Tajvan, hivatalos nevén a Kínai Köztársaság, egy dinamikusan fejlődő szigetország Kelet-Ázsiában. Gazdag kulturális örökségével, gyorsan fejlődő gazdaságával és összetett geopolitikai helyzetével Tajvan a nemzetközi közösség kulcsfontosságú szereplője, és Kelet-Ázsia egyik „ütköző” állama.
Tajvanon az elnökválasztást 2024. január 13-án tartották, melynek nyertese Laj Cseng-tö lett. Laj Cseng-tö a Demokratikus Progresszív Párt (DPP) jelöltje és vezetője, aki 40,1%-kal nyerte meg a választásokat, így a párt még 4 évig marad kormányon. A választás nem csak Tajvan irányát döntötte el az elkövetkező évekre, hanem a szomszédos államok és partnereik Tajvanhoz való hozzáállását is.
RÖVID BETEKINTÉS TAJVAN TÖRTÉNETÉBE
A kínai polgárháború (1927-49) eredményeként létrejött a Kínai Népköztársaság (KNK), és az addigi kínai kormány a Kuomintang vezetésével (Kínai Köztársaság) kénytelen volt emigrálni a Japán uralom alól szabadult Tajvan szigetére. Egészen 1987-ig a szigeten hadiállapot volt meghirdetve, így választások sem voltak megtartva, a Kuomintang volt az egyetlen párt, amely kormányzott. A hadiállapot megszűntetése után kilenc évvel tartották az első közvetlen elnökválasztást, mely bizonyította a szigeten lakók vágyát a demokráciáért. A két Kína közt a kapcsolat a polgárháború vége óta szeszélyes, a Kínai Népköztársaság az egyik tartományának tartja Tajvant, viszont a Kínai Köztársaság saját magát egy önálló államnak tekinti. A nyugati világ nagy része, az Amerikai Egyesült Államokkal az élen nem ismeri el Tajvant, viszont gazdasági partnernek tartja azt. A 2024. január 13-án tartandó elnöki választás magában tudják átrendezni az állam regionális és világszíntéri politikáját. A választáson három párt indult, a Demokratikus Progresszív Párt (DPP), a Kuomintang (KMT) és a Tajvani Néppárt (TPP).
A HÁROM INDULÓ PÁRT ÉS JELLEMZŐIK
A „ZÖLDEK”
A jelenleg is regnáló párt, a Demokratikus Progresszív Párt Laj Csöng-tö-t indította a választásokon, mivel a már volt elnök Cai Jing-ven, törvény szerint maximum két cikluson keresztül lehetett elnök. A pártot a progresszivizmus, szociálliberalizmus, tajvani nacionalizmus jellemzi a kommunizmus ellenességen kívül. A DPP-t széles körben szociálliberálisnak minősítik, mivel az emberi jogok pártjaként alapították. A párt támogatja az azonos neműek házasságát és más LMBT-jogokat.
Külpolitikát tekintve a párt hajlandó növelni a katonai kiadásokokat, hogy megakadályozzák a KNK katonai megfélemlítését, és hogy ellen tudjanak állni egy lehetséges invázió esetén. Előnyben részesíti a demokratikus államokkal való kapcsolatok ápolását, mint például Japánnal és az Amerikai Egyesült Államokkal, továbbá az ASEAN nemzeteivel. A párt határozottan ellenzi az „Egy Kína” elképzelést és az 1992-es konszenzust, mondván, hogy a párt támogatja a tajvani emberek jogait a jövőjükről való döntéshez. Ezért Peking többször is vádolta a kormányzást azzal, hogy akadályozza a kínai nemzet teljes újraegyesítését.
A „KÉKEK”
A Kuomintang irányadó ideológiája a „Nép három alapelve”, melyet Szun Jat-szen hirdetett a történelmileg demokratikus centralizmus alapján. A pártot emellett a konzervativizmus és a kínai nacionalizmus jellemzi. A párt jelöltje Huo Ju-ji Új Taipei polgármestere, aki az elnökválasztási kampány előtt a sziget legnépszerűbb politikusa volt.
A külpolitikát tekintve, a párt ellenzi Tajvan de jure függetlenségét és a kínai egyesítést az „Egy ország, két rendszer” keretein belül. A viták és nézeteltérések rendezését csakis békés úton lehet rendezni belátásuk szerint, viszont ehhez a kölcsönösség szerintük elengedhetetlen. A Kuomintang előnyben részesíti a KNK-val való szorosabb kapcsolatrendszer kiépítését és törekszik a tajvani alkotmány szerint fenntartani a status quo-t. A párt elismeri az 1992-es konszenzust, amely a Tajvani-szoros mindkét partját „egy Kínaként” határozza meg.
AZ ALTERNATÍVA
A Tajvani Néppárt 2019-ben jött létre, mint egy alternatíva a Kék és Zöld oldal között, mely egy ideológiamentes és tudományos, racionális alapokon nyugvó pártként stilizálja magát. A párt ragaszkodik ahhoz, hogy centralista, és hogy se nem kék, se nem zöld. A választáson a párt elnöke indult, Ko Ven-csö, aki Tajpej polgármestere volt 2014 és 2022 közt.
AZ INDULÓ FELEK NÉZETELTÉRÉSEI: A TAJVANI-SZOROS KÉT PARTJA
2023. december 30.-án tartották az elnökjelölti vitákat Tajvanon, ahol a jelöltek érveiket és meglátásukat tudták a nemzetük előtt megvédeni. Geopolitikai szempontból a legfontosabb kérdés a Tajvan-szoros kérdése, és az állam további hozzáállása a Kínai Népköztársasághoz.
A DPP jelöltje, Laj Cseng-tö kifejtette és leszögezte az elnöki vita során, hogy Tajvan egy független, szuverén állam és nincsenek terveik arra, hogy kikiáltsák a függetlenséget. A béke fenntartására egy úgy nevezett „4 Pillér” tervet hozott fel, mely magába foglalja az elrettentés fokozását, a gazdasági biztonság megerősítését, a demokratikus partnerségek elmélyítését, valamint a pragmatikus és elvek mentén folytatott kétoldalú kapcsolatokra vonatkozó politikák fenntartását. Laj Cseng-tö elutasítja az 1992-es konszenzust, mivel azt a kínai „Egy Kína” elvhez és az „Egy ország, két rendszer” megközelítéshez hasonlónak látja, viszont hajlandó a Kínával való kommunikációra, a kölcsönös tisztelet elvei alapján. A Kínától való gazdasági függés csökkentése mellett ellenzi az ECFA (Gazdasági Együttműködési Keretmegállapodás) szerinti további megállapodásokat.
A KMT jelöltje, Huo Ju-ji a status quo további fenntartása érdekében alkalmazná egy volt elnök, Ma Jing-csiu (2008-2016) politikáját, amely deklarálja, hogy Tajvan nem fog egyesülni, nem fogja kikiáltani függetlenségét, és hogy nem fog erőt alkalmazni. Tervei szerint a béke megőrzésére az úgynevezett „3D stratégiáját” alkalmazná, amely az elrettentés, mely szerint növelni kell az önvédelmi eszközöket, a párbeszéd a Kínai Köztársaság alkotmánya alapján meghatározottan és törvényes alapokon, amelyek érintik a KNK és a Kínai Köztársaság kapcsolatait, és a de-eszkaláción alapul. Létrehozna egy ifjúsági bizottságot, amely az elnöki hivatal alatt állna, tagjai a tervek szerint 18 és 40 év közötti állampolgárokból állnának, annak érdekében, hogy a fiatalok véleményét szorosabb értelemben beépítsék a szakpolitikába. Továbbá az 1992-es konszenzus azon változatát támogatja, amely összhangban van a Kínai Köztársaság alkotmányával és törvényeivel, ezzel elutasítva az „Egy ország, két rendszer” elméletet. Végül szorgalmazna egy, a kétoldalú megállapodásokat felügyelő törvényt, mielőtt a Kínával és az ECFA-val történő tárgyalásokat újból megnyitnák.
A TPP vezetője és egyben elnökjelötje, Ko Ven-csö meglátásai szerint a status quo fenntartása az egyetlen járható út Tajvan számára. A béke megőrzését elrettentés és kommunikáció révén tervezné elérni, elismerés, megértés, tisztelet, együttműködés és egymás érdekeinek figyelembevétele alkalmazásával, a Kínával való tárgyalások újraindításához. Tartózkodna az 1992-es konszenzus elutasításától, ha Peking azt kéri, de javasolja a konszenzus névváltását, mivel Tajvanon nincs „piaca” a kifejezésnek, és maga a szó rossz hangvételű. Végül szorgalmazná a gazdasági együttműködési keretmegállapodások folytatását, de a tárgyalások újrakezdése előtt egy felügyeleti törvényjavaslat elfogadtatását szorgalmazná.
AZ INDULÓ FELEK NÉZETELTÉRÉSEI: VÉDELEM ÉS KÜPOLITIKA
Laj Cseng-tö kifejtette, hogy folytatná a Caj Jing-ven kormány politikáját, hogy az eddigi katonai szolgálatot négy hónapról egy évre hosszabbítsák meg, 2024-től kezdődően. A 2024-es költségvetési tervezet szerint a védelmi kiadások elérnék a 2,5%-ot, melyek 2013 óta a legmagasabbak, és továbbra is ebbe az irányba haladna. A hadsereg aszimmetrikus harcképes erővé való átalakításának felgyorsítását, nagyobb együttműködést szorgalmazná a partnerekkel és szövetségesekkel a kiképzés, a haderő átszervezése, a polgári védelem és az információmegosztás terén. Csatlakoztatná az országot a CPTPP-hez (Átfogó és Előremutató Csendes-óceáni Partnerség), melyet Laj Cseng-tö magas színvonalú kezdeményezésnek nevez, és melyet nyugati demokráciák vezetnek, ellenben az RCEP-vel (Átfogó Regionális Gazdasági Társulás), amit Kína vezette kezdeményezésnek tart.
Huo Ju-ji meglátásai szerint a védelmi beruházásoknak el kell érnie a 3%-ot, de akár magasabbra is lehetne emelni. Elkülönítene 10,6 milliárd NT-t (341,33 millió USD) a költségvetésből, az önkéntes katonák fizetésének emelésére és előmozdítaná továbbra is, hogy hazai tengeralattjárókat építsenek. A katonai szolgálat megemelését nem ellenzi, de állítása szerint a jelenlegi 4 hónapra vissza lehetne redukálni, amíg béke van a Tajvani-szorosban. Szorgalmazná mind a CPTPP-hez, a RCEP-hez és az IPEF-hez (Indo-csendes-óceáni Gazdasági Kerethez) való csatlakozást.
Ko Ven-csö a védelmi költségvetés fokozatos 3%-ra való emelését támogatja, diverzifikálná a védelmi eszközök beszerzési forrásait a technológiaátadásra, valamint a lőszerek és a fegyverrendszerek országon belüli gyártásának előmozdítását tartja prioritásnak. A külföldi technológiai cégeket ösztönözné, hogy Tajvanon állítsák elő termékeiket. Állítása szerint nem elegendő az egy éves katonai szolgálat és meglátása szerint Tajvannak csatlakoznia kell az RCEP-hez, a CPTPP helyett.
KONKLÚZIÓ
A tajvani választások nem pusztán belpolitikai ügyek sokasága, hanem világpolitikai fordulópont is, mely mélyreható következményekkel jár Kelet-Ázsia geopolitikai helyzetére nézve. A jelöltek által megfogalmazott, az országhatáron túlnyúló politikák kulcsfontosságúak Tajvan és Kína kapcsolatainak jövőbéli alakulása és a nemzetközi közösségben elfoglalt helye szempontjából, mivel a két állam egymáshoz való viszonya világszinten rendelkezik visszhanggal, akár politikai, akár gazdasági szektorokban. Tajvan szuverenitásának fenntartása és a folyamatosan változó regionális hatalmi dinamikákban való navigálás közötti kényes egyensúly konstans mutatja súlyát és jelentőségét a választók számára, és a világ felé is. A választások eredménye meghatározza majd Tajvan nemzetközi helyzetét, hatással lesz a diplomáciai kapcsolatokra, a kereskedelmi partnerségekre és a biztonsági megállapodásokra. A megfigyelők és az érdekelt felek világszerte élénken figyelik továbbra is a fejleményeket, szem előtt tartva a geopolitikai faktorokra gyakorolt potenciális következményeket.
Források:
A country but not a country’: Taiwan prepares to vote in China’s shadow, Al Jazeera. Elérhető: https://www.aljazeera.com/news/2024/1/12/a-country-but-not-a-country-taiwan-prepares-to-vote-in-chinas-shadow
FACTBOX How does a Taiwan election work?, Reuters. Elérhető: https://www.reuters.com/world/asia-pacific/factbox-how-does-taiwan-election-work-2024-01-11/
ELECTION 2024/Taiwan's 2024 presidential candidates: Where they stand on key issues, Focus Taiwan. Elérhető: https://focustaiwan.tw/politics/202312270010
What are the key issues in Taiwan’s 2024 presidential election?, Brookings. Elérhető: https://www.brookings.edu/articles/what-are-the-key-issues-in-taiwans-2024-presidential-election/
This 2024 presidential election could change the world – and it’s not happening in the US, CNN. Elérhető:
https://edition.cnn.com/2024/01/11/asia/taiwan-election-explainer-intl-hnk/index.html
2024 Taiwan Presidential Debate (LIVE English Interpretation), TaiwanPlus News, Youtube. Elérhető: https://www.youtube.com/watch?v=MAw5WhRjw_Q&t=8681s
Taiwan People's Party positions itself for power politics, Taiwan News. Elérhető: https://www.taiwannews.com.tw/en/news/4872185
