Borisz Jelcin, 1931 február 1-én született a Szovjetunióban, és 2007-ben halt meg. Politikai pályafutása jelentős szerepet játszott az oroszországi történelemben, különösen a Szovjetunió összeomlása után.
Politikai pályafutása:
Jelcin politikai karrierje a szovjet bürokrácia tagjaként kezdődött, majd 1985-ben, Mihail Gorbacsov elnöksége alatt, az orosz Kommunista Párt Központi Bizottságának tagjává vált. 1987-ben az orosz szocialista köztársaság az első titkárrá választották, és hamarosan az ország legnagyobb köztisztviselőjévé vált. A 1990-es év jelentős fordulópont volt Jelcin politikai életében. Ekkor vált el a kommunista párttól és kezdett demokratikus reformokra törekedni, támogatva a szabad választásokat és a piacgazdasági reformokat.
Elnöksége:
1991-ben Jelcin Oroszország első demokratikusan megválasztott elnökévé választották. Az 1991-es oroszországi puccs során Jelcin bátran ellenállt az elnyomási kísérleteknek, és az emberek támogatásával sikerült elhárítania a puccsot. Jelcin elnöksége alatt Oroszország megindult a politikai pluralizmus és a piacgazdaság felé, de a gazdasági reformok és az alkotmányos változások nem voltak mindig sikeresek és stabilak.
Idológiája:
Jelcin szembeszállt a kommunista rendszerrel és a szovjet hatalmi struktúrákkal, és demokratikus, piacorientált reformokat hirdetett. Ideológiájában hangsúlyozta a szabadság, az egyéni jogok és a piacgazdaság fontosságát. Azon törekedett, hogy Oroszországot modernizálja és demokratikus állammá alakítsa át. Ugyanakkor Jelcin elnöksége alatt voltak olyan kritikák is, hogy a reformok túlságosan gyorsan zajlottak le, és sokaknak nehézséget okoztak az átmeneti időszakban.
Borisz Jelcinnek meghatározó szerepe volt az oroszországi politikai változásokban, de az ő elnöksége alatt Oroszország is szembesült gazdasági nehézségekkel és politikai instabilitással. A kezdeti demokratikus lendület mellett, Jelcinnek kritikákkal is szembe kellett néznie, különösen a gazdasági reformok és az államháztartás terén tapasztalt nehézségek miatt.
Forrás – Britannica