Vélemény
Mit jelent két kisebbséghez tartozni egyszerre? A kárpátaljai magyar anyanyelvű romák helyzete megmutatja, hogy a kisebbségi lét tapasztalatai sem mindenkinek egyformák. De milyen kihívásokkal kell szembenéznie egy közösségnek, amelynek problémái gyakran még a kisebbségi társadalmon belül is láthatatlanok maradnak?
Trump és a republikánusok történelmi választási veresége után egyre élesebb belső konfliktusok bontakoznak ki a pártban: miközben az iráni háborút és a gazdasági elégedetlenséget okolják a kudarcért, a demokraták a Kongresszus átvételével új politikai erőviszonyokat teremthetnek.
Ezen a héten, hétfőn Peking 4,5 százalékos harmadik negyedéves GDP növekedést jelentett, felülmúlva az előrejelzéseket, és elérhető közelségben tartva az éves célt. Közben az ingatlanberuházás idén közel 20 százalékkal esett vissza, a kiskereskedelmi forgalom alig nő, a fiatalkori munkanélküliség augusztusban 19 százalék közelébe emelkedett, a háztartások pedig inkább félretesznek, mintsem költenének. A két kép nehezen fér össze, és pontosan ez adja a tétjét annak, mennyire lehet komolyan venni a hivatalos számokat. A kérdés ezért ritkán az, nő e Kína gazdasága. A kérdés az, mit takarnak valójában azok a számok, amelyekkel ezt alátámasztják.
Elemzés
Napi hírek
Az Egyesült Államok bevonná Európát az ukrajnai béketárgyalások következő fordulójába, az európai vezetők azonban továbbra sem tudnak megegyezni abban, ki képviselje a kontinenst a tárgyalóasztalnál. Miközben Washington sürgeti a diplomáciai megoldást, felmerül a kérdés: ki lehetne Európa megfelelő tárgyalópartnere Putyinnal szemben?
A G7 országok külügyminiszterei hétfőn Párizsban gyűlnek össze azzal a céllal, hogy felmérjék: vajon Donald Trump elnök amerikai félidős választási veresége megváltoztatja-e az amerikai külpolitika irányát.
Stubb finn elnök és Gahr Støre norvég miniszterelnök kezdeményezte a telefonbeszélgetést, hogy megvitassák az ukrajnai háború lezárására irányuló erőfeszítéseket
Podcast
Világkép
Vélemény
Az amerikai elnökkel való szembeszegülés Ukrajna létfontosságú katonai támogatásába kerülhet. Az engedmények azonban még veszélyesebbnek bizonyulhatnak.
Az amerikai rövidlátás és az önös érdekeket szolgáló politikai döntések aláásták azt a világrendet, amelyet Washington hozott létre a hidegháború idején. Donald Trump elnök venezuelai és iráni támadásai folytatják Washington korábbi háborúit a kommunizmus és a terrorizmus ellen. A globális civilizáció támogatóinak abban kell reménykedniük, hogy Amerika jobbik énje újra megjelenik, és visszavezeti az országot a kölcsönös segítségnyújtás felé, távol a kizsákmányolástól és az egyoldalú haszonszerzéstől.
Finnország és Ausztrália az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagságára pályázik, egyértelmű üzenettel: a szabályokon alapuló nemzetközi rendnek olyan országokra van szüksége, amelyek készek kiállni érte.
Hogy elterelje a figyelmet Iránról, és végre diplomáciai áttörést érjen el, Trump elnök ismét Észak-Koreára fordítja a figyelmet. Az esély arra, hogy a kezdeményezés most jobban sikerüljön mint első ciklusa alatt, rendkívül kevés. De a tétlenség sem ígér sok jót.
A szász-anhalti választási győzelme után az AfD egyeztető tárgyalásokra hívja a többi pártot. Sahra Wagenknecht szövetségével több kérdésben is vannak közös pontok. Máris egy lehetséges „Kreml-koalícióról” beszélnek.
Erdogan Netanjahu ellen indított jogi offenzívája lehetővé teszi Ankara számára, hogy elkerülje a Szíriával kapcsolatos, nem kívánatos háborút. Az Észak-Cipruson zajló, a nyilvánosság elől eltitkolt katonai felkészülés pedig azt mutatja, hogy valójában hol számít a következő összecsapásra Izraellel.
Elemzés
Napi hírek
Putyin Trump és Hszi bevonásával rendezné át az ukrajnai háború jövőjét, de vajon létrejöhet-e egy új nagyhatalmi alku, amely alapjaiban változtatná meg Európa geopolitikai viszonyait?
Trump minimális háttérellenőrzés után választotta ki a sajtótitkárt. Katie Zacharia múltjával kapcsolatos kérdések hamar ellehetetlenítették munkáját.
Az ukrán agrárminiszter szerint ha Kijev piacra jutását tartósan korlátoznák, az „ellentétes lenne a teljes jogú uniós tagság logikájával”.
Az Ukrajna elleni orosz támadás kezdete óta először találkozott egymással Németország és Oroszország külügyminisztere: „nem a barátokkal, hanem az ellenséggel szükséges tárgyalni”.
Közel 130 világvezető gyűlik össze New Yorkban az ENSZ Közgyűlésén, ahol az ukrajnai és a közel-keleti háborúk, valamint a mesterséges intelligencia gyors fejlődése a legfontosabb témák között szerepelnek. Donald Trump elnök beszédében felvázolta kormányzata prioritásait, miközben megismételte a nemzetközi intézményekkel szemben régóta hangoztatott kritikáit.
A két ország közötti megegyezés enyhülést hozhat Európa és az Egyesült Államok között, Trumpot azonban felbátoríthatja, hogy megvalósítsa terveit Grönlanddal kapcsolatban.
Technológia
Ajánljuk
Dél-Korea politikai patthelyzetbe került, mivel a kormánypárt és az ellenzék közötti konfliktus tovább mélyül. A hatalomért folytatott harc akadályozza a törvényhozási munkát, miközben a közvélemény egyre elégedetlenebb a politikai vezetés bénultsága miatt.
Az elmúlt a héten ismét összeért a klíma és az energiapolitika hírfolyama. Nepálban egy olvadó gleccser omlása pusztító árvizet indított el, amelyben sokan életüket vesztették, a háttérben pedig a melegedő hőmérséklet állhat, miközben az iráni háború hat hónapos évfordulóján az amerikai kormány bejelentette, hogy 35 százalékos tulajdonrészt szerez egy venezuelai olajvállalatban, a cél nyíltan az amerikai olajkínálat növelése és az energiaárak csökkentése volt. A kérdés azonban ritkán az, honnan szerezzünk még több energiát. A kérdés az, hogyan használjuk okosabban azt, ami már most is rendelkezésre áll.
Ezt a témát járja körbe a Council on Foreign Relations The Spillover című podcastjének 2026. szeptember 1-jei adása. A műsorvezető Rebecca Patterson, az intézet vezető kutatója, vendége pedig Vijay Vaitheeswaran, aki a CFR energiabiztonsági és klímaváltozási programjának igazgatója, korábban a The Economist globális energia és klímainnovációs szerkesztője volt, és három könyvet írt az energia, az innováció és a klímaváltozás témájában.
A nukleáris fegyverek annyira meghatározták a huszadik század második felének nemzetközi politikáját, hogy az utókor egyenesen nukleáris korszaknak nevezte el az időszakot. A hidegháború lezárultával e fegyverek súlya csökkent, ám az Egyesült Államok, Kína és Oroszország közötti verseny éleződésével ismét gyorsan emelkedik, és 2026 februárja óta, a New START szerződés lejártával először áll fenn több mint fél évszázada olyan helyzet, hogy semmilyen kötelező érvényű korlát nem vonatkozik a két legnagyobb arzenálra. A Carnegie Endowment friss elemzése ebben a környezetben teszi fel a kérdést, amely az amerikai stratégiai gondolkodás alapjait érinti: mennyi hatalmat adnak valójában a nukleáris fegyverek az Egyesült Államoknak, és megőrizhető-e ez a hatalom egy háromszereplős fegyverkezési versenyben?