Nem titok, hogy mára már orosz vádlottak tízezrei harcolnak Ukrajna csataterein, mint katonák, mely felmentéssel jár a bűnöktől és azok következményétől. Az igazságszolgáltatás jelentését veszítette Oroszországban, mely rávilágít a tényre, hogy mire is képesek a háborús időszakban megjelenő radikális intézkedések.
Szemet szemért, vezetőt gyermekékért és fiatalokért. Lecsapott Izrael Teheránban.
Miközben az USA által vezetett Artemisz-misszióhoz már 43 ország csatlakozott, az elmúlt hónapokban a Kína által irányított ILRS-projekt is elkezdett felpörögni. A jövő űrversenye nem a nagyhatalmak, hanem az általuk vezetett szövetségi rendszerek között fog zajlani.
Az Európai Unióba legnagyobb számban a Balkán-félsziget felől és a Földközi tengeren átkelve érkeznek a bevándorlók, így hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy keletről is érkeznek mind legálisan, mind illegálisan az Unió területére. Bár a keleti bevándorlás döntő mértékben legális módon történik, külön érdekes mind tágabb hazánk, Európa, mind szűkebb hazánk, Magyarország számára megfigyelni mikor, hogyan és mi miatt érkeznek nagyobb hullámok nyugat irányába és ez milyen kockázatokkal járhat. Mennyire vagyunk felkészülve a hirtelen érkező menekülthullámokra jelenleg és mit tanultunk 2015-ből?
1972-ben Richard Nixon amerikai elnök elsöprő fölénnyel nyerte meg újraválasztását viszont győzelmét beárnyékolta egy növekvő botrány, amelyben azzal vádolták, hogy politikai kémkedést fedezett. 1972-ben, az elnökválasztási kampány idején egy csapat férfit rajtakaptak, amint betörtek a Demokrata Párt nemzeti bizottságának irodáiba a Watergate komplexumban. Bár a demokraták elsöprő fölénnyel veszítették el a választást a hivatalban lévő republikánus elnökkel, Richard Nixonnal szemben, Nixon bukásának magvait már elültették. Ahogy teltek a hónapok Nixon második hivatali idejében, a Watergate-botrány egyre jobban kiéleződött és aláásta az elnökségét. Végül a hangfelvételek bizonyítékai felfedték Nixon mélységes bűnrészességét a Watergate-betörés eltussolási kísérletében.
A Kreml tudatosan a globális dél felé fordul, ahol médiapartnerségekkel, újságíróképzéssel és helyi nyelvű tartalmakkal épít ki egy olyan hálózatot, amely belülről terjeszti az orosz narratívát.
A Partizán interjújában meséltek a Tisza Párt politikusai arról, hogyan élték meg a sikert. https://www.youtube.com/watch?v=eMWiLE1PYps
Az Európai Unió „Visszatérési rendelete”, amelyet az Európai Parlament fogadott el, a migrációs politika szigorítását célozza, különösen az illegális migránsok visszatérésének növelésével. Ennek eszközei közé tartozik a hosszabb idejű fogva tartás, a kitoloncolási eljárások felgyorsítása, valamint harmadik országokban létrehozott visszatérési központok alkalmazása. A szabályozás egyre inkább az elrettentésre és a biztonsági szempontokra épít, ami növeli a jogi bizonytalanságot és felveti az emberi jogok sérülésének kockázatát. Különösen vitatott, hogy a migránsokat olyan országokba is visszaküldhetik, amelyekhez nincs kapcsolatuk, ami gyengítheti a visszaküldés tilalmának elvét. A kritikák, például az International Rescue Committee részéről, arra figyelmeztetnek, hogy ez a megközelítés alááshatja a menekültek védelmét, miközben az EU politikájában egyre erősebbé válik a szigorúbb migrációs kontroll iránti igény.
A tengeri kereskedelem a világgazdaság alapvető mozgatórugója, amelyet egyre inkább geopolitikai feszültségek és környezeti változások formálnak. A jövő sikeressége a fenntarthatóság, a biztonság és az új útvonalak kiaknázásának egyensúlyán múlik.
Észtországot, Lettországot és Litvániát gyakran egyetlen regionális egységként emlegetik – a balti államokként. Mi a közös a balti államokban, és mi különbözteti meg őket? https://www.youtube.com/watch?v=vNSicxaEhT8
Európa válságai a szétesés képét keltik, a történelem azonban azt mutatja, hogy a krízisek hosszabb távon éppen az európai integráció elmélyüléséhez és megerősödéséhez vezetnek.
Miközben az Irán, Egyesült Államok és Izrael közötti háború eszkalálódik, egy újabb csata zajlik London utcáin, ahol az iráni diaszpóra megosztott a hazája jövőjét illetően....
2026. április 8-án Donald Trump amerikai elnök alig másfél órával az általa szabott ultimátum lejárta előtt kéthetes tűzszünetet hirdetett Iránnal. A megállapodást Pakisztán közvetítette: Shehbaz Sharif miniszterelnök X-en közzétett bejegyzésében mindkét fél figyelemre méltó bölcsességét méltatta, és péntekre tárgyalásokat hívott össze Iszlámábádba. A tűzszünet véget vetett annak a negyven napos háborúnak, amelyet az USA és Izrael február 28-án indított Irán ellen, s amely az egész régiót egy szélesebb konfliktus szélére sodorta.
