Közeledik a béke Kelet-Kongóban? Afrikai és nemzetközi szereplők egyesítik erőiket az ügy érdekében

Szerző: Jánó Imre | aug 4, 2025 | Afrika, Háború, Politika

Kelet-Kongóban évtizedek óta tartó fegyveres konfliktus dúl, amely nemcsak a Kongói Demokratikus Köztársaságot és Ruandát, hanem az egész közép- és kelet-afrikai térséget destabilizálja. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy 2025-ben már több ezer halálos áldozatról és mintegy hétmillió kitelepítettről számoltak be. Azonban az elmúlt hetek eseményei új reményt hoztak egy átfogó, afrikai vezetésű békefolyamat megvalósulására.

Egyesített afrikai békekezdeményezés

Július végén afrikai vezetők, köztük William Ruto kenyai és Emmerson Mnangagwa zimbabwei elnök bejelentették, hogy összehangolják a különböző regionális béketörekvéseket Kelet-Kongóban. A Kelet-afrikai Közösség (EAC), a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség (SADC) és az Afrikai Unió (AU) külön-külön futó közvetítési folyamatait most egyetlen, az Afrikai Unió által vezetett keretbe integrálják, amelynek központja Addisz-Abebában, Etiópia fővárosában lesz. Ennek az új, egységes megközelítésnek a célja az, hogy a Nairobi- és Luanda-folyamatokat is magába olvasztva hatékonyabban kezelje a térség súlyos humanitárius és biztonsági válságát. Ruto elnök szerint ez fordulópontként jellemezhető a konfliktusban, amely túlmutat Kelet-Kongón, hiszen a feszültségek Ruandára is kihatnak, és hosszú távon a teljes régió stabilitását veszélyeztetik.

A washingtoni megállapodás

Ezt megelőzően az Egyesült Államokban, Washingtonban is történelmi megállapodás született: Ruanda és a Kongói Demokratikus Köztársaság júniusban aláírta a béke végrehajtásáról szóló egyezményt, amelyet az USA, Katar és az Afrikai Unió is támogat. Ennek a megállapodás értelmében Ruandának 90 napon belül ki kell vonnia csapatait Kelet-Kongóból, és 30 napon belül közös biztonsági koordinációs mechanizmust kell létrehozniuk Kongóval. Emellett a korábbi megegyezések alapján megkezdődött volna az FDLR (a Ruandai Felszabadítási Demokratikus Erők – ez a csoport egyébként a ruandai népirtásban részt vevő erők maradványaiból tevődik össze) elleni kongói hadművelet is. Bár az előírt határidők egy részét nem sikerült tartani, például a biztonsági koordinációs mechanizmus ülését késve hívták össze, és a ruandai csapatkivonás sem indult el időben, a felek mindezek ellenére július 31-én megtartották első közös felügyeleti bizottsági ülésüket Washingtonban. Donald Trump Afrika-ügyi főtanácsadója, Massad Boulos szerint a folyamat nincs kisiklott állapotban, és a békemegállapodás végrehajtása továbbra is összhangban van az elvárásokkal, célokkal. Mindazonáltal, a tárgyalásokat ismerő források elismerik, hogy a békefolyamat lassan halad, miközben a fegyveres csoportok, köztük az M23 és a Wazalendo milíciák, továbbra is erősítik jelenlétüket a frontvonalakon.

Van-e esély a tartós békére?

A jelenlegi folyamat abban különbözik a korábbi, gyakran sikertelen békekísérletektől, hogy most először egyesültek az afrikai regionális kezdeményezések, miközben nemzetközi garanciavállalók az Afrikai Unió, Katar és az USA személyében is aktívan részt vesznek a végrehajtásban. Ugyanakkor az M23 és más szereplők hajlandósága a tűzszüneti elvek elfogadására szintén pozitív jel. Azonban a késlekedések, a terepen tapasztalható fegyveres mozgások és az általános bizalmatlanság arra figyelmeztet, hogy a béke nem garantált. Mindezek tükrében a következő hetek döntő fontosságúak lesznek annak eldöntésében, hogy valódi áttörés történik-e, vagy ismét csak egy újabb diplomáciai kezdeményezés fullad kudarcba, ami nagy arcvesztés lenne úgy Donald Trump béketeremtő imidzsének, mint az afrikai nemzetközi intézmények, főleg az AU hatékonyságának.

Források:

Szerző: Jánó Imre