Jacek Jan Kuroń lengyel politikus volt, aki kiemelkedő vezetője volt a lengyel demokratikus ellenzéknek a Lengyel Népköztársaság idején. Kuroń ismeretes volt mint, a lengyel ellenzék keresztapja. Népművelő, történész és a Lengyel Cserkészmozgalom aktivistája is volt. Kuroń szocialista családban született 1934-ben, ami meghatározta életpályáját és nézeteit.

1949-ben csatlakozott a Lengyel Fiatalság Szövetségéhez (ZMP), ahol megismerkedett  és aktívan részt vett tevékenységükben. 1952-től dolgozott a varsói ZMP-ben instruktorként. Az ifő múltával belépett a Lengyel Egyesült Munkáspártba (PZPR) is.

Politikai nézetei miatt többször letartóztatták és bebörtönözték. 1964-ben közösen Karol Modzelewskivel nyílt levélben kritizálták a PZPR bürokratizmusát, amiért három év börtönbüntetésre ítélték.

Kuroń az 1970-es években aktívan részt vett a tiltakozó mozgalmakban, és az ún. „59-es listán”.  Ő volt az egyik alapító tagja a Munkásvédelmi Bizottságnak. Kuroń továbbá a Krytyka című negyedévenként megjelenő folyóirat szerkesztőségének tagja volt.

Az 1980-as években Kuroń aktívan részt vett az ellenzéki mozgalmakban. Az állam által kirobbantott szükségállapot idején letartóztatták, majd később a rendszer megdöntésére irányuló tevékenysége miatt ismét bebörtönözték. 1989-ben részt vett a Kerekasztal megbeszéléseken és később többször is miniszterként szolgált a lengyel kormányban.

Kuroń az emberi jogok védelméért is küzdött, és részt vett a kínai és tibeti ügyekben is.

2004-ben, 70 évesen elhunyt. Varsóban helyezték végső nyugalomra.

‍