Összes hír

Kalendárium – 05.07. – Josip Broz Tito, a jugoszlávok szeretett el nem kötelezett vezetője

Szerző: | máj 7, 2024

Josip Broz Tito 1892-ben született a horvátországi Kumrovecben. Jugoszláv forradalmár és államférfi volt. A ranglétrán felemelkedve a Jugoszláv Kommunista Párt és a jugoszláv partizánok vezetője lett a második világháború alatt. Jugoszlávia miniszterelnökeként, majd elnökeként Tito a szocializmus felé vezette az országot, szembeszállt a szovjet befolyással. A hidegháború idején az el nem kötelezés mellett állt ki. Korai életében lakatosnak tanult, szocialista mozgalmakhoz csatlakozott, és az első világháború alatt fogságba esett, ahol találkozott a bolsevik ideológiával. Miután részt vett az oroszországi forradalmi tevékenységekben, visszatért Jugoszláviába, és belépett a Kommunista Pártba, megalapozva későbbi vezetői szerepét. Jugoszlávia és a Nyugat kapcsolata 1953-ra a segélyezésből a NATO-val való laza szövetséggé alakult. Sztálin 1953-ban bekövetkezett halála után Titónak választania kellett, hogy tovább közeledik-e a Nyugathoz, vagy kibékül a változó szovjet vezetéssel. Bár Hruscsov 1955-ös belgrádi látogatása a megbékélés lehetőségét jelezte. A feszültségek az 1956-os magyarországi szovjet beavatkozás után újra felszínre törtek. A hűvösödő kapcsolatok időszakai ellenére Tito fenntartotta a két blokktól való egyenlő távolságtartás politikáját.  Szövetségre törekedett olyan fejlődő országok vezetőivel, mint Egyiptom és India. Ez vezetett az „aktív el nem igazodás” koncepciójához, amely a blokkpolitikával szembeni alternatívákat támogatta. Az, hogy Tito 1961-ben Belgrádban támogatta az el nem kötelezett államok első találkozóját, e mozgalom kezdetét jelentette, bár élete végére az újabb tagországok, mint például Kuba, a Nyugat-ellenesség irányába terelték a hangsúlyt. A Szovjetunióval való szakítás után Jugoszlávia a szocializmus új modelljét kereste. Tito a „szimmetrikus föderalizmus” elvét  az 1974-es alkotmányban formalizálta a köztársaságok és Szerbia tartományai közötti egyenlőséggel. Tito 1980-ban bekövetkezett halála után nem volt egy egységes jugoszláv vezetés, Tito pedig nem jelölt ki utódot. Jugoszlávia szétesését nemzetiségi ellentétek és a nemzetállammá alakulási folyamatok hozták el a a 90-es években. Az 1990-es években függetlenedett volt jugoszláv tagköztársaságok: Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Szerbia, Észak-Macedónia és a kérdéses nemzetközi státusszal rendelkező Koszovó.

Felhasznált forrás: https://www.britannica.com/biography/Josip-Broz-Tito

További hírek

Az NATO-csúcstalálkozón Macron nyugtató üzenetet küldött, és határozott támogatást kapott Scholztól

Az otthoni politikai bizonytalanság közepette Emmanuel Macron elnök Washingtonban biztosította NATO-szövetségeseit arról, hogy Franciaország szilárdan elkötelezett nemzetközi kötelezettségei mellett. Macron üzenete arra irányult, hogy megnyugtassa a szövetségeseit Franciaország külpolitikai stabilitásáról és következetességéről. Olaf Scholz német kancellár határozottan támogatta Macron álláspontját, megerősítve a szövetségen belüli egységet és együttműködést.