Archívum

Napi memó: török és amerikai kémfőnökök találkoznak, Kiben bízhatunk?

Az 14. Kínai Népi Kongresszus megnyitóján Li Qiang miniszterelnök bemutatta első kormányzati munkajelentését, melyben 10 kulcsfontosságú feladatot vázolt fel az idei évre. Ezek közé tartozik a modern ipari rendszer kifejlesztése, a belföldi fogyasztás növelése, a külföldi befektetések vonzása és a külföldi kereskedelem stabilizálása. Li kiemelte a biztonság fontosságát a magas minőségű fejlődés biztosítása érdekében. Kína éves gazdasági növekedési célját 5 százalékban határozta meg, az előző évivel megegyezően. Emellett Peking 5,5 százalékos városi munkanélküliségi rátát, 3 százalékos inflációt és 3 százalékos költségvetési hiányt céloz meg. A védelmi kiadások 7,2 százalékkal növekednek, 231,4 milliárd dollárra, megtartva ezzel az előző év növekedési ütemét.

Észak-Korea erősen bírálta az Egyesült Államok és Dél-Korea nagyszabású közös hadgyakorlatát, a Freedom Shield-et, mondván, hogy ez destabilizálja a Koreai-félszigetet. Az idei tavaszi gyakorlatban 11 további ország személyzete vesz részt az ENSZ Parancsnokság alatt, a Koreai Háború alatt létrehozott multinacionális erő, amely a déli oldalt támogatja. Phenjan Nemzeti Védelmi Minisztériuma szerint a gyakorlatok növelik a katonai fenyegetéseket és lehetséges inváziós kísérleteket, és felszólítottak az ilyen „provokatív” cselekedetek befejezésére. Az Egyesült Államok és Dél-Korea hétfőn kezdték el az 11 napos gyakorlatot, amit Dél-Korea Vezérkari Főnöksége is megerősített.

Ausztrália bejelentette a 2 milliárd dolláros befektetési alapot az ASEAN csúcstalálkozón Melbourne-ben. Az ausztrál külügyminiszter, Penny Wong hangsúlyozta egyetlen ország sem szabad, hogy dominálja a Délkelet-Ázsiát. A csúcstalálkozó mellett Ausztrália tervezi a stratégiai partnerségét Vietnammal Komplex Stratégiai Partnerségre fejleszteni. Emellett Ausztrália azt tervezi, hogy megerősíti kapcsolatait Indonéziával, és nemrég új kétoldalú védelmi egyezményeket írt alá a Fülöp-szigetekkel.

A török elnök, Recep Tayyip Erdogan kedden találkozik a palesztin elnökkel, Mahmúd Abbással Ankarában, hogy megbeszéljék a kétoldalú kapcsolatokat és a régiós ügyeket. Erdogan hangsúlyozta Törökország támogatását a palesztinoknak, megjegyezve, hogy több mint 37 000 tonna humanitárius segélyt szállítottak Gázába. Abbás látogatásának napirendje, ami három napig tart, magában foglal egyéni megbeszéléseket és közös sajtótájékoztatót.

A török hírszerzés vezetője, Ibrahim Kalin látogatást tesz az Egyesült Államokban, hogy megvitassa a Közel-Kelet és a Dél-Kaukázus kérdéseit. Találkozni fog William Burns CIA igazgatóval, valamint a Fehér Házzal, a Kongresszussal és a Külügyminisztérium képviselőivel. A megbeszélések során szó lesz az Iszlám Állam elleni harcról, a török ellenzéki Gülen mozgalomról és a Kurdistan Munkáspártjáról; lehetséges tűzszünetről Izrael és Hamás között; az orosz-ukrán háborúról; és a Dél-Kaukázus helyzetéről.

Egy felmérés szerint az örmények mintegy 58 százaléka ellenezte a kapcsolatok megszakítását Oroszországgal, szemben azok 37 százalékával, akik támogatták. Több mint 40 százalékuk szerint Örményországnak nem kellene tagja lennie semmilyen katonai szövetségnek, míg 28 százalékuk az orosz vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében maradást támogatja, és 22,5 százalékuk a NATO-tagságot támogatja. Mintegy 48 százalékuk szerint az országnak nem kellene kivonulnia az orosz vezette katonai és gazdasági blokkokból, ha ez az EU vízumliberalizációja előfeltétele lenne, míg 42,5 százalékuk ellenezte. Paradox módon több örmény hisz nem szövetséges Franciaországban, mint Oroszországban (46 százalék vs. 21,9 százalék) a katonai segítségnyújtásban egy válság esetén. Különösen Görögország védelmi minisztere fejezte ki országa érdeklődését az örményországi együttműködés iránt, potenciálisan Franciaország és India mellett, hogy biztosítsa Örményország biztonságát.

Irán üzbegisztáni nagykövete és az üzbég közlekedésügyi miniszter megbeszélést folytatott a közúti áruszállítási együttműködésről. Különösen az Iráni Nemzeti Gázvállalat folytatja a gázimportról szóló tárgyalásokat Türkmenisztánnal az Azerbajdzsánnal folytatott szerződési vita után.

Forrás – GPF