„Szükségesnek érzem, hogy gratuláljak a nagyszerű iráni nemzetnek, elsősorban az izraeli rezsim felett aratott győzelemhez. Minden propagandával és állítással szemben Izrael az Iszlám Köztársaság csapásai alatt csaknem összeomlott és megsemmisült” – írta üzenetében Ali Khamenei, az iráni legfelsőbb vezető, az ISNA hírügynökség közlése szerint.

A nyilatkozat azután érkezett, hogy az Egyesült Államok és Izrael közös hadműveletben – június 12. és 24. között – precíziós csapásokat hajtott végre Irán három legfontosabb nukleáris létesítménye ellen. Bár Teherán továbbra is tagadja, hogy atomprogramjának katonai céljai lennének, a támadások komoly hátráltatást okoztak: „likvidálásról” ugyan nem lehet beszélni – ahogy azt Donald Trump hirdeti –, de a programot súlyosan visszavetették és részben megbénították.

Szakértők szerint Irán ma „sokkal távolabb van” az atomfegyver előállításának lehetőségétől, mint a légicsapások előtt. Ez különösen érzékenyen érinti a teokratikus rezsimet, mivel a nukleáris program – az ideológiai retorikával, valamint Izrael-ellenes fenyegetésekkel együtt – a Nyugattal szembeni ellenállás, az iráni identitás és hatalmi ambíció szimbóluma volt.

A program évtizedeken át egyfajta stratégiai kétértelműségre épült: Irán elutasította a teljes átláthatóságot, megtagadott bizonyos ENSZ-ellenőrzéseket, és közben egyre magasabb szinten dúsította az uránt – jelenleg már 60%-os tisztaságig, ami technológiailag már közelít a fegyverminőséghez. „Senki sem dúsít fel 400 kilogramm uránt 60%-ra csak azért, hogy egy napon talán bombát készítsen” – fogalmazott egy nyugati diplomatiai forrás.

A légicsapásokkal azonban nemcsak a program kapott csapást, a konfliktus újra elérte Irán földjét, először azóta, hogy 1980-ban Szaddám Huszein Irakja háborút indított az ország ellen. A teheráni vezetés most saját hazájában kénytelen szembenézni a katonai következményekkel, miközben külpolitikai mozgástere is beszűkült.

Forrás – Le Monde