Vélemény
Ahogy Európa biztonsági környezete változik, az EU–Törökország kapcsolatok újra stratégiai jelentőségre tettek szert. Bár Európa a védelmi képességeire összpontosít, és Törökország az EU egyik legfontosabb gazdasági partnere, egy megoldatlan kérdés továbbra is árnyékot vet az együttműködésükre: a ciprusi kérdés.
A finnországi többnemzeti NATO-jelenlét azt jelzi, hogy az európai szövetségesek egyre nagyobb szerepet vállalnak a sarkvidéki térség védelmében és a közös katonai képességek fejlesztésében.
Az 1894-es francia-orosz szövetség a 19. század végének egyik legváratlanabb stratégiai partnersége volt. Franciaország a forradalomból született köztársaság, Oroszország pedig a Romanov-ház által irányított konzervatív autokráciavolt. A két ország politikai rendszere, ideológiája és történelmi tapasztalatai jelentősen eltértek egymástól. Ennek ellenére a két ország katonai szövetséget kötött, mivel a stratégiai szükségszerűség felülmúlta a politikai összeférhetetlenséget. Ezért ez az eset értékes tanulságokkal szolgál a mai Japán és Dél-Korea számára.
Elemzés
Az új Eurofighter első felszállása egyszerre jelzi a német légierő modernizációját, az európai hadiipar ambícióit és a Eurofighter egyre nehezebben elfedhető technológiai korlátait.
Afrika a világ legnagyobb villamosítási deficitjével néz szembe, hiszen 600 millió ember él a kontinensen elektromos áram nélkül, ami a világ energiaszegény népességének nyolcvan százaléka. Ez a hiány nemcsak a jelen fejlődését fékezi, hanem a jövőét is elzárja, mert a 21. század gazdasági fejlődése a digitális gazdaságon és a mesterséges intelligencián múlik, és mindkettő hatalmas áramfogyasztó. Ebbe a kontextusba érkezett két olyan fejlemény, amely alapjaiban rendezheti át a kontinens energiapolitikai számítását, ami nem más mint a kismoduláris reaktorok technológiai érése és a Világbank hat évtizedes nukleáris finanszírozási tilalmának feloldása. A kérdés, amelyet a Policy Center for the New South friss elemzése feltesz, provokatívan egyszerű: érdemes-e Afrikának atomenergiára váltania?
Napi hírek
Kínai JF–17-es vadászgépeket állított hadrendbe Azerbajdzsán, ezzel első európai országként nyitva utat a modern kínai harci repülőgépek megjelenésének Európa kapujában.
A lett kormány az ukrán drónincidensek kezeléséről kialakult politikai vita és a védelmi miniszter menesztése nyomán omlott össze, miközben a balti államok egyre nagyobb biztonsági fenyegetésként tekintenek az orosz–ukrán háború átterjedésének kockázatára.
Bulgária öt év alatt nyolcadik választását tartotta vasárnap. Rumen Radev köztársasági elnök fölényes győzelmet aratott, amely a politikai válság végét jelentheti.
Podcast
Világkép
Vélemény
Japán feloldotta a fegyverexport tilalmát, ami újabb lépést jelent az ország fokozatos átalakulásában egy aktívabb és kezdeményezőbb biztonságpolitikai szereplővé.
Az EU 2026-os arktiszi stratégiája lehetőséget kínál Európa számára arra, hogy módosítsa korábbi stratégiáját, és biztosítsa érdekeit a térségben.
A republikánus politika tíz éve nagyrészt Trumpról szól. Akik kiálltak mellette, azok felemelkedtek, akik nem, azok többnyire háttérbe szorultak. Most azonban úgy tűnik, új idők járnak a Republikánus Párton belül is.
Az iráni háború már hónapok óta tart, és egyelőre több kedvező világpolitikai körülményt teremtett Moszkvának.
Xi Jinping történelmi jelentőségű pyongyang-i csúcstalálkozóját (amely hét év korlátozott diplomáciai kapcsolattartás után valósult meg) sokan úgy értékelik, mint Kína kísérletét arra, hogy Észak-Koreát visszaterelje saját befolyási övezetébe.
Nepál új kormánya (Rastriya Swatantra Párt), melyet a Z generáció által levezényelt tüntetések nyomán választottak meg, határozott szakítást tervez a beágyazott klientúra-politikával.
Elemzés
Az Izrael, Egyesült Államok és Irán közötti 2026-os háború két olyan következménnyel járt, amelyeket könnyű összemosni, elemzési szempontból azonban jól elkülönüln
A közösségi finanszírozás és az önkéntesség szerepe az ukrajnai háborúban hatalmas, egy japán nyugdíjas rendkívüli története pedig egészen Zelenszkijig eljutott.
Mark Carney kanadai miniszterelnök 2026. január 20-i davosi beszéde váratlan katalizátorrá vált a nemzetközi rendről szóló vitában. Carney a szabályalapú nemzetközi rend megtörésének tézisét fogalmazta meg, és a közepes hatalmakat egy harmadik út megnyitására szólította fel a nagyhatalmak közötti rivalizálás és a kiszolgáltatottság kettőse között. A felhívás széles körben viszhangra talált, például Mette Frederiksen dán miniszterelnök nyilvánosan megköszönte a beszédet, a Carnegie Endowment elemzői a pillanat definíciós erejét méltatták, a Foreign Policy pedig stratégiai emancipációs proklamációként értékelte azt. Egy kérdés azonban feltűnően visszhangtalan maradt: kikhez szólt valójában a felhívás, és mit kínál azoknak, akik nem Ottawa, Canberra vagy London optikáján át néznek a világ rendjére?
Valutaháború a Hormuzi-szorosban, avagy esély-e az euró számára az amerikai-kínai monetáris verseny?
A közel-keleti háború nem csupán az energiapiacokat forgatta fel, hanem a globális monetáris rend legmélyebb rétegeit is megmozdította, hiszen miközben a világ figyelme az olajárakra és a stagflációs kockázatokra irányul, a háttérben egy csendesebb, de hosszú távon talán jelentősebb átrendeződés zajlik a petro-jüan felemelkedése gyanánt, vagyis a kínai valuta térnyerése az olaj- és gázkereskedelem árazásában és elszámolásában. A petro-dollár, amely az 1970-es évek közepe óta a dollárközpontú globális monetáris rendszer sarokköve, először szembesül életképes kihívóval. A kérdés az, hogy Európa nézője vagy szereplője kíván-e lenni ennek az átalakulásnak.
Napi hírek
2026. április 8-án Donald Trump amerikai elnök alig másfél órával az általa szabott ultimátum lejárta előtt kéthetes tűzszünetet hirdetett Iránnal. A megállapodást Pakisztán közvetítette: Shehbaz Sharif miniszterelnök X-en közzétett bejegyzésében mindkét fél figyelemre méltó bölcsességét méltatta, és péntekre tárgyalásokat hívott össze Iszlámábádba. A tűzszünet véget vetett annak a negyven napos háborúnak, amelyet az USA és Izrael február 28-án indított Irán ellen, s amely az egész régiót egy szélesebb konfliktus szélére sodorta.
Ukrajna és Grúzia példáját követve Moldova is elhagyja a Független Államok Közösségét (FÁK) – számolt be róla a Spiegel. Április 2-án a kisinyovi parlament 101 képviselőjéből 60-an megszavazták a szervezetből való kilépésről szóló határozat második...
Az Európai Unió 90 milliárd euró értékű, kamatmentes hitelről állapodott meg Ukrajna támogatására 2027 végéig.
Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a lengyel Alkotmánybíróság megsértette az uniós jog alapelveit, és nem tekinthető független bíróságnak. A Tusk-kormány a jogállamiság helyreállítását ígéri.
Donald Trump kiterjesztette az amerikai beutazási tilalmat. 2026-tól a szírekre és palesztinokra is vonatkozik a belépési korlátozás, közel 40 ország érintett.
Berlinben tárgyalt Zelenszkij az ukrajnai háború lezárásáról. Merz szerint közel a tűzszünet, de a béke komoly ukrán engedményeket követelhet.
Technológia
Ajánljuk
Joe Biden amerikai elnök a héten Berlinben találkozik Olaf Scholz német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel, hogy megvitassák Ukrajna jövőbeni támogatását a konfliktus negyedik évében. A találkozó során az Ukrajnának szánt fegyverszállítások is napirenden lesznek, míg a Zelenszkijjel tervezett megbeszélést nem ütemezik át.
Eddig Ukrajna nem használhatta a Nyugat által szállított nagy hatótávolságú fegyvereket orosz területen lévő célpontok ellen. Most azonban Ukrajna sürgeti ennek átgondolását.
A Hezbollah elleni támadással Benjamin Netanjahu miniszterelnök döntően át akarja alakítani a Közel-Keletet.