Két látszólag egymástól független üzenet, amelyek csak néhány nap különbséggel jutottak el hozzánk, nemrégiben rávilágítottak arra, hogy Grönland egyre inkább stratégiai helyet foglal el napjaink geopolitikájában. Az egyik üzenet azt jelentheti, hogy az Egyesült Államok hamarosan több csapatot, repülőgépet és egyéb katonai felszerelést küld Grönlandra; a másik pedig azt, hogy Kína növekvő és látszólag félig-meddig titkos sarkvidéki ambícióit valószínűleg új megvilágításba kell helyezni.
Először is üzenet érkezett a Thule légibázisról, messze fent Észak-Grönland nyugati részén. Az amerikai légierő az 1950-es évek óta működteti ezt a bázist, és még mindig kulcsfontosságú létesítmény az amerikai szárazföld védelmében, különösen azért, mert korai figyelmeztetést ad az Oroszországból, Észak-Koreából és Kínából érkező potenciális nukleáris rakétákról, valamint a katonai műholdakról érkező hírszerzési információkat felvevő és az USA-ba továbbító lenyűgöző antennarendszere miatt. Tavaly néhány napot töltöttem ott, és azzal az egyértelmű érzéssel távoztam, hogy sokáig megtévesztett a távoli fekvés. A távoli fekvés nem teszi a bázist kevésbé fontossá, épp ellenkezőleg. Pontosan a bázis és a Jeges-tenger túlsó partján fekvő országok közelsége adja a bázis jelentőségét.
Szeptember 16-án a Thule légibázisra látogatva John Rood, az Egyesült Államok politikai védelmi miniszterhelyettese aláírta a kettős felhasználású katonai és polgári infrastruktúrába történő beruházási szándéknyilatkozatot, amelyet az Egyesült Államok koppenhágai nagykövetsége a Facebookon keresztül gyorsan terjesztett a nyilvánosság felé. „A világ eseményeinek fényében az Egyesült Államok elismeri az Északi-sarkvidék növekvő jelentőségét” – állt az üzenetben. „Ez a szándéknyilatkozat lefekteti a grönlandi befektetések alapelveit az amerikai katonai műveleti rugalmasság és helyzetfelismerés fokozása érdekében… az amerikai védelmi minisztérium erőteljesen folytatni kívánja a lehetséges stratégiai befektetéseket…. például… a grönlandi repülőtéri infrastruktúrával kapcsolatos projektekbe, amelyeknek kettős polgári és katonai haszna lehet. Ezek a beruházások az USA és a NATO képességeit igyekeznének erősíteni az észak-atlanti régióban…”.
Ez egy látszólag konkrét, de valójában nagyon átláthatatlan üzenet volt, amely több kérdést vetett fel, mint amennyit megválaszolt. Az átlaghalandók számára lehetetlen volt megtudni, hogy ez például azt jelentette-e, hogy az amerikai légierő hamarosan messze túlterjeszkedik a Thule légibázison, és további repülőtereket épít a vadászgépek és bombázók számára Grönlandon. Lehetett így is olvasni, de a beavatatlanok számára a megfogalmazás mindent a levegőben hagyott. Az amerikai légierő aggódik Grönland saját új repülőterekkel kapcsolatos tervei miatt? Vagy az üzenet valójában azt üzente, hogy az USA nem tűri a kínaiak grönlandi szerepvállalását?
John Rood szándéknyilatkozatát egy rendkívül érzékeny pillanatban hozták nyilvánosságra. Dánia és Grönland jelenleg vitába keveredett a grönlandi új repülőterek ügyében. Naalakkersuisut, a Nuukban működő önrendelkezési kormány a fővárosban, Nuukban és Ilulissatban, Grönland fő turisztikai látványosságában lévő repülőtereket akarja bővíteni, és egy új repülőteret akar építeni délen…
Írta: Martin Breum
Forrás: Martin Breum blogja