Vélemény
Az amerikai elnökkel való szembeszegülés Ukrajna létfontosságú katonai támogatásába kerülhet. Az engedmények azonban még veszélyesebbnek bizonyulhatnak.
Az amerikai rövidlátás és az önös érdekeket szolgáló politikai döntések aláásták azt a világrendet, amelyet Washington hozott létre a hidegháború idején. Donald Trump elnök venezuelai és iráni támadásai folytatják Washington korábbi háborúit a kommunizmus és a terrorizmus ellen. A globális civilizáció támogatóinak abban kell reménykedniük, hogy Amerika jobbik énje újra megjelenik, és visszavezeti az országot a kölcsönös segítségnyújtás felé, távol a kizsákmányolástól és az egyoldalú haszonszerzéstől.
Finnország és Ausztrália az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagságára pályázik, egyértelmű üzenettel: a szabályokon alapuló nemzetközi rendnek olyan országokra van szüksége, amelyek készek kiállni érte.
Elemzés
Japán régóta arra törekszik, hogy az ázsiai-csendes-óceáni térségben stabilizáló középhatalomként pozícionálja magát, gazdasági súlyát, multilaterális diplomáciáját és intézményi hálózatait felhasználva egy regionális rend kialakítására. Ezt a törekvést azonban korlátozza egy megoldatlan történelmi örökség, amelyre Kína és Dél-Korea hivatkozik, hogy megkérdőjelezzék Japán erkölcsi tekintélyét és regionális legitimitását.
Az Európai Unió és Kína október 9–12. között bejelentett kereskedelmi megállapodása új szakaszt jelez az európai iparpolitika alakulásában. Brüsszel éves kvótával korlátozná a Kínából importált hibrid járművek mennyiségét, miközben Peking a...
Napi hírek
Az ukrán agrárminiszter szerint ha Kijev piacra jutását tartósan korlátoznák, az „ellentétes lenne a teljes jogú uniós tagság logikájával”.
Az Ukrajna elleni orosz támadás kezdete óta először találkozott egymással Németország és Oroszország külügyminisztere: „nem a barátokkal, hanem az ellenséggel szükséges tárgyalni”.
Közel 130 világvezető gyűlik össze New Yorkban az ENSZ Közgyűlésén, ahol az ukrajnai és a közel-keleti háborúk, valamint a mesterséges intelligencia gyors fejlődése a legfontosabb témák között szerepelnek. Donald Trump elnök beszédében felvázolta kormányzata prioritásait, miközben megismételte a nemzetközi intézményekkel szemben régóta hangoztatott kritikáit.
Podcast
Világkép
Vélemény
Hogy elterelje a figyelmet Iránról, és végre diplomáciai áttörést érjen el, Trump elnök ismét Észak-Koreára fordítja a figyelmet. Az esély arra, hogy a kezdeményezés most jobban sikerüljön mint első ciklusa alatt, rendkívül kevés. De a tétlenség sem ígér sok jót.
A szász-anhalti választási győzelme után az AfD egyeztető tárgyalásokra hívja a többi pártot. Sahra Wagenknecht szövetségével több kérdésben is vannak közös pontok. Máris egy lehetséges „Kreml-koalícióról” beszélnek.
Erdogan Netanjahu ellen indított jogi offenzívája lehetővé teszi Ankara számára, hogy elkerülje a Szíriával kapcsolatos, nem kívánatos háborút. Az Észak-Cipruson zajló, a nyilvánosság elől eltitkolt katonai felkészülés pedig azt mutatja, hogy valójában hol számít a következő összecsapásra Izraellel.
Ha olyan vitát teremtünk, amelyben az ezekbe a fegyverekbe vetett irracionális hit miatt a döntéshozók vonakodnak megindokolni a jogos védelmi igényeket, annak csak egy nyertese van: Oroszország.
Ahogy Európa biztonsági környezete változik, az EU–Törökország kapcsolatok újra stratégiai jelentőségre tettek szert. Bár Európa a védelmi képességeire összpontosít, és Törökország az EU egyik legfontosabb gazdasági partnere, egy megoldatlan kérdés továbbra is árnyékot vet az együttműködésükre: a ciprusi kérdés.
A finnországi többnemzeti NATO-jelenlét azt jelzi, hogy az európai szövetségesek egyre nagyobb szerepet vállalnak a sarkvidéki térség védelmében és a közös katonai képességek fejlesztésében.
Elemzés
Egyetemista vagy? Bölcsészet, nemzetközi tanulmányok, politikatudomány, közgazdaságtan, kommunikáció, jog vagy hasonló területen tanulsz és szakmai gyakorlatot keresel? Akkor nálunk a helyed, ugyanis itt nem kávét fogsz főzni, hanem valódi...
Trump az orosz dízellel akarná megfékezni az áremelkedést a választás előtt, de a számok szerint az amerikai autósok alig éreznék, Putyin viszont jól jár.
Az európai újra fegyverkezésről szóló vitákban a figyelem az elmúlt hónapokban elsősorban a rakétákra, lőszergyárakra, drónokra és légvédelmi rendszerekre irányult. Kevésbé látványos, de legalább ilyen alapvető kérdés, hogy miből fogják üzemeltetni...
A nemzetfogalom mögött húzódó, gyakran belső konfliktusokkal terhelt nemzeti identitás sokkal nagyobb jelentőségű, mint ahogy azt elsőre gondolnánk. Az érzésvilág, mely meghatározza nemzetünkhöz való viszonyunkat nemcsak az önreflexióra ad lehetőséget, de a nemzetközi közösség számára is imázsformáló szereppel bír. De mégis, honnan ered a nemzeti érzés, s ezáltal a nemzetek eme sajátos arculata? Hogyan formálja egy nép nemzete karakterét, és mi az, ami karaktert ad egy nemzetnek?
Napi hírek
A két ország közötti megegyezés enyhülést hozhat Európa és az Egyesült Államok között, Trumpot azonban felbátoríthatja, hogy megvalósítsa terveit Grönlanddal kapcsolatban.
Beszédében Trump elnök „társult tagsággal” kapcsolatos kirohanására is reflektált a kanadai miniszterelnök.
A kormányzó jobboldali blokk szoros versenyben vereséget szenvedett a parlamenti választásokon.
A német szélsőjobboldali AfD történelmi győzelmet remél a szász-anhalt-i tartományi választásokon, amelyek kulcsfontosságú próbát jelentenek a párt növekvő politikai befolyásának és Németország változó politikai helyzetének szempontjából.
Az országok olyan összehangolt európai megközelítést szeretnének, amely arra késztetné a válságból profitáló energiavállalatokat, hogy nagyobb mértékben járuljanak hozzá a fogyasztókra és a vállalkozásokra nehezedő terhek enyhítéséhez.
A vita rávilágít az európai éghajlat-politikai célok és a megbízható energiaellátás iránti igény közötti feszültségre.
Technológia
Ajánljuk
Az amerikai elnökkel való szembeszegülés Ukrajna létfontosságú katonai támogatásába kerülhet. Az engedmények azonban még veszélyesebbnek bizonyulhatnak.
A Pinochetet követő új rendszer gazdaságpolitikája abban különbözik legjobban a korábbi neoliberális gazdaságtól, hogy az állam több figyelmet fordít a szociálpolitikára és a szegénységre, valamint úgy véli, hogy az államnak be kell avatkoznia az üzleti világba és a piac működésébe.
A klímaváltozás többé már nem a világrend peremén zajló válság, hanem maga a világrend újraíró ereje, amely csendben, de visszafordíthatatlanul formálja át a 21. század geopolitikai térképét. A kérdés már nem az, hogy alkalmazkodunk-e hozzá, hanem az, hogy milyen világot hagyunk magunk után abban a küzdelemben, amelyet maga a bolygó diktál. Vajon a klímaváltozás a globális együttműködés új korszakát hozza el, vagy éppen a konfliktusok, migrációs válságok és gazdasági összeomlások felgyorsítója lesz?