„Mennyi rosszat kell tennünk ahhoz, hogy jót tegyünk” – írta 1946-ban Reinhold Niebuhr teológus. „Azt hiszem, ez egy nagyon tömör megfogalmazás az emberi helyzetről.” Niebuhr azt követően írt, hogy egy globális háború nagy gonoszságra kényszerítette a győzteseket, hogy megakadályozzák a felmérhetetlenül nagyobb gonoszságot a legagresszívebb rezsimek által irányított világban. Tanúja volt egy újabb globális konfliktus kitörésének, amelyben az Egyesült Államok időről időre áthágja a sajátját. De a Niebuhr által felvetett alapvető kérdés – hogy a liberális államok hogyan tudják összeegyeztetni a méltó célokat az ezek eléréséhez szükséges kellemetlen eszközökkel – időtlen. Ez az Egyesült Államok előtt álló legkeményebb dilemmák közé tartozik.
Joe Biden amerikai elnök hivatalba lépve vállalta, hogy sorsdöntő küzdelmet folytat a demokrácia és az autokrácia között. Miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, hasonló gondolkodású nemzeteket hívott meg a „szabadság és az elnyomás, a szabályokon alapuló rend és a nyers erő által irányított rend közötti harcra”. Biden csapata valóban nagy lépéseket tett a Kínával és Oroszországgal vívott versenyében, megerősítve a szolidaritást a fejlett demokráciák között, amelyek meg akarják védeni a szabadságot a hatalmas zsarnokságok kordában tartásával. Ám még azelőtt, hogy a Hamász és Izrael közötti háború feltárta volna a maga problémáit, a nagyhatalmi rivalizálás ideológiai természetét hangsúlyozó adminisztráció egy morálisan kétértelmű világ hálójába került.
Ázsiában Biden meghátrált, hogy elcsábítsa a visszaeső Indiát, a kommunista Vietnamot és más, nem túl liberális államokat. Európában a háborús szükségletek elfojtották a NATO keleti és déli frontjain kúszó autoriterizmussal kapcsolatos aggodalmakat. A Közel-Keleten Biden arra a következtetésre jutott, hogy az arab diktátorok nem páriák, hanem létfontosságú partnerek. A fenyegetett rend védelme magában foglalja a szabad világ közösségének újjáélesztését. Ez nyilvánvalóan a tökéletlen demokráciák és a nyílt autokráciák ívének megtámasztását is magában foglalja a világ nagy részén. (…)
Hal Brands hosszú publikációja elolvasható a Foreign Affairs oldalán.