Választott témám által célom a nemzeti parlamentáris rendszerek működésébe való szűk betekintés nyújtása, kialakulásuk bemutatása személyes tapasztalatok tükrén keresztül. Napjaink felgyorsult világában a demokráciában való érvényesülés, jogaink érvényesítésének számos, korábban ismeretlen formája elérhető, ezáltal minden állampolgár különböző módokon élhet a lehetőséggel, hogy saját véleményét kifejezésre juttassa.
A parlament szó eredete a francia parlement, amely megbeszélést, tárgyalást takar és valóban ez az országokkal/intézményekkel/közöségekkel való közös kooperációnak a kiindulási pontja. Ahhoz, hogy a nemzeti parlamentek elnyerjék mai – véglegesnek még így sem mondható- formájukat hosszú, évtizedekig tartó út vezetett; szervesen részt vettek az EU integrációs folyamataiban és a mai napig konstruktív visszajelzések által formálják azt. A konstans változás és fejlődés mellett így sem beszélhetünk tökéletes működésről, hiszen az EU struktúrájának komplexitását tekintve ez lehetetlen is lenne, azonban a nyitottság és a véleménynyilvánítás szabadsága általi haladás alapvető.
Lépések sorozatát képezik azok a szerződések (Római-1957, Maastrichti-1992, Amszterdami-1997, Nizzai-2001), amelyek mind-mind az intézményesülés, közös gyakorlat kialakítását szolgálták. A nemzeti parlamentek szempontjából kiemelt jelentőségű az 1989 óta a parlamenti bizottságok által fél évente megrendezésre kerülő Európai Ügyekkel Foglalkozó Bizottságok Konferenciája, COSAC (Conférence des organes spécialisés dans les affaires communautaires). Itt a bizottságok és az európai parlamenti képviselők üléseznek a nemzeti parlamentek szerepéről és aktuális kérdések megvitatása céljából.
A nemzeti parlamentek aktivitása az Európai Bizottságnak küldött visszajelzések tekintetében 2010 és 2015 között
További sarkalatos pont a Lisszaboni Szerződés-2007 (hatályba lépés: 2009.), amely lefektette a nemzeti parlamentek működésének alapjait, céljait, valamint azok elérési módjait. Legfontosabb eleme a szubszidiaritás elve, amely önállóságot ad a tagállamok hatóságainak bizonyos döntések helyi szinten való érvényesítésére az uniós jogszabályok tiszteletben tartása mellett. Már ekkor jogszabályi keretet öltött az a folyamat, amely a tagállamoknak lehetőséget biztosít a nagy egész részeként érdekérvényesítésre, egyéni szerepük és identitásuk megtartása mellett.
Az álláspontok kifejezésének módjai az ún. sárga- illetve narancssárga lapos eljárások, amelyek opciót kínálnak az egyes jogalkotási aktusok tervezetének felülvizsgálatára, egyfajta nemtetszés kinyilvánítására. Mindkét esetben, ha a véleményt kiadó szavazatok száma eléri a küszöböt, a Bizottságnak felül kell vizsgálnia azokat. Az EU történetében eddig 3 alkalommal került sor sárga lapos eljárás alkalmazására.
Gyakori az EU intézményeit- gyűjtőnéven „Brüsszelt” - az átláthatatlansággal, megközelíthetetlenséggel azonosítani, amelyeknek szabályzatai túl bürokratikusak és elérhetetlenek a tagállamok állampolgárai számára.
A nemzeti parlamentek szerepének növelése nemcsak saját szuverenitásuk megtartása szempontjából fontos, az EU ezáltal sikeresebben tud fenntartani kommunikációt az egyes tagországok állampolgáraival, könnyebb elfogadtatni saját döntéseit egyfajta szócsőként használva a parlamenteket.
Mint korábban keleti blokkhoz tartozó államnak, Magyarországnak nemcsak saját önállóságának megszilárdítása volt a feladata a rendszerváltástól kezdve, hanem az EU-s csatlakozásra való felkészülés is. Már a belépés előtt látható volt, milyen többlet feladatokkal kell számolnia az Országgyűlésnek, valamint megbirkózni azzal, hogy ezek a feladatok a mindennapok részét képezzék. Ugyanakkor a felkészülési időszakban általánosan elmondható volt az állampolgárok EU-ba vetett hite, közvélemény kutatások mutatták ki a válaszadók nagy százalékánál a csatlakozás után várt életszínvonal emelkedést, a nemzetközi lehetőségek palettájának kibővülését, a felzárkózást.
Az Európai Unió jelentése a magyarok számára
(Forrás: 15 év után. Az Európai Unió és a magyar társadalom © Friedrich-Ebert-Stiftung – Policy Solutions, 2019)
Hogy mi történt a csatlakozás óta? 2019-ben a Policy Solutions Politikai Elemző Intézet készített egy érdekes összefoglalót Magyarország első 15 évéről EU-tagként, amely kimutatta, hogy a válaszadók nagy százaléka első helyen támogatásokat/gazdasági fejlődést jelölt meg míg második helyen az ambivalens módon is értelmezhető migráció kifejezést. Azonban más kontextusban feltett kérdésekre adott válaszok alapján általánosan kijelenthető, hogy egy átláthatatlan köd továbbra is övezi az EU egészét, amely távolságot képez a választó, és állampolgárok előtt. Országunk részéről 2016-ban meg is fogalmazódott az igény a nemzeti parlamentek szerepének átgondolására valamint a piros lapos eljárás bevezetésére- más országokkal egyetemben-, amelyek mutatják, hogy egy folyamatosan változó rendszerről beszélünk, amely mindig újításra szorul esetlegesen akár megújításra is.
A sajátosságok és egyéni identitás meglétét jelzi az is, ahogyan a különböző parlamentek saját modelljükön keresztül szűrik át az egyes EU-s normákat. Példa erre a dán Folketing, valamint a brit House of Commons/Lords, amelyek csatlakozásuktól kezdve igen erős befolyással bírnak, a közösségi döntéshozatal nyomon követése kiemelt fontosságú.
Konklúzióként elmondható, hogy egy nemzeti parlament szerepe a versenyképes Európa létrejöttét támogató kulcsfigura, amely összeköti az EU egészét az egyes tagállamok szereplőivel. Egy olyan Európa, amely versenyképes tud maradni a nagyhatalmak mellett. Az Európai Parlament honlapján fellelhetőek videók, amelyek szélesebb kör megszólítására alkalmasak és bemutatják a nemzeti parlamentek képviseleti feladatait a gyakorlatban. Az ilyen és ehhez hasonló edukatív jellegű, könnyen befogadható tartalmak napjainkban már elengedhetetlenek és kiválóan alkalmasak a már említett szakadék áthidalására. Ugyanakkor az a gyakori vélekedés, amely szerint a választópolgárok az Európai parlamenti választásokat egybemossák az adott ország országgyűlési választásaival, relatíve alacsony részvételi arányt eredményez.
Hogy az európai képviseletet ne egy aktuálisan kormányzó párttal, vagy a párt egy kulcsfigurájával társítsák, azon a megfelelő kommunikáció és az időben elkezdett edukáció segíthet. A koronavírus ugyanúgy ezen a területen is idézett elő változásokat, új körülményeket teremtett- például a 2020 és 2021-es évi COSAC konferenciákat online tartották meg videó találkozó keretén belül. Bízom benne, hogy a jövőben kevésbé drasztikus helyzet is fog változásokat előidézni, amelyre sikerül majd minden résztvevőnek pozitívan reagálnia a közös jó érdekében.
Hivatkozások
⦁ Könyvek, tanulmányok, folyóirat cikkek
Bainbridge, Timothy: (2004): EU Mindentudó, HVG Kiadói Rt., Budapest (470-473.o.)
Gallai Sándor: Statiszták, pecsétnyomók és irányítók – nemzeti parlamentek az Európa- politikában, Politikatudományi Szemle 15. évf. 1. sz. (2006), p. 265-272.
Győri Enikő (2004): A nemzeti parlamentek és az Európai Unió, Osiris, Budapest
Győri Enikő: Tizenöt kísérlet a szuverenitásvesztés ellensúlyozására. Nemzeti parlamentek az Európai Unióban, Külügyi Szemle (2004) 1.sz.
Király Andrea (2009): A parlament és a kormány együttműködése európai uniós ügyekben: a scrunity megvalósulása a 2004-ben csatlakozott államokban, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, doktori értekezés, Szeged
Szalóki Katalin (2014): A nemzeti parlamentek lehetőségei az Európai Uniós döntéshozatal befolyásolására- Út a Lisszaboni Szerződésig és azon túl, Budapesti Corvinus Egyetem doktori értekezés, Budapest
Tamás Csaba Gergely: Új lehetőségek a nemzeti parlamentek előtt? A szubszidiaritás elvének uniós és hazai szabályozásáról, Európai Tükör, XV. évf. 7-8.sz. (2010. júl.-aug.), p.7-22.
⦁ Internetes források
A litván parlament, a nemzeti parlamentek szerepéről https://www.lrs.lt/sip/portal.show?p_r=35670&p_k=2
A szlovén elnökség honlapja
https://slovenian-presidency.consilium.europa.eu/hu/esemenyek/az-eu-parlamentjei- kozossegi-es-europai-ugyekkel-foglalkozo-bizottsagok-elnokeinek-ulese-az-eu- parlamentjei-kozossegi-es-europai-ugyekkel-foglalkozo-bizottsagainak-konferenciaja- cosac-kereteben/
Az Európai Bizottság a szubszidiaritásról https://ec.europa.eu/regional_policy/hu/policy/what/glossary/s/subsidiarity
Az Európai Parlament honlapja
https://www.europarl.europa.eu/about-parliament/hu/powers-and-procedures/national- parliaments
Az Európai Parlament 2014. április 16.-i állásfoglalása https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-7-2014-0430_HU.pdf
Az Országgyűlés honlapja, az európai uniós tevékenységről https://www.parlament.hu/europai-unios-tevekenyseg
Debreceni Egyetem, Egyetemi doktori (PhD) tézis, Dr. Juhász-Tóth Angéla: The europeanization of the Hungarian national assembly (2004)
https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/207720/JuhaszTothAngela_tezis_HU N_t.pdf?sequence=6&isAllowed=y
Goethe Institut Ungarn, EP Blog: „Brüsszel messze van?” - demokratikus eljárások az Európai Unióban
https://www.goethe.de/ins/hu/hu/m/kul/sup/geu/21565773.html
Király Andrea: The Role of National Parliaments in European Issues: How the New Member States Scrutinize Their Governments?
http://jesz.ajk.elte.hu/kiraly21.html
Magyar Tudományos Akadémia, Társadalomtudományi Kutatóközpont- Juhász-Tóth Angéla: Meghallgatásra talál-e az EU tagállamok nemzeti parlamentjeinek véleménye az uniós döntéshozatali eljárásokban?
https://hpops.tk.hu/blog/2014/11/az-eu-tagallamok-nemzeti-parlamentjeinek-velemenye- az-euban
Szegedi Tudományegyetem, Soós Edit: Közpolitika az Európai Unióban 2020; A nemzeti parlamentek szerepe az Európai Unió döntéshozatalában
http://eta.bibl.u-szeged.hu/4862/18/OLVAS%C3%93LECKE%208.pdf
