Vélemény
Európa válságai a szétesés képét keltik, a történelem azonban azt mutatja, hogy a krízisek hosszabb távon éppen az európai integráció elmélyüléséhez és megerősödéséhez vezetnek.
A diplomácia klasszikus formája az államközi tárgyalásokra, zárt csatornákra és a biztonsági-hatalmi logikára épült korábban, azonban 21. században a külpolitika tere lényegesen kitágult: bekerült egy társadalmi dimenzió, mellette szerepet kapott az identitás, a percepciók és a normaterjesztés is.
Washington két fronton gyakorol nyomást Kubára, a szigetország rezsimjének leváltása pedig nagy mérföldkövet jelentene Donald Trump külpolitikai tevékenységében, különösen az iráni háború árnyékában.
Elemzés
A Kreml tudatosan a globális dél felé fordul, ahol médiapartnerségekkel, újságíróképzéssel és helyi nyelvű tartalmakkal épít ki egy olyan hálózatot, amely belülről terjeszti az orosz narratívát.
Az Európai Unió „Visszatérési rendelete”, amelyet az Európai Parlament fogadott el, a migrációs politika szigorítását célozza, különösen az illegális migránsok visszatérésének növelésével. Ennek eszközei közé tartozik a hosszabb idejű fogva tartás, a kitoloncolási eljárások felgyorsítása, valamint harmadik országokban létrehozott visszatérési központok alkalmazása. A szabályozás egyre inkább az elrettentésre és a biztonsági szempontokra épít, ami növeli a jogi bizonytalanságot és felveti az emberi jogok sérülésének kockázatát. Különösen vitatott, hogy a migránsokat olyan országokba is visszaküldhetik, amelyekhez nincs kapcsolatuk, ami gyengítheti a visszaküldés tilalmának elvét. A kritikák, például az International Rescue Committee részéről, arra figyelmeztetnek, hogy ez a megközelítés alááshatja a menekültek védelmét, miközben az EU politikájában egyre erősebbé válik a szigorúbb migrációs kontroll iránti igény.
Napi hírek
2026. április 8-án Donald Trump amerikai elnök alig másfél órával az általa szabott ultimátum lejárta előtt kéthetes tűzszünetet hirdetett Iránnal. A megállapodást Pakisztán közvetítette: Shehbaz Sharif miniszterelnök X-en közzétett bejegyzésében mindkét fél figyelemre méltó bölcsességét méltatta, és péntekre tárgyalásokat hívott össze Iszlámábádba. A tűzszünet véget vetett annak a negyven napos háborúnak, amelyet az USA és Izrael február 28-án indított Irán ellen, s amely az egész régiót egy szélesebb konfliktus szélére sodorta.
Ukrajna és Grúzia példáját követve Moldova is elhagyja a Független Államok Közösségét (FÁK) – számolt be róla a Spiegel. Április 2-án a kisinyovi parlament 101 képviselőjéből 60-an megszavazták a szervezetből való kilépésről szóló határozat második...
Az Európai Unió 90 milliárd euró értékű, kamatmentes hitelről állapodott meg Ukrajna támogatására 2027 végéig.
Podcast
Világkép
Vélemény
Mivel a világ a jelenlegi nemzetközi rend hanyatlásával szembesül, Japánnak egyensúlyt kell találnia a Donald Trump és a Mark Carney által képviselt eltérő globális nézetek között. Úgy tűnik, Japán új vezetője, Takaichi Sanae tovább kívánja mélyíteni az USA-szövetségtől való függőséget, Carney elképzelései viszont új irányt mutathatnak a Dél-Koreával és más középhatalmakkal való szorosabb együttműködés felé – írja Soeya Yoshihide. Véleménycikk-szemle.
Az amerikai-kínai közeledésnek fontos következményei vannak Oroszország számára – akkor is, ha az alapja inkább a kényelem, mintsem a meggyőződés.
A legutóbbi amerikai lépések elemzései többnyire ugyanabból a feltevésből indulnak ki: az amerikai politika kiszámíthatatlanná vált, túlságosan függ Trump elnök ösztöneitől. Ez intuitív megközelítésből vonzó, de stratégiai szempontból félrevezető lehet: ami széttagoltságnak tűnik, az alaposabb vizsgálat során inkább egy lépéssorozatnak bizonyul.
Oroszország nagyhatalmi törekvéseinek veszélyei Európára nézve, kevésbé függenek az ukrajnai háború kimenetelétől mint azt gondolnánk?
Gerhard Schröder korábbi német kancellár 2003-ban elutasította az ország részvételét az iraki háborúban. Hasonlóan áll Friedrich Merz kancellár az iráni háború kérdéséhez, de mennyire hasonló a két szituáció, és tudna-e Németország csatlakozni az iráni háborúhoz?
2025. december 20-án Japán és öt közép-ázsiai ország Tokióban rendezte meg a Közép-Ázsia és Japán közötti dialógus platformját (CA+JAD).
Elemzés
A tengeri kereskedelem a világgazdaság alapvető mozgatórugója, amelyet egyre inkább geopolitikai feszültségek és környezeti változások formálnak. A jövő sikeressége a fenntarthatóság, a biztonság és az új útvonalak kiaknázásának egyensúlyán múlik.
2026. április 8-án Donald Trump amerikai elnök alig másfél órával az általa szabott ultimátum lejárta előtt kéthetes tűzszünetet hirdetett Iránnal. A megállapodást Pakisztán közvetítette: Shehbaz Sharif miniszterelnök X-en közzétett bejegyzésében mindkét fél figyelemre méltó bölcsességét méltatta, és péntekre tárgyalásokat hívott össze Iszlámábádba. A tűzszünet véget vetett annak a negyven napos háborúnak, amelyet az USA és Izrael február 28-án indított Irán ellen, s amely az egész régiót egy szélesebb konfliktus szélére sodorta.
Az Északi Tengeri Út talán a jövő legfontosabb kereskedelmi útvonala, az orosz infrastruktúra azonban elégtelen a biztonságos hajózásra.
Az elemzés JD Vance amerikai alelnök budapesti látogatásának politikai jelentőségét vizsgálja a magyar választási kampány hajrájában. Bemutatja, hogyan kapcsolódik Donald Trump és az amerikai republikánus vezetés nyílt támogatása Orbán Viktor kampányához, valamint milyen szerepet játszik ebben az Európai Unióval, Oroszországgal és Ukrajnával fennálló politikai feszültség. A szöveg arra is rávilágít, hogy a magyar választás nemcsak belpolitikai kérdés, hanem szélesebb nemzetközi és geopolitikai összefüggésekbe is illeszkedik.
Napi hírek
Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a lengyel Alkotmánybíróság megsértette az uniós jog alapelveit, és nem tekinthető független bíróságnak. A Tusk-kormány a jogállamiság helyreállítását ígéri.
Donald Trump kiterjesztette az amerikai beutazási tilalmat. 2026-tól a szírekre és palesztinokra is vonatkozik a belépési korlátozás, közel 40 ország érintett.
Berlinben tárgyalt Zelenszkij az ukrajnai háború lezárásáról. Merz szerint közel a tűzszünet, de a béke komoly ukrán engedményeket követelhet.
Ausztrália szigorítja a fegyvertartási szabályokat a sydney-i, antiszemita indíttatású terrortámadás után, amelyben 15 ember vesztette életét a Bondi Beachen.
Az USA javaslata szerint demilitarizált övezet jöhetne létre a Donbaszban, cserébe orosz csapatkivonással, de Zelenszkij továbbra is kizárja a területi engedményeket a nép felhatalmazása nélkül.
A NATO főtitkára arra figyelmeztetett, hogy Európa lehet Oroszország következő célpontja. A német és európai vezetők a bizonytalanná vált amerikai biztonságpolitika, az ukrajnai háború jövője és a lehetséges területfeladások miatt sürgős diplomáciai egyeztetéseket folytatnak.
Technológia
Ajánljuk
Donald Trump amerikai elnök durva stílusáról ismert, de a Kreml egyelőre nem reagál túl hevesen a Moszkva bombázására vonatkozó kijelentéseire. Dmitrij Peszkov szerint a CNN jelentésének hitelessége kétséges, és sok lehet az álhír.
Trump drasztikus vámokat vezet be Amerika „felszabadítása” jegyében, ami nemcsak az amerikai gazdaságot, hanem a globális kereskedelmet is megrázza.
A Russian aerial bombardment that lasted more than 12 hours has killed at least four people and injured at least 70 others in Ukraine. President Volodymyr Zelensky said the deaths all occurred in the capital, Kyiv, where many of the projectiles were aimed, and the victims included a 12-year-old girl. The barrage – involving nearly 600 drones and several dozen missiles aimed at seven regions of Ukraine – is one of the heaviest in recent months. Ukraine’s Defense Minister Igor Klymenko said that at least 100 civilian sites had been damaged across the country by the attack, with entire neighbourhoods left in ruins. Emergency services said an attack on Kyiv’s Institute of Cardiology had killed a nurse and a patient. How long will the attack continue, and what are the costs for the EU, Ukraine, Russia and the world?