Nem titok, hogy mára már orosz vádlottak tízezrei harcolnak Ukrajna csataterein, mint katonák, mely felmentéssel jár a bűnöktől és azok következményétől. Az igazságszolgáltatás jelentését veszítette Oroszországban, mely rávilágít a tényre, hogy mire is képesek a háborús időszakban megjelenő radikális intézkedések.
Szemet szemért, vezetőt gyermekékért és fiatalokért. Lecsapott Izrael Teheránban.
Miközben az USA által vezetett Artemisz-misszióhoz már 43 ország csatlakozott, az elmúlt hónapokban a Kína által irányított ILRS-projekt is elkezdett felpörögni. A jövő űrversenye nem a nagyhatalmak, hanem az általuk vezetett szövetségi rendszerek között fog zajlani.
Az Európai Unióba legnagyobb számban a Balkán-félsziget felől és a Földközi tengeren átkelve érkeznek a bevándorlók, így hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy keletről is érkeznek mind legálisan, mind illegálisan az Unió területére. Bár a keleti bevándorlás döntő mértékben legális módon történik, külön érdekes mind tágabb hazánk, Európa, mind szűkebb hazánk, Magyarország számára megfigyelni mikor, hogyan és mi miatt érkeznek nagyobb hullámok nyugat irányába és ez milyen kockázatokkal járhat. Mennyire vagyunk felkészülve a hirtelen érkező menekülthullámokra jelenleg és mit tanultunk 2015-ből?
1972-ben Richard Nixon amerikai elnök elsöprő fölénnyel nyerte meg újraválasztását viszont győzelmét beárnyékolta egy növekvő botrány, amelyben azzal vádolták, hogy politikai kémkedést fedezett. 1972-ben, az elnökválasztási kampány idején egy csapat férfit rajtakaptak, amint betörtek a Demokrata Párt nemzeti bizottságának irodáiba a Watergate komplexumban. Bár a demokraták elsöprő fölénnyel veszítették el a választást a hivatalban lévő republikánus elnökkel, Richard Nixonnal szemben, Nixon bukásának magvait már elültették. Ahogy teltek a hónapok Nixon második hivatali idejében, a Watergate-botrány egyre jobban kiéleződött és aláásta az elnökségét. Végül a hangfelvételek bizonyítékai felfedték Nixon mélységes bűnrészességét a Watergate-betörés eltussolási kísérletében.
Az elmúlt években megszokottá vált, hogy egy adott év megdönti a hőmérsékleti rekordot, a 2026 májusában megjelent legfrissebb éghajlati előrejelzés szerint azonban ez a tendencia a következő öt évben sem fog lassulni. A Meteorológiai Világszervezet és az általa koordinált nemzetközi modellezői hálózat szerint a globális átlaghőmérséklet 2026 és 2030 között gyakorlatilag folyamatosan rekordközeli szinten marad, miközben a Párizsi Megállapodásban rögzített, másfél fokos küszöb átmeneti túllépése egyre inkább szabállyá válik, nem pedig kivétellé.
A kérdés ma már ritkán az, lesz-e újabb rekordév a következő fél évtizedben. A kérdés inkább az, hány lesz belőle, és melyik régiókat érinti a leginkább.
Öngyilkossági kísérletekről, önkárosításról és bizonytalan ellátási helyzetről érkeztek jelentések az 5000 embert szállító amerikai hadihajón, amely közel kilenc hónapja folyamatosan a világ tengereit járja.
A hidegháború lezárását követően sokáig uralkodó nézet volt, hogy a nemzetközi rendszer fokozatosan egységesebbé válik, és a liberális-demokratikus berendezkedés, valamint a vesztfáliai elveken nyugvó államközpontú rend globálisan elfogadottá válik. Henry Kissinger Világrend című művéből kiderül, hogy ez az elképzelés túlzottan leegyszerűsítő volt.
Egy bécsi hálózat éveken át európai csúcstechnológiával és ipari alkatrészekkel láthatta el az orosz hadiipart, miközben fedőcégekkel játszotta ki az uniós szankciókat.
Az Európai Unió történetében ritkán fordul elő, hogy egy sokáig félreeső térség hirtelen stratégiai súlyponttá váljon, most azonban pontosan ez történik az északi és észak-atlanti régióval. Grönland biztonsági helyzete, Washington arktiszi (északi-sarki) ambíciói és Oroszország ukrajnai háborúja együttesen formálják át azt a zónát, amelyet Brüsszel évtizedeken keresztül inkább kényelmes, társult perifériának tekintett, mintsem a bővítési politika valódi terepének.
Svédország a 2022-es hírszerzési kudarc után saját MI6-et épít – miközben Európa egyre sürgetőbben próbál megszabadulni az amerikai információs függéstől.
Az Európai Uniónak csak Ceutánál és Melillánál van szárazföldi határa egy afrikai állammal, a két város jogállása azonban vitatott. Mi az enklávék története?
Miközben a választási és parlamenti nemi kvóták évtizedek óta a politikatudomány intenzíven kutatott területei, a diplomáciai kar összetételére vonatkozó célszámok és kvóták feltűnően kevés figyelmet kaptak. Annál is meglepőbb ez a dolog, mert a nagykövetek túlnyomó többsége ma is férfi, és a külügyminisztériumok jelentős része azt sem tudja pontosan, mekkora a nők alulreprezentáltsága saját sorai között. Az LSE IDEAS nem olyan rég publikált szakpolitikai feljegyzés, elemzése ezt a hiányt pótolja, és arra a kérdésre keres választ, hogy mikor és milyen feltételekkel működnek a nemi kvóták a diplomáciában.
