Vélemény
Hogy elterelje a figyelmet Iránról, és végre diplomáciai áttörést érjen el, Trump elnök ismét Észak-Koreára fordítja a figyelmet. Az esély arra, hogy a kezdeményezés most jobban sikerüljön mint első ciklusa alatt, rendkívül kevés. De a tétlenség sem ígér sok jót.
A szász-anhalti választási győzelme után az AfD egyeztető tárgyalásokra hívja a többi pártot. Sahra Wagenknecht szövetségével több kérdésben is vannak közös pontok. Máris egy lehetséges „Kreml-koalícióról” beszélnek.
Erdogan Netanjahu ellen indított jogi offenzívája lehetővé teszi Ankara számára, hogy elkerülje a Szíriával kapcsolatos, nem kívánatos háborút. Az Észak-Cipruson zajló, a nyilvánosság elől eltitkolt katonai felkészülés pedig azt mutatja, hogy valójában hol számít a következő összecsapásra Izraellel.
Elemzés
A Fortune 500 Európa lista harmadik éve mutatja be a kontinens legnagyobb, bevétel alapján rangsorolt vállalatait, idén összesen 14,9 billió dollárnyi ($14 900 000 000 000) együttes bevétellel, ami 2,5 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A lista mögött azonban jóval bonyolultabb és néhol ellentmondásos kép rajzolódik ki, mint amit egyetlen összesített szám sugall. A kérdés ezért nem az, nőtt-e Európa gazdasága összességében. A kérdés az, mely ágazatok húzták fel ezt a növekedést, és melyek fizették meg az árát.
A rangsort a Fortune magazin állítja össze, az idei kiadást Grethe Schepers, a Fortune európai listáiért felelős igazgatója vezette, a pénzügyi adatokat pedig egy kutatói csapat ellenőrizte, az S&P Global Market Intelligence és az LSEG adatszolgáltatók támogatásával. A módszertan szerint a vállalatokat a legutóbbi lezárt pénzügyi évük teljes bevétele alapján rangsorolják, a bankoknál a bruttó kamat és nem kamatjellegű bevételek összegét, a biztosítóknál a díjbevételt, a befektetési hozamokat és a realizált tőkenyereséget veszik figyelembe.
Az elmúlt a héten ismét összeért a klíma és az energiapolitika hírfolyama. Nepálban egy olvadó gleccser omlása pusztító árvizet indított el, amelyben sokan életüket vesztették, a háttérben pedig a melegedő hőmérséklet állhat, miközben az iráni háború hat hónapos évfordulóján az amerikai kormány bejelentette, hogy 35 százalékos tulajdonrészt szerez egy venezuelai olajvállalatban, a cél nyíltan az amerikai olajkínálat növelése és az energiaárak csökkentése volt. A kérdés azonban ritkán az, honnan szerezzünk még több energiát. A kérdés az, hogyan használjuk okosabban azt, ami már most is rendelkezésre áll.
Ezt a témát járja körbe a Council on Foreign Relations The Spillover című podcastjének 2026. szeptember 1-jei adása. A műsorvezető Rebecca Patterson, az intézet vezető kutatója, vendége pedig Vijay Vaitheeswaran, aki a CFR energiabiztonsági és klímaváltozási programjának igazgatója, korábban a The Economist globális energia és klímainnovációs szerkesztője volt, és három könyvet írt az energia, az innováció és a klímaváltozás témájában.
Napi hírek
A német szélsőjobboldali AfD történelmi győzelmet remél a szász-anhalt-i tartományi választásokon, amelyek kulcsfontosságú próbát jelentenek a párt növekvő politikai befolyásának és Németország változó politikai helyzetének szempontjából.
Az országok olyan összehangolt európai megközelítést szeretnének, amely arra késztetné a válságból profitáló energiavállalatokat, hogy nagyobb mértékben járuljanak hozzá a fogyasztókra és a vállalkozásokra nehezedő terhek enyhítéséhez.
A vita rávilágít az európai éghajlat-politikai célok és a megbízható energiaellátás iránti igény közötti feszültségre.
Podcast
Világkép
Vélemény
Ha olyan vitát teremtünk, amelyben az ezekbe a fegyverekbe vetett irracionális hit miatt a döntéshozók vonakodnak megindokolni a jogos védelmi igényeket, annak csak egy nyertese van: Oroszország.
Ahogy Európa biztonsági környezete változik, az EU–Törökország kapcsolatok újra stratégiai jelentőségre tettek szert. Bár Európa a védelmi képességeire összpontosít, és Törökország az EU egyik legfontosabb gazdasági partnere, egy megoldatlan kérdés továbbra is árnyékot vet az együttműködésükre: a ciprusi kérdés.
A finnországi többnemzeti NATO-jelenlét azt jelzi, hogy az európai szövetségesek egyre nagyobb szerepet vállalnak a sarkvidéki térség védelmében és a közös katonai képességek fejlesztésében.
Az 1894-es francia-orosz szövetség a 19. század végének egyik legváratlanabb stratégiai partnersége volt. Franciaország a forradalomból született köztársaság, Oroszország pedig a Romanov-ház által irányított konzervatív autokráciavolt. A két ország politikai rendszere, ideológiája és történelmi tapasztalatai jelentősen eltértek egymástól. Ennek ellenére a két ország katonai szövetséget kötött, mivel a stratégiai szükségszerűség felülmúlta a politikai összeférhetetlenséget. Ezért ez az eset értékes tanulságokkal szolgál a mai Japán és Dél-Korea számára.
Japán feloldotta a fegyverexport tilalmát, ami újabb lépést jelent az ország fokozatos átalakulásában egy aktívabb és kezdeményezőbb biztonságpolitikai szereplővé.
Az EU 2026-os arktiszi stratégiája lehetőséget kínál Európa számára arra, hogy módosítsa korábbi stratégiáját, és biztosítsa érdekeit a térségben.
Elemzés
Az ukrajnai háború immár negyedik éve zajlik úgy, hogy a csatatéren egyetlen technológiai eszköz sem változtatott olyan gyökeresen, mint az apró, gyakran néhány száz dolláros pilóta nélküli légi jármű. A drónok mára nem kiegészítő eszközök, hanem a modern hadviselés meghatározó elemei lettek, miközben éles vita bontakozott ki arról, valódi hadügyi forradalomról van e szó, vagy csak egy újabb, megoldásra váró problémáról. A kérdés ma már ritkán az, fontosak e a drónok. A kérdés az, mit kezdjenek velük azok a nyugati hadseregek, amelyek egyelőre inkább csak figyelik, mint követik az ukrán és orosz példát.
Az Északi-sarkvidék egyre inkább a nagyhatalmi versengés színterévé válik hatalmas olaj- és gázkészletei, valamint kritikus nyersanyagai miatt. Ezek a nyersanyagok nélkülözhetetlenek a tiszta technológiákhoz és a védelmi rendszerekhez, amelyek iránt egyre nagyobb a kereslet.
Miközben Kijev és Moszkva között a frontvonalak alig mozdulnak, Európa biztonságpolitikai szakértői egyre nyíltabban beszélnek arról, hogy Oroszország a háborút már régóta nem csak Ukrajnában vívja. A CIA igazgatójának 2026. augusztus 25-i, be nem jelentett moszkvai látogatása önmagában is találgatásokat indított el arról, vajon Vlagyimir Putyin fontolgatja e a NATO szövetségesek elleni közvetlen fenyegetést, miközben a frontvonalon a hadviselés napi rutinja alig változik.
A kérdés tehát kettős. Egyrészt, meddig terjed Oroszország hajlandósága a háború kiterjesztésére Ukrajnán túl. Másrészt, mit mutatnak a tényleges harctéri adatok arról, hogyan áll valójában a front 2026 őszének kezdetén.
A történelem folyamán az államok megszűnése szinte kizárólag politikai vagy katonai eseményhez kapcsolható folyamatnak bizonyult: szétesés, beolvadás, esetleg hódítás következménye volt. A klímaváltozás okozta tengerszint-emelkedés azonban egy precedens nélküli helyzetet vetít előre, amely négy állam számára egzisztenciális fenyegetést jelent, hiszen a fizikai eltűnés peremére sodorja őket. A hagyományos államiság kritériumai között a fizikai állandóság vélelme is megjelenik, így a nemzetközi jog újabb égető kérdéssel szembesül a modern világ fenyegetéseinek következtében: mi történik, ha egy ország területe a környezeti tényezők miatt megszűnik?
Napi hírek
A Reuters beszámolója szerint Donald Trump elnök észak-koreai vezetővel, Kim Dzsong Unnal szemben tanúsított megújult nyitottsága aggodalmat kelt az amerikai szövetségesek körében.
Öngyilkossági kísérletekről, önkárosításról és bizonytalan ellátási helyzetről érkeztek jelentések az 5000 embert szállító amerikai hadihajón, amely közel kilenc hónapja folyamatosan a világ tengereit járja.
Az Ukrajna elleni újabb orosz légitámadás Lengyelországot is elérte, próbára téve nemcsak a lengyel légvédelmet, hanem a hatóságok válságkommunikációját is.
Egy dél-koreai bíróság hétfőn 18 hónapos, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Yoon Suk Yeol volt elnököt, miután bűnösnek találta a választási törvény megsértésében, amiért a 2022-es elnöki kampánya során hamis nyilatkozatokat tett.
Irán felfüggeszti támadásait, amennyiben az Egyesült Államok is így tesz – nyilatkozta vasárnap egy magas rangú iráni tisztviselő.
Kínai JF–17-es vadászgépeket állított hadrendbe Azerbajdzsán, ezzel első európai országként nyitva utat a modern kínai harci repülőgépek megjelenésének Európa kapujában.
Technológia
Ajánljuk
A klímaváltozás többé már nem a világrend peremén zajló válság, hanem maga a világrend újraíró ereje, amely csendben, de visszafordíthatatlanul formálja át a 21. század geopolitikai térképét. A kérdés már nem az, hogy alkalmazkodunk-e hozzá, hanem az, hogy milyen világot hagyunk magunk után abban a küzdelemben, amelyet maga a bolygó diktál. Vajon a klímaváltozás a globális együttműködés új korszakát hozza el, vagy éppen a konfliktusok, migrációs válságok és gazdasági összeomlások felgyorsítója lesz?
Dennis LC Weng elemzésében arra mutat rá, hogy a tajvani demokrácia védelemre érdemes, de ennek a védelemnek otthon kell kezdődnie, mert belső konszenzus és tényleges tettek nélkül egyik amerikai elnök sem fogja az USA katonáit és erőforrásait olyan partnernek biztosítani, mely nem áll készen arra, hogy megvédje önmagát.
napi rövid: tatárföldi drónüzemet támadott meg ukrajna, a talibán lopja a vizet