Bulgária öt év alatt nyolcadik választását tartotta vasárnap. Rumen Radev köztársasági elnök fölényes győzelmet aratott, amely a politikai válság végét jelentheti.
Európa
A stratégiai autonómia és a nemzetközi partnerség nem feltétlenül zárják ki egymást. Kérdés, hogyan járulhat hozzá Dél-Korea Európa védelmi iparának megerősítéséhez, és miért lehet a rugalmas együttműködés kulcsfontosságú az európai újrafegyverkezés időszakában.
Ebben a cikkben megvizsgálunk a már régóta húzódó orosz-ukrán háború aktuális állásáról, a harctéri realitásokról és a háború szélesebb körű, Európát érintő geopolitikai következményeiről néhány szempontot. Az elemzés gerincét, a Finnish Institute of International Affairs (FIIA) friss, 2026. márciusi jelentése adja, amelynek megállapításait két további, markánsan eltérő megközelítést alkalmazó írással vetjük össze: Michael C. Desch a Foreign Affairs-ben megjelent realista, területi engedményeket sürgető esszéjével, valamint Joshua Kroeker New Eastern Europe-ban publikált cikkével, amely határozottan elutasítja a vereség narratíváját.
Az EU döntéshozatalát bénító vétó eltörlése gyorsabb Uniót hozhatna – de megéri feláldozni érte a tagállami szuverenitást?
Az Európai Unió „Visszatérési rendelete”, amelyet az Európai Parlament fogadott el, a migrációs politika szigorítását célozza, különösen az illegális migránsok visszatérésének növelésével. Ennek eszközei közé tartozik a hosszabb idejű fogva tartás, a kitoloncolási eljárások felgyorsítása, valamint harmadik országokban létrehozott visszatérési központok alkalmazása. A szabályozás egyre inkább az elrettentésre és a biztonsági szempontokra épít, ami növeli a jogi bizonytalanságot és felveti az emberi jogok sérülésének kockázatát. Különösen vitatott, hogy a migránsokat olyan országokba is visszaküldhetik, amelyekhez nincs kapcsolatuk, ami gyengítheti a visszaküldés tilalmának elvét. A kritikák, például az International Rescue Committee részéről, arra figyelmeztetnek, hogy ez a megközelítés alááshatja a menekültek védelmét, miközben az EU politikájában egyre erősebbé válik a szigorúbb migrációs kontroll iránti igény.
A tengeri kereskedelem a világgazdaság alapvető mozgatórugója, amelyet egyre inkább geopolitikai feszültségek és környezeti változások formálnak. A jövő sikeressége a fenntarthatóság, a biztonság és az új útvonalak kiaknázásának egyensúlyán múlik.
Európa válságai a szétesés képét keltik, a történelem azonban azt mutatja, hogy a krízisek hosszabb távon éppen az európai integráció elmélyüléséhez és megerősödéséhez vezetnek.
Az Északi Tengeri Út talán a jövő legfontosabb kereskedelmi útvonala, az orosz infrastruktúra azonban elégtelen a biztonságos hajózásra.