Március 19-én az Európai Unió kormány- és államfői Brüsszelben találkoztak az Európai Tanács ülésén, ahol a tervek szerint többek között Ukrajna és a Közel-Kelet, valamint a versenyképesség, a közös piac, a közös biztonság- és védelempolitika, valamint migráció lettek volna a legfőbb témák. Mint ahogy az általában történik, az aktuális események erősen befolyásolták a Tanács ülését. A cikk összeszedi és elemzi a csúcstalálkozó 5 legfontosabb történését, illetve azok tanulságait.

1. Ukrajna ismét főszerepben

Az, hogy Ukrajna a márciusi EU-csúcson is az egyik legfontosabb téma volt, önmagában egyáltalán nem meglepetés, a körülmények azonban feszültebbek voltak. Az alapvető problémát a 90 milliárd eurós hitel jelentette, amelyről már tavaly decemberben megegyeztek a kormány- és államfők. Ebben a korábbi megállapodás szerint Csehország, Magyarország és Szlovákia nem vállal részt, az egyhangú döntéshozatal szükségessége miatt azonban ennek a három országnak is meg kell szavaznia a döntést. A magyar miniszterelnök viszont visszavonta korábbi ígéretét.

Így az európai vezetők feladata a csúcson az volt, hogy meggyőzzék Orbán Viktort arról, hogy engedélyezze a csomagot. Orbán vétójának hátterében a Barátság-kőolajvezeték elzárása áll. A magyar miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy addig nem kaphat Ukrajna pénzt, amíg nem áramlik olaj a vezetéken.

A kormány- és államfők kétféle megoldást választottak Orbán meggyőzésére, azonban végső soron egyik sem működött. António Costa, a Tanács elnöke, Friedrich Merz német kancellár, Ulf Kristersson svéd, illetve Petteri Orpo finn miniszterelnökök erős kritikával illették a magyar miniszterelnököt. Merz szerint „Orbán megszegi az együttműködésünk egyik legalapvetőbb elvét” azzal, hogy megszegte korábbi ígéretét. Kristersson, aki már nem egyszer keveredett erős szóharcba Orbánnal, például tavaly az X-en, úgy fogalmazott, hogy még sosem látott ilyen erős kritikát egy EU-s vezetővel szemben, azonban megérdemeltnek tartotta, míg Orpo szerint Orbán választási fegyverként használja Ukrajnát.

Ezzel szemben Georgia Meloni olasz és Bart De Wever belga miniszterelnökök más megoldással próbálkoztak. Meglehetősen kedvesen bántak Orbánnal, hangsúlyozták a december óta megváltozott helyzetet, amely indokolja a magyar miniszerelnök kétségeit. De ez a próbálkozás sem működött, így a Tanács nem tudta elfogadni a tervezett megállapodást, miszerint a 90 milliárd eurós hitelt csak azután bocsátják Ukrajna rendelkezésére, miután Kijev helyreállította a Barátság-vezetéket. Több európai vezető, többek között Merz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is abban bízik, hogy az áprilisi választás után, akárki is nyer, valamilyen módon rendeződik mind a magyar –európai, mind a magyar –ukrán viszony. A ülés ennek megfelelően annyiban tudott megegyezni, hogy a kérdést a következő, április végi ciprusi találkozón rendezik.

2. Keleten a helyzet… megosztó?

A csúcstalálkozó második külpolitikai témája a Közel-Keleten februárban kirobbant iráni háború volt. Az egyetértés azonban itt is hiányzott. Sikerült megállapodni egy viszonylag általános közös nyilatkozatban, amelyben a Tanács követeli a háborúzó felektől, hogy hagyjanak fel a Hormuzi-szoroson átkelő kereskedelmi teherhajók, illetve az energiainfrastruktúra, mint például az olajmezők, a finomítók vagy a terminálok elleni támadásokkal, amelyeken Európa energia-ellátása múlik.

Arról, hogy az EU bármilyen módon szálljon-e be a konfliktusba, már nem tudtak megegyezni a kormány- és államfők. Merz, mint azt korábbi cikkünkben is megírtuk, erősen ellenzi országa részvételét. A német kancellár szerint a háború nem tartozik a NATO hatáskörébe. Emmanuel Macron francia elnök ezzel szemben, ugyan részletekbe nem ment, a konfliktusban való részvétel lehetőségét latolgatta. Macron szerint Európa védelmét jelentené, valamint az EU-s országok érdekeit érvényesítené, ha az európai országok fel tudnák szabadítani a Hormuzi-szorost. A konkrétumokba nem menő nyilatkozaton kívül tehát nem sikerült megállapodni arról, hogy pontosan hogyan is kezelje az EU az iráni háborút.

3. Versenyben maradni

Merz, aki rendkívül aktív volt az ülésen, arra is felhívta a vezetők figyelmét, hogy nem csupán az Európát körülvevő krízisekre fontos koncentrálni: „Magunkról is gondoskodni kell”. A Tanács ebben az ügyben már könnyebben kötött kompromisszumokat, így hivatalosan is el tudott indulni az „Egy Európa, egy piac” (One Europe, One Market) program. A megállapodás célja az európai versenyképesség jelentős növelése.

Az „Egy Európa, egy piac” keretében számos változás következik be a közös piacon. Sokkal egyszerűbbe válik a cégalapítás, amelyet digitálisan is lehet majd intézni, az EU bármely országában. Az „Európai üzleti pénztárca” egy helyen kezel majd a tőkebevonástól az adminisztrációig terjedő számos ügyet. Emellett tervben van az európai bürokrácia 25%-os csökkentése, a képesítések elismerésének megkönnyítése, illetve egy új szolgáltatási nyilatkozattételi rendszer, amely intézkedések célja az, hogy minél kevesebb vállalat – beleértve az európai cégeket is – válassza a kínai vagy az amerikai piacot az európai helyett.

4. Úton az energiafüggetlenség felé

A versenyképességen belül külön kitért az energiára a csúcstalálkozó. A kormány- és államfők megerősítették, hogy Európa stratégiai autonómiáját csak akkor lehet garantálni, ha az EU egy rugalmas, főként belül előállított és zöld energiarendszerrel rendelkezik. Az iráni háború és az emiatt kitört olajválság megerősítette ezt a feltevést.

Ennek elérésére konkrét javaslatokat is tett a Tanács. Az olajkrízis kezelésére célzott, rövid távú intézkedések csomagját javasolták, amelyek vissza tudják szorítani az Európa-szerte felszökött olajárakat. Az EU-s vezetők emellett szorgalmazták a kibocsátáskereskedelmi rendszer (emissions trading system, EU ETS) felülvizsgálatát. A rendszer célja, hogy a cégeket kvóta megvételére kötelezze, amennyiben tevékenységük üvegházhatású gázt bocsát ki. A Tanács ülése szerint az ETS jelenlegi működése nem felel meg az elvárt szintnek. Végső soron abban is megegyeztek az EU-s vezetők, hogy felgyorsítják a 2030-as Energiaunió tervének megvalósítását – ennek hátterében is az iráni háború, valamint az ingatag energiapiac állhat.

5. A zeller egy nagyon sokoldalú zöldség

A Tanács márciusi ülése, ahogy gyakran történni szokott, meglehetősen elhúzódott, több órás késéssel, csak éjszakára tudtak mindenben döntésre jutni a kormány- és államfők – igaz, a döntés több esetben az volt, hogy „majd később döntünk”. Így érthető, hogy megéheztek az európai vezetők. Ebédre csatlakozott hozzájuk António Guterres ENSZ-főtitkár is, aki köszönetét fejezte ki az EU-nak a multilateralizmus melletti elkötelezettsége miatt.

Egy, a Politiconak nyilatkozó diplomata szerint az elnyújtott ebédszünet teljesen felesleges volt. Guterres beszéde szerinte pedig lehet, hogy nagyon szép volt, de egyáltalán nem állt összhangban a kirajzolódni látszódó új világrenddel. Egy dolog viszont biztos, hogy kiderült: a zeller egy nagyon sokoldalú zöldség. Az ebédre felszolgált pâté en croûte (tésztában sült paradicsom) és borjúhús mellé háromféleképpen készítették el a zellert! Amíg a vezetők az ebéd közben a multilateralizmusról, az ukrajnai háborúról, valamint a versenyképességről tanakodtak, desszertre fahéjas mandarintortát tálaltak fel a beszélgetéshez.

Források

https://www.politico.eu/article/how-unacceptable-viktor-orban-defeated-eu-again-final-time-ukraine-loan-european-council/

https://www.consilium.europa.eu/en/meetings/european-council/2026/03/19/

https://www.spiegel.de/ausland/eu-gipfel-empoerung-wegen-ukraine-blockade-durch-viktor-orban-a-b4573c78-ecce-462c-a0ef-df53e63442e3

https://www.tagesschau.de/ausland/europa/eu-gipfel-irankrieg-ukraine-100.html

https://www.politico.eu/article/eu-leaders-summit-15-things-we-learned-economy-ukraine-loan-viktor-orban-hungary/

https://www.belganewsagency.eu/eu-summit-orban-maintains-opposition-to-ukraine-loan-after-eu-talks