Vélemény
A finnországi többnemzeti NATO-jelenlét azt jelzi, hogy az európai szövetségesek egyre nagyobb szerepet vállalnak a sarkvidéki térség védelmében és a közös katonai képességek fejlesztésében.
Az 1894-es francia-orosz szövetség a 19. század végének egyik legváratlanabb stratégiai partnersége volt. Franciaország a forradalomból született köztársaság, Oroszország pedig a Romanov-ház által irányított konzervatív autokráciavolt. A két ország politikai rendszere, ideológiája és történelmi tapasztalatai jelentősen eltértek egymástól. Ennek ellenére a két ország katonai szövetséget kötött, mivel a stratégiai szükségszerűség felülmúlta a politikai összeférhetetlenséget. Ezért ez az eset értékes tanulságokkal szolgál a mai Japán és Dél-Korea számára.
Japán feloldotta a fegyverexport tilalmát, ami újabb lépést jelent az ország fokozatos átalakulásában egy aktívabb és kezdeményezőbb biztonságpolitikai szereplővé.
Elemzés
Mark Carney kanadai miniszterelnök 2026. január 20-i davosi beszéde váratlan katalizátorrá vált a nemzetközi rendről szóló vitában. Carney a szabályalapú nemzetközi rend megtörésének tézisét fogalmazta meg, és a közepes hatalmakat egy harmadik út megnyitására szólította fel a nagyhatalmak közötti rivalizálás és a kiszolgáltatottság kettőse között. A felhívás széles körben viszhangra talált, például Mette Frederiksen dán miniszterelnök nyilvánosan megköszönte a beszédet, a Carnegie Endowment elemzői a pillanat definíciós erejét méltatták, a Foreign Policy pedig stratégiai emancipációs proklamációként értékelte azt. Egy kérdés azonban feltűnően visszhangtalan maradt: kikhez szólt valójában a felhívás, és mit kínál azoknak, akik nem Ottawa, Canberra vagy London optikáján át néznek a világ rendjére?
Valutaháború a Hormuzi-szorosban, avagy esély-e az euró számára az amerikai-kínai monetáris verseny?
A közel-keleti háború nem csupán az energiapiacokat forgatta fel, hanem a globális monetáris rend legmélyebb rétegeit is megmozdította, hiszen miközben a világ figyelme az olajárakra és a stagflációs kockázatokra irányul, a háttérben egy csendesebb, de hosszú távon talán jelentősebb átrendeződés zajlik a petro-jüan felemelkedése gyanánt, vagyis a kínai valuta térnyerése az olaj- és gázkereskedelem árazásában és elszámolásában. A petro-dollár, amely az 1970-es évek közepe óta a dollárközpontú globális monetáris rendszer sarokköve, először szembesül életképes kihívóval. A kérdés az, hogy Európa nézője vagy szereplője kíván-e lenni ennek az átalakulásnak.
Napi hírek
Kínai JF–17-es vadászgépeket állított hadrendbe Azerbajdzsán, ezzel első európai országként nyitva utat a modern kínai harci repülőgépek megjelenésének Európa kapujában.
A lett kormány az ukrán drónincidensek kezeléséről kialakult politikai vita és a védelmi miniszter menesztése nyomán omlott össze, miközben a balti államok egyre nagyobb biztonsági fenyegetésként tekintenek az orosz–ukrán háború átterjedésének kockázatára.
Bulgária öt év alatt nyolcadik választását tartotta vasárnap. Rumen Radev köztársasági elnök fölényes győzelmet aratott, amely a politikai válság végét jelentheti.
Podcast
Világkép
Vélemény
Az EU 2026-os arktiszi stratégiája lehetőséget kínál Európa számára arra, hogy módosítsa korábbi stratégiáját, és biztosítsa érdekeit a térségben.
A republikánus politika tíz éve nagyrészt Trumpról szól. Akik kiálltak mellette, azok felemelkedtek, akik nem, azok többnyire háttérbe szorultak. Most azonban úgy tűnik, új idők járnak a Republikánus Párton belül is.
Az iráni háború már hónapok óta tart, és egyelőre több kedvező világpolitikai körülményt teremtett Moszkvának.
Xi Jinping történelmi jelentőségű pyongyang-i csúcstalálkozóját (amely hét év korlátozott diplomáciai kapcsolattartás után valósult meg) sokan úgy értékelik, mint Kína kísérletét arra, hogy Észak-Koreát visszaterelje saját befolyási övezetébe.
Nepál új kormánya (Rastriya Swatantra Párt), melyet a Z generáció által levezényelt tüntetések nyomán választottak meg, határozott szakítást tervez a beágyazott klientúra-politikával.
Donald Trump amerikai elnök 2026 májusi pekingi látogatása kulcsfontosságú lehetőséget jelentett az amerikai–kínai kapcsolatok stabilizálására. A vezetők hajlandóságot mutattak a stratégiai versengés szabályozására, és számos kötelezettségvállalást, valamint kétoldalú intézményt hagytak jóvá, amelyek célja a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés és kereskedelem fenntartása.
Elemzés
A világ békéssége tizenkettedik egymást követő éve romlik, és a fegyveres konfliktusok száma a második világháború vége óta nem volt olyan magas, mint most. Ez a Global Peace Index 2026-os, jubileumi huszadik kiadásának központi megállapítása, amely mögött a nemzetközi rendszer mélyebb strukturális átalakulása húzódik. A jelentés nem csupán rangsorol, hanem egy összefüggő elemzési keretet is kínál arra, hogy miért nem működnek többé a háborúk lezárásának történelmi mechanizmusai, hogyan terjednek át a konfliktusok országhatárokon, és milyen szerepet játszik a mesterséges intelligencia a hadviselés átalakulásában.
A háromrészes cikksorozat utolsó része a konfliktus mai állapotát mutatja be, illetve megpróbál választ adni arra a kérdésre, hogy az ellentét etnikai vagy ideológiai eredetű volt-e.
A háromrészes cikksorozat második része a transznisztriai háborút és annak lezárását ismerteti, a tartós béke gátjait is bemutatva.
A háromrészes cikksorozat első része Transznisztria történelmét és függetlenségének kialakulását mutatja be.
Napi hírek
2026. április 8-án Donald Trump amerikai elnök alig másfél órával az általa szabott ultimátum lejárta előtt kéthetes tűzszünetet hirdetett Iránnal. A megállapodást Pakisztán közvetítette: Shehbaz Sharif miniszterelnök X-en közzétett bejegyzésében mindkét fél figyelemre méltó bölcsességét méltatta, és péntekre tárgyalásokat hívott össze Iszlámábádba. A tűzszünet véget vetett annak a negyven napos háborúnak, amelyet az USA és Izrael február 28-án indított Irán ellen, s amely az egész régiót egy szélesebb konfliktus szélére sodorta.
Ukrajna és Grúzia példáját követve Moldova is elhagyja a Független Államok Közösségét (FÁK) – számolt be róla a Spiegel. Április 2-án a kisinyovi parlament 101 képviselőjéből 60-an megszavazták a szervezetből való kilépésről szóló határozat második...
Az Európai Unió 90 milliárd euró értékű, kamatmentes hitelről állapodott meg Ukrajna támogatására 2027 végéig.
Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a lengyel Alkotmánybíróság megsértette az uniós jog alapelveit, és nem tekinthető független bíróságnak. A Tusk-kormány a jogállamiság helyreállítását ígéri.
Donald Trump kiterjesztette az amerikai beutazási tilalmat. 2026-tól a szírekre és palesztinokra is vonatkozik a belépési korlátozás, közel 40 ország érintett.
Berlinben tárgyalt Zelenszkij az ukrajnai háború lezárásáról. Merz szerint közel a tűzszünet, de a béke komoly ukrán engedményeket követelhet.
Technológia
Ajánljuk
It took Croatia nearly two decades, from the submission of its request to join the EU, to navigate through the integration process and finally become eligible to join the eurozone. Throughout this period, the Croatian economy underwent substantial changes to meet the requirements for introducing the euro. On January 1, 2023, Croatia switched to the euro, a move preceded by high expectations from Croatians and other economically involved parties. These expectations encompassed reduced vulnerability to risks associated with currency fluctuations, favourable loan terms for the country, and simplified currency usage.
Izrael folytatja hadműveleteit Ciszjordániában, ahol 17 ember vesztette életét. A Hamász vezetője az öngyilkos merényletek újrakezdésére szólította fel a palesztinokat.
When it comes to the 21th century the most important market is the one in the core of the energy transition. While green technology and sustainability market was valued at $10.32 billion in 2020, this is projected to reach almost $75 billion by 2030. Solar panels, wind turbines, electric vehicle (EV) batteries and other clean energy devices have one thing in common: critical materials. As noted by a report from the International Renewable Energy Agency (IRENA) the most important critical materials for the energy transition are copper, rare earth elements (REEs), lithium, cobalt, nickel and graphite. Their demand for the future is set to grow exponentially.