A 2025-ös év első napjával megkezdődött a lengyelek által vezetett Európai Tanács uniós elnöksége, mely Magyarországot váltja a sorban. Az elnökségi pozíció félévente váltakozik a 27 tagállam között, akik ezzel lehetőséget kapnak arra, hogy saját nemzeti és egyben az Európai Unió érdekeit érvényesítsék és formálják a közösség napirendjét, jövőjét. A következő hat hónap középpontjában a biztonság fog kiemelt szerepet játszani, ugyanis a lengyel határ mellett zajló orosz-ukrán háború hatalmas fenyegetést jelent az ország számára. A térségben jelenlevő geopolitikai feszültségek növekedése, a nemzetközi rend megtorlása, a demokrácia ellen elkövetett hybrid támadások végett Lengyelország prioritásaként fogalmazta meg a védelmi kapacitások fejlesztését és szlogenjének a ’Security, Europe’ címet adta. Ez nem csak a bel-és külbiztonság alapvető szintjein fog megvalósulni, hanem az összes olyan területen mint a gazdaság, adatkezelés, energiabiztonság, élelmezés és egészségügy, amelyeket potenciális veszély fenyeget. Az elnökség célja, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatást kollektívan fenntartsa a közösség, miközben a katonai kiadások növelését és a védelmi képességek közötti hiányosságok megoldását fogja szorgalmazni. Terve, hogy az orosz energiaforrásoktól való teljes szintű eltávolodását érje el az unió, viszont a magasabb árak politikai nyomást gyakorolhatnak a tagállamokra és azok kapcsolatára Lengyelországgal. Emellett, törekszik az EU keleti határának védelméért és fejlesztéséért is fellépni a Balti Védelmi Vonal, illetve a Keleti Pajzs támogatásával. A napjainkban dúló háborúk és instabilitás végett az illegális migráció és a külső határvédelem is a prioritások élén áll.
A határozott és markáns céloktól függetlenül Lengyelország számára most kulcsfontosságú, hogy a jelenlegi belpolitikában felmerülő problémák véletlen se befolyásolják hitelességét és bizalmasságát. Lengyelország miniszterelnöke, Donald Tusk 2023 óta próbálja helyreállítani az előtte hatalmon lévő Jog és Igazságosság (PiS) párt által megrongált jogállamisági helyzetet és egy Európa központúbb útra terelni hazáját. Ugyanakkor, Andrzej Duda köztársasági elnök még a PiS befolyása alatt álló politikusként van jelen, aki számtalanszor beleavatkozott és sokszor megakadályozta a lengyel és az EU értékek közötti teljes körű harmonizációját. Azonban, májusban sor kerül a következő elnökválasztásra, mely során új köztársasági elnök fog az állam élére lépni, hiszen Duda maximalizáta a tisztségben tölthető szolgálati idejét és nem indulhat többet az elnöki posztért. Tusk és az EU számára is a legkedvezőbb eredményt egy kormánybarát elnök jelentené, akivel stabilitást tudnának elérni, mind bel-és külpolitikai viszonylatban.
Mindemelett, a lengyel elnökség nem mindenki számára indult zökkenőmentesen, hiszen a január 3-án megtartott varsói megnyitó ünnepségen nem kívánatos vendégnek minősítette a lengyel kormány a magyar nagykövet, valamint a miniszterelnököt, Orbán Viktort is. Indokuk erre a decemberben történt incidens volt, mely során a magyar kormány menedékjogot adott Romanowski-nak, volt PiS-es lengyel igazságügyi miniszter-helyettesnek, aki ellen 11 büntetőeljárás indult korrupciós vádak miatt. A két ország között erős ellentéteket figyelhetünk majd meg az elnökséget illetően, amely azonban tovább gyengítheti az EU-n belüli kohéziót és együttműködést.
Források:
Polish presidency of the Council of the European Union
A lengyel soros elnökség fókuszában a biztonsági kérdések állnak | Euronews
Belpolitikai okok nehezíthetik a lengyel EU-elnökség sikerét
Hungarian envoy ‘not welcome’ at Poland’s EU presidency gala – POLITICO