A Guyanai Szövetkezeti Köztársaság Dél-Amerika legújabb feltörekvő állama. Egyelőre sikertörténetnek látszik mindaz, ami történik, azonban nem egyszer láttuk már hogyan teszi tönkre a nyersanyagátok az országok gazdaságait. Dél-Amerika különösen aggasztó ilyen szempontból, hiszen a gazdasági visszaesés nem ismeretlen fogalom ezen a vidéken. Volt idő, amikor a gazdasági bajairól híres Argentína a világ tíz leggazdagabb országai közé tartozott, de Brazília is hasonló utakat járt be. Még a kontinens egyik legjobb egy főre jutó GDP-jével rendelkező ország, Uruguay sem számít fejlett országnak az IMF adatai alapján. Dél-Amerikáról sok jót, illetve sok rosszat is lehet hallani, de valahogyan mindig inkább a háttérbe szorul.
A sokszor „Amerika hátsó udvaraként” is emlegetett földrészen történnek változások, ráadásul egyre több, viszont még így sem rózsás a helyzet a Deloitte értékelései szerint. Látható, ahogyan Kína egyre nagyobb befolyást szerez magának a dél-amerikai kontinensen, amit az Egyesült Államok aggódva figyel. Nem ez az első eset, hogy a kontinens egyik országa hatalmas növekedésnek indul. A kérdés csak az, hogy ezúttal változik-e bármi is, vagy rövidesen megint minden rosszra fordul. Kicsit olyan érzés Dél-Amerikáról beszélni, mintha folyamatosan történnének ott az események, de mégsem változna soha semmi. Egyelőre nehéz megmondani, hogy milyen változások várhatók. Előfordulhat, hogy megint egy hullámvölgy tetején járnak egyes országok, mint Chile vagy Uruguay, de az is lehet, hogy ezúttal tartós lesz a fejlődés. Ennek a hullámvölgynek az iskolapéldája Venezuela, amely egykoron Dél-Amerika leggazdagabb országa volt, majd mára már az ország gazdasága romokban hever.
Venezuela összeomlása összeköthető a gazdaságpolitika átgondolatlanságával. Tudniillik, Venezuela a világ legnagyobb olajtartalékaival rendelkező országa, ami egyben áldás és átok. A nyersanyagban gazdag országok sokszor beleesnek abba a hibába, hogy a nyersanyag kitermelésre alapozzák a gazdaságaikat. Ez a fejlődő országok esetében nem gond, hiszen a gazdaság építését is el kell kezdeni valahol. Azonban, ha a nyersanyag kitermelésen kívül semmi másba nem fektet az adott ország, akkor bizony a gazdaság ki lesz téve az adott nyersanyag áringadozásának. Venezuelában pont ez történt, ahol az állam jövedelmének jelentős részét az olajból és gázból származó bevételek tették ki. Ez a gazdasági felállás korrupcióval, szankciókkal és egy szűk irányításával kombinálva elvezetett a ma ismert Venezuelához. Minket pedig elvezet Guyanához, amely hasonló úton halad, de remélhetőleg tanul szomszédja hibáiból.
A Good Times Bad Times elemzéséből az is kiderül, hogy az IMF adatai alapján Guyana számít elméletben a leggazdagabbnak Dél-Amerikában a maga 21 000 dolláros egy főre jutó GDP-jével. Ami még inkább kiemelkedő, hogy ez a szám 2018 környékén még csak 7 000 dollár volt. Vagyis ez azt jelenti, hogy Guyana megtriplázta az egy főre jutó GDP-jét 5 év alatt. Mindez az ExxonMobil felfedezésének köszönhető, akik megerősítették, hogy Guyana jelentős olajlelőhelyekkel rendelkezik a partjaitól nem messze. A fekete arany azonban két élű fegyver, mint azt a szomszédos Venezuela példája is bizonyította. A lakosság megosztott a kérdést illetően, hiszen látják az olajból származó hasznot, ugyanakkor tartanak tőle, hogy Venezuela sorsára juthatnak.
Guyana előrejelzések szerint 2035-re a világ 4. legnagyobb „offshore” olajtermelőjévé válhat. Ez azért rendkívül jelentős, mert az országban kevesebb, mint 1 millióan élnek. 360 000 hordó napi termelés mellett nem is nehéz megérteni, hogy honnan ez az elképesztő növekedés.
Georgetown jelenlegi célja, hogy minél hamarabb elérjék az 1 600 000 hordó olaj kitermelését naponta. Az olaj mellé még kiaknázatlan földgáz tartalékok is párosulnak, ami azt jelenti, hogy Guyana még csak a növekedése elején jár.
Az olaj ára pedig pontosan úgy változott a világpiacon, hogy a Guyanának kedvezzen – az olaj ára gyakorlatilag azóta növekszik, mióta Guyana megkezdte a kitermelését, így növekvő termelés mellé növekvő árak párosultak. Jelenleg úgy néz ki, hogy az ország megütötte a főnyereményt, a siker útja gyakorlatilag arannyal van kikövezve. A kérdés csak az, hogy Guyana jól használja-e fel a frissen szerzett vagyonát, vagy egy újabb petroállam kialakulásának leszünk szemtanúi.
Ilyen mértékű növekedés mellett nem árt félni attól, hogy a jövedelmező iparág az ország minden erőforrását feléli majd, és Guyana egész gazdasága az olaj és földgáz exportokra alapulhat. Ez az, amit a guyanai vezetésnek mindenáron el kell kerülnie, mégpedig azzal, hogy az olajtermelés stabilizálása után a pénzt más szektorok fejlesztésébe fektetik. Ugyanakkor az ország múltjából adódóan az emberek tartanak a bányászati szektorban állítólagosan uralkodó korrupciótól. Azonban a kormány tett lépéseket az átláthatóság érdekében, ami elősegítheti a bizalom megerősödését. Ezenkívül azt sem szabad elfelejteni, hogy Guyana nagyon mélyről indult, emiatt a növekedés hihetetlen mértékűnek tűnhet, azonban rengeteg hiányosság van, amit pótolni kell. Tehát a hatalmas jövedelem nem éppen az emberek zsebébe kerül, hanem az ország építésére kell fordítani a pénzt. De valóban az infrastruktúrába fektetik a pénzt, vagy esetleg a már megszokott szépítő retorikát figyelhetjük meg?
Guyana pár éve még Dél-Amerika legszegényebb országa volt, így az ország működőképességének javításához hatalmas beruházásokra lesz szükség. A Reuters elemzésében található megjegyzés, amelyet egy amerikai elemző tett remekül demonstrálja a legfőbb problémát: „Hatalmas állami bevételekre lehet számítani, a megfelelő felhasználás szakértelmének hiányában.” Az interjúkból az is kiderült, hogy az etnikai megosztottság hatásai ebben a kérdésben is érezhetők. A jelenlegi kormányt leginkább az indoguyanaiak támogatják. Az afroguyanai közösségek kirekesztve érzik magukat, és szerintük a források inkább a kormány támogatóihoz áramlanak. Természetesen a korrupciós vádak itt is felmerültek, de egyelőre még ezeket nehéz bizonyítani. Azonban az állítólagosan igazságtalanul elosztott állami bevételek miatt már voltak tüntetések is. Nyilván ezeket az állításokat a kormány tagadja, illetve ezen a ponton az esetleges korrupció méretét is nehéz meghatározni. Mivel egyelőre inkább a nyersanyagokért folyik a harc, így a játszmák sokkal finomabbak, mintha konkrét pénzösszegekért viaskodnának a különböző szereplők.
Ebből is látható, hogy a vannak problémák szép számmal. Lehet, hogy valósak a vádak, de az is lehet, hogy nem. A lényeg, hogy az új bevételek problémákat vontak maguk után. Valószínűleg időre lesz szükség elsősorban ahhoz, hogy az új, hirtelen jött gazdasági változással jött helyzet stabilizálódjon. Ez az egész egy hatalmas változás, így nem meglepő, hogy az átalakulás nem zökkenőmentes.
Az egyik legfontosabb dolog jelenleg a gazdaság növekedésében a megfelelő infrastruktúra kiépítése. Egyértelmű, hogy az olaj és földgáz termeléshez szükséges infrastruktúra elsőbbséget élvez. Ehhez utakra, hidakra, vasútvonalakra, kikötőkre van szükség. Ehhez pedig védelem, lakhatás, illetve kommunikációs hálózatok is elengedhetetlenek lesznek. Az Excel Guyana szerint a kormány 96,1 milliárd dollárt szánt erre a célra csak 2022-ben, amelyből 29,4 milliárd dollárt a megújuló energiaforrásokra való átállásra különítettek el. A cél a helyi, illetve nemzetközi befektetők megnyerése, vagyis egy élhető és nyereséges üzleti környezet kialakítása. Egyelőre úgy tűnik, hogy az ország infrastruktúrája valóban rohamos ütemben bővül.
A klímaváltozás okozta problémákat is segíthetnek enyhíteni az új bevételek. Ezért a későbbi befektetéseknél fontos pont lesz a tengeri védelem kialakítása is. Emellett a megújuló energiaforrásokra való átállás is fontos, miközben az ország egész gazdaságát fejleszteni és diverzifikálni kéne, hogy Guyana ne váljon petroállammá. Az Egyesült Államok mellett Kína és India is érdeklődést mutatott Guyana iránt, így ezekkel az országokkal is folyamatosan bővülnek az üzleti kapcsolatok. Az Európai unió számára is remek lehetőséget biztosít a guyanai olaj, hogy helyettesíteni lehessen a kieső orosz szállítmányokat.
Guyana előtt fényes jövő állhat, de nagyon fontos kérdés, hogy sikerülhet-e elkerülni azt a sorsot, amely oly sok nyersanyagban gazdag országot megnyomorított. Minden a döntéshozókon múlik, ha pedig minden jól megy, akkor Guyana rövidesen hihetetlenül gazdag országgá válhat. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni az intő példákról sem. Vagyis még kérdéses, hogy valóban megtörik-e a nyersanyagátok vagy sem, de pár éven belül valószínűleg minden ki fog derülni.
