelik fel kapcsolataikat Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen kairói útja során. Az EU bejelentette, hogy 7,4 milliárd eurót (8,1 milliárd dollárt) nyújt Egyiptomnak kedvezményes kölcsönök, befektetések és támogatások formájában a következő három évben. Ebből az összegből 200 millió eurót migrációkezelésre használnak majd.

A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg találkozott az azerbajdzsáni elnökkel, Ilham Aliyevvel Bakuban a hétvégén. Megbeszélték az energiabiztonságot, és Stoltenberg kiemelte Azerbajdzsán növekvő szerepét a természetes gáz szállításában az európai NATO szövetségeseknek. Emellett beszéltek Azerbajdzsán békefolyamatairól is Armeniával, amit Stoltenberg a héten látogat meg, Georgia mellett.

Romániában megkezdődött a NATO legnagyobb európai bázisának építése. A 2,5 milliárd eurós beruházással létrejövő létesítmény 10 000 katonát és családtagjaikat fogadhatja majd, és a jelenlegi Mihail Kogalniceanu légi bázison épül. Ha elkészül, túlszárnyalja majd Németország Ramstein bázisát, ami jelenleg a kontinens legnagyobb bázisa.

Irán 13 milliárd dolláros szerződést írt alá belföldi vállalatokkal hat olajmező fejlesztéséről Javad Owji olajminiszter szerint. Az illetékesek remélik, hogy a megállapodás napi 350 000 hordóval növeli majd a termelést. Az ország energiaiparának üzleti tevékenységének felfuttatása érdekében a miniszter azt mondta, Irán befejezte mintegy 130 befejezetlen projekt munkáját 28,5 milliárd dollár értékben, és elindított 50 új kezdeményezést.

Peking elküldte első diplomáciáját Izraelbe és a palesztin területekre azóta, hogy elkezdődött a Gáza háború, hogy tárgyalásokat folytasson a konfliktus rendezéséről. A kínai Külügyminisztérium küldötte, Wang Kejian, március 13-án látogatott Ramallahba a Nyugati Parton, hogy találkozzon a Palesztin Hatóság külügyminiszterével, majd másnap tárgyalásokat folytatott az izraeli Külügyminisztérium képviselőivel. Emellett találkozott a Hamas Politikai Irodájának vezetőjével Dohában.

Angolai elnök, Joao Lourenco látogatást tett Kína Shandong tartományában annak érdekében, hogy vonzza a kínai befektetéseket az ország mezőgazdasági, textil és egészségügyi szektorába. Lourenco tárgyalásokat folytatott kínai partnerével, Xi Jinpinggel, és egyetértettek abban, hogy fokozzák kétoldalú kapcsolataikat átfogó stratégiai együttműködő partnerség formájában.

‍

Forrás - GPF