Vélemény
Az amerikai rövidlátás és az önös érdekeket szolgáló politikai döntések aláásták azt a világrendet, amelyet Washington hozott létre a hidegháború idején. Donald Trump elnök venezuelai és iráni támadásai folytatják Washington korábbi háborúit a kommunizmus és a terrorizmus ellen. A globális civilizáció támogatóinak abban kell reménykedniük, hogy Amerika jobbik énje újra megjelenik, és visszavezeti az országot a kölcsönös segítségnyújtás felé, távol a kizsákmányolástól és az egyoldalú haszonszerzéstől.
Finnország és Ausztrália az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagságára pályázik, egyértelmű üzenettel: a szabályokon alapuló nemzetközi rendnek olyan országokra van szüksége, amelyek készek kiállni érte.
Hogy elterelje a figyelmet Iránról, és végre diplomáciai áttörést érjen el, Trump elnök ismét Észak-Koreára fordítja a figyelmet. Az esély arra, hogy a kezdeményezés most jobban sikerüljön mint első ciklusa alatt, rendkívül kevés. De a tétlenség sem ígér sok jót.
Elemzés
Napi hírek
Az ukrán agrárminiszter szerint ha Kijev piacra jutását tartósan korlátoznák, az „ellentétes lenne a teljes jogú uniós tagság logikájával”.
Az Ukrajna elleni orosz támadás kezdete óta először találkozott egymással Németország és Oroszország külügyminisztere: „nem a barátokkal, hanem az ellenséggel szükséges tárgyalni”.
Közel 130 világvezető gyűlik össze New Yorkban az ENSZ Közgyűlésén, ahol az ukrajnai és a közel-keleti háborúk, valamint a mesterséges intelligencia gyors fejlődése a legfontosabb témák között szerepelnek. Donald Trump elnök beszédében felvázolta kormányzata prioritásait, miközben megismételte a nemzetközi intézményekkel szemben régóta hangoztatott kritikáit.
Podcast
Világkép
Vélemény
A szász-anhalti választási győzelme után az AfD egyeztető tárgyalásokra hívja a többi pártot. Sahra Wagenknecht szövetségével több kérdésben is vannak közös pontok. Máris egy lehetséges „Kreml-koalícióról” beszélnek.
Erdogan Netanjahu ellen indított jogi offenzívája lehetővé teszi Ankara számára, hogy elkerülje a Szíriával kapcsolatos, nem kívánatos háborút. Az Észak-Cipruson zajló, a nyilvánosság elől eltitkolt katonai felkészülés pedig azt mutatja, hogy valójában hol számít a következő összecsapásra Izraellel.
Ha olyan vitát teremtünk, amelyben az ezekbe a fegyverekbe vetett irracionális hit miatt a döntéshozók vonakodnak megindokolni a jogos védelmi igényeket, annak csak egy nyertese van: Oroszország.
Ahogy Európa biztonsági környezete változik, az EU–Törökország kapcsolatok újra stratégiai jelentőségre tettek szert. Bár Európa a védelmi képességeire összpontosít, és Törökország az EU egyik legfontosabb gazdasági partnere, egy megoldatlan kérdés továbbra is árnyékot vet az együttműködésükre: a ciprusi kérdés.
A finnországi többnemzeti NATO-jelenlét azt jelzi, hogy az európai szövetségesek egyre nagyobb szerepet vállalnak a sarkvidéki térség védelmében és a közös katonai képességek fejlesztésében.
Az 1894-es francia-orosz szövetség a 19. század végének egyik legváratlanabb stratégiai partnersége volt. Franciaország a forradalomból született köztársaság, Oroszország pedig a Romanov-ház által irányított konzervatív autokráciavolt. A két ország politikai rendszere, ideológiája és történelmi tapasztalatai jelentősen eltértek egymástól. Ennek ellenére a két ország katonai szövetséget kötött, mivel a stratégiai szükségszerűség felülmúlta a politikai összeférhetetlenséget. Ezért ez az eset értékes tanulságokkal szolgál a mai Japán és Dél-Korea számára.
Elemzés
Napi hírek
A két ország közötti megegyezés enyhülést hozhat Európa és az Egyesült Államok között, Trumpot azonban felbátoríthatja, hogy megvalósítsa terveit Grönlanddal kapcsolatban.
Beszédében Trump elnök „társult tagsággal” kapcsolatos kirohanására is reflektált a kanadai miniszterelnök.
A kormányzó jobboldali blokk szoros versenyben vereséget szenvedett a parlamenti választásokon.
A német szélsőjobboldali AfD történelmi győzelmet remél a szász-anhalt-i tartományi választásokon, amelyek kulcsfontosságú próbát jelentenek a párt növekvő politikai befolyásának és Németország változó politikai helyzetének szempontjából.
Az országok olyan összehangolt európai megközelítést szeretnének, amely arra késztetné a válságból profitáló energiavállalatokat, hogy nagyobb mértékben járuljanak hozzá a fogyasztókra és a vállalkozásokra nehezedő terhek enyhítéséhez.
A vita rávilágít az európai éghajlat-politikai célok és a megbízható energiaellátás iránti igény közötti feszültségre.
Technológia
Ajánljuk
A BRICS egy kormányközi szervezet, amely Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát, Dél-Afrikát, Egyiptomot, Etiópiát, Iránt és az Egyesült Arab Emírségeket foglalja magában. Az eredetileg befektetési lehetőségek kiemelésének céljából létrehozott csoportosulás, amely 2009 óta összetartó geopolitikai tömbbé fejlődött. A BRICS-országok közötti kétoldalú kapcsolatok elsősorban a be nem avatkozás, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján zajlanak. A csoport minden egyes csúcstalálkozón megválasztja a tagországok egyik államfőjét a BRICS ideiglenes elnökének, 2024 január 2-a óta a szervezet elnöke Vlagyimir Putyin.
Orosz légitámadás érte Ukrajna nyugati és déli részeit, melynek következtében négy ember meghalt és több régióban súlyos károk keletkeztek. A támadás fő célpontja az energetikai infrastruktúra volt, ami áramkimaradásokhoz és közlekedési fennakadásokhoz vezetett.
The State of Palestine was officially declared by the Palestine Liberation Organization (PLO) on 15 November 1988, claiming sovereignty over the internationally recognized Palestinian territories: the West Bank (which includes East Jerusalem) and the Gaza Strip. By the end of 1988, the Palestinian state was recognized by 78 countries. Many countries support a two-state solution to the conflict. Fourteen of the nineteen member countries the G20 (Argentina, Australia, Brazil, Canada, China, France, India, Indonesia, Mexico, Russia, Saudi Arabia, South Africa, Turkey and the United Kingdom), plus permanent invitee Spain, have recognized Palestine as a state; the other five (Germany, Italy, Japan, South Korea and the United States) do not recognize Palestine. As of September 2025, the State of Palestine is recognized as a sovereign state by 157 of the 193 member states of the United Nations (UN), or approximately 81% of all UN members. The biggest question is how the latest recognitions will affect US and Israel who have constantly opposed it for a long time, but the most trusted allies have moved away from their interests.