Vélemény
Ausztrália és Japán mély gazdasági egymásrautaltsága miatt elengedhetetlen, hogy közösen kezeljék az egymásra rakódó globális válságokat – az energiaár-sokkoktól a geopolitikai feszültségeken át a multilateralizmus gyengüléséig. Bár az immár 50 éves kétoldalú partnerség létfontosságú, még mindig alulfejlett.
Bár korai lenne azt állítani, hogy az EU Kína-politikája alapvető átalakuláson megy keresztül, egyértelmű, hogy az európai vezetők érdeklődése Peking iránt megnőtt. Ez kérdéseket vet fel a közös uniós megközelítés koherenciájával kapcsolatban is.
Hogy túlélje az amerikai kritikákat, a szövetségnek muszáj megújulnia, méghozzá gyorsan.
Elemzés
Hogyan válhatott Európa egyik legzordabb hegysége a kontinens egyik legfontosabb gazdasági, energetikai és geopolitikai központjává? Miért lesz az Alpok szerepe még meghatározóbb az EU zöld átállása, a vízbiztonság és a fenntartható turizmus szempontjából a következő évtizedekben?
Örményország a 2023-as karabahi vereség után egyre határozottabban fordul Európa felé, miközben továbbra is kénytelen egyensúlyozni Brüsszel és hagyományos szövetségese, Moszkva között.
Napi hírek
Bulgária öt év alatt nyolcadik választását tartotta vasárnap. Rumen Radev köztársasági elnök fölényes győzelmet aratott, amely a politikai válság végét jelentheti.
2026. április 8-án Donald Trump amerikai elnök alig másfél órával az általa szabott ultimátum lejárta előtt kéthetes tűzszünetet hirdetett Iránnal. A megállapodást Pakisztán közvetítette: Shehbaz Sharif miniszterelnök X-en közzétett bejegyzésében mindkét fél figyelemre méltó bölcsességét méltatta, és péntekre tárgyalásokat hívott össze Iszlámábádba. A tűzszünet véget vetett annak a negyven napos háborúnak, amelyet az USA és Izrael február 28-án indított Irán ellen, s amely az egész régiót egy szélesebb konfliktus szélére sodorta.
Ukrajna és Grúzia példáját követve Moldova is elhagyja a Független Államok Közösségét (FÁK) – számolt be róla a Spiegel. Április 2-án a kisinyovi parlament 101 képviselőjéből 60-an megszavazták a szervezetből való kilépésről szóló határozat második...
Podcast
Világkép
Vélemény
Az a rés, amely aközött van, amivel a régió hozzájárul Európa jólétéhez, és amilyen politikai figyelmet cserébe kap, nem csupán részletkérdés. Stratégiai hiba.
Wang Yi kínai külügyminiszter nemrég fejezte be kétnapos (április 9–10.) észak-koreai látogatását, amely több mint hat év óta az első utazása volt Pyongyangba.
Európa válságai a szétesés képét keltik, a történelem azonban azt mutatja, hogy a krízisek hosszabb távon éppen az európai integráció elmélyüléséhez és megerősödéséhez vezetnek.
A diplomácia klasszikus formája az államközi tárgyalásokra, zárt csatornákra és a biztonsági-hatalmi logikára épült korábban, azonban 21. században a külpolitika tere lényegesen kitágult: bekerült egy társadalmi dimenzió, mellette szerepet kapott az identitás, a percepciók és a normaterjesztés is.
Washington két fronton gyakorol nyomást Kubára, a szigetország rezsimjének leváltása pedig nagy mérföldkövet jelentene Donald Trump külpolitikai tevékenységében, különösen az iráni háború árnyékában.
Mivel a világ a jelenlegi nemzetközi rend hanyatlásával szembesül, Japánnak egyensúlyt kell találnia a Donald Trump és a Mark Carney által képviselt eltérő globális nézetek között. Úgy tűnik, Japán új vezetője, Takaichi Sanae tovább kívánja mélyíteni az USA-szövetségtől való függőséget, Carney elképzelései viszont új irányt mutathatnak a Dél-Koreával és más középhatalmakkal való szorosabb együttműködés felé – írja Soeya Yoshihide. Véleménycikk-szemle.
Elemzés
Spanyolország sokáig kivételként volt számon tartva a szélsőjobboldali erők hiánya miatt, azonban az elmúlt évek társadalmi és politikai folyamatai ezt a mintát felülírták. Milyen tényezők vezettek a Vox megerősödéséhez, és milyen módon rendezi át a párt a spanyol jobboldali viszonyokat?
Ilie Bolojan kormányának bukása újabb bizonytalan időszakot nyitott Romániában. A bizalmatlansági szavazás nemcsak a kabinet végét jelentette, hanem felszínre hozta az ország gazdasági gondjait, a pártok közötti bizalmatlanságot és a szélsőjobboldal erősödését is. A válság különösen érzékeny helyzetben érkezett, mivel Romániának egyszerre kell csökkentenie a költségvetési hiányt, megőriznie az európai uniós forrásokat, és biztosítania nyugati politikai irányát.
Milyen erők tartják össze a világ egyik legerősebb kétoldalú szövetségét, és vajon meddig marad fenn ez a stratégiai egység? Hogyan formálja át a geopolitika, a gazdaság és a technológia az úgynevezett „különleges kapcsolat” jövőjét?
A Hormuzi-szoros a háború utáni politikai rend legfontosabb próbatételévé vált. A szöveg azt vizsgálja, miként próbálja az Egyesült Államok a „Project Freedom” keretében megtörni Irán befolyását a stratégiai vízi út felett, miközben továbbra is fenntartja a tűzszünet látszatát. Emellett feltárja Irán nyomásgyakorlási stratégiáját, az Egyesült Arab Emírségeket ért támadások politikai jelentőségét, a globális energiapiacokra gyakorolt hatásokat, valamint azt, hogy a válság miért nem csupán katonai, hanem hatalmi, diplomáciai és gazdasági küzdelem is.
Napi hírek
Az Európai Unió 90 milliárd euró értékű, kamatmentes hitelről állapodott meg Ukrajna támogatására 2027 végéig.
Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a lengyel Alkotmánybíróság megsértette az uniós jog alapelveit, és nem tekinthető független bíróságnak. A Tusk-kormány a jogállamiság helyreállítását ígéri.
Donald Trump kiterjesztette az amerikai beutazási tilalmat. 2026-tól a szírekre és palesztinokra is vonatkozik a belépési korlátozás, közel 40 ország érintett.
Berlinben tárgyalt Zelenszkij az ukrajnai háború lezárásáról. Merz szerint közel a tűzszünet, de a béke komoly ukrán engedményeket követelhet.
Ausztrália szigorítja a fegyvertartási szabályokat a sydney-i, antiszemita indíttatású terrortámadás után, amelyben 15 ember vesztette életét a Bondi Beachen.
Az USA javaslata szerint demilitarizált övezet jöhetne létre a Donbaszban, cserébe orosz csapatkivonással, de Zelenszkij továbbra is kizárja a területi engedményeket a nép felhatalmazása nélkül.
Technológia
Ajánljuk
Szerbiában már hónapok óta tartanak a diákmozgalomak által szervezett demonstrációk, felvonulások és útlezárások. A tüntetők előrehozott választásokat és a letartóztatott aktivisták szabadon engedését követelik, miközben egyre komolyabb fennakadások alakulnak ki a közlekedésben.
Emmanuel Macron: „a terrorizmus mellett Oroszország a legnagyobb strukturális veszély az európaiak számára”.
A világ vezető elektromos autógyára leleplezte első szuperautóját.