A belügyminiszterek tanácsa december 12-én egyhangúan megszavazta Románia és Bulgária teljes körű uniós schengeni tagságát, mellyel nem csak vízen és légben, de már a szárazföldön is eltörlésre kerül a személyellenőrzés a belső határoknál 2025-től. A Bizottság elnöke, Ursula von Der Leyen így üdvözölte a két új tagot: ”Most már teljes egészében jelen vagytok a Schengenben, ahová tartoztok”.
Miért is fontos ez és miért hatalmas siker ez a két ország számára?
A világ legnagyobb szabad utazási területe, a schengeni zóna 1985-ben jött létre a schengeni egyezmény által, mely először 5 tagállam között valósíthatta meg a belső határok nélküli, szabad mozgás koncepcióját. Mára már 29 állam tagja a Schengen-nek, melybe 25 uniós tagállam és további 4 ország (Norvégia, Svájc, Liechtenstein, Izland) tartozik. Írország az Egyesült Királysággal való Közös Utazási Terület (CTA: Common Travel Agreement) végett nem részese az egyezménynek, hiszen az ütközésbe kerülne azzal. Ami Ciprust illeti, a napjainkban is kérdéses politikai megosztottsága és geopolitikai helyzete nagyban közrejátszik az állam bizonytalan csatlakozásában. Utóbbi azért is bír meghatározó jelentőséggel, mivel a Schengen nem csupán a belső határok, ellenőrzések és útlevelek szükségességét törli el, de a tagállamok közötti külső határ egységes, harmonizált és intenzívebb védelméért is fellép. Olyan közös szabályozásokat von maga után, mint a Schengeni határ-ellenőrzési kódex, amely a külső határátlépés szabályaiért és az azon alapuló szisztematikus ellenőrzésekért felelős a közös adatbázisok alapján (pl. SIS: Schengeni Információs Rendszer). A Belső Biztonsági Alaphoz való hozzájárulás is egy schengeni kötelezettség, amely elsősorban azokat a tagokat érinti, amelyek nem közvetlen a schengeni térség külső határainál fekszenek. Ezek az országok kötelesek támogatni, segíteni és kivenni részüket a térséggel járó nehézségekből, amely a külső határral rendelkező tagokat érinti (pl. migráció és az azzal járó következmények).
A schengeni térséghez való csatlakozáshoz számos kritériumot teljesíteni kell, amelyek egyes részét Bulgáriának és Romániának már uniós csatlakozása óta sikerült kiviteleznie, többek között a külső határellenőrzésre, a rendőrségi együttműködésre és a Schengeni Információs Rendszer használatára vonatkozó rendelkezéseket. Mégis miért csak most csatlakozhattak?
Ausztria, Hollandia és Franciaország kezdetben ellenezte a két állam schengeni csatlakozását korrupciós tendenciájuk, gyenge határvédelmük és a jogállamiság megsértésének esetei miatt. Azonban 2023-ban már csupán egyedül Ausztria fejezte ki ellenállását és blokkolta Románia és Bulgária lehetőségét, ugyanis az ilyen meghatározó döntéseket egyhangúan kell meghozni az unióban. Késedelmes tagságukat a geopolitikai helyzetük is magyarázhatja, hiszen az Európai Unió keleti oldalán helyezkednek el, közel számos jelenleg zajló konfliktushoz. Azonban, ha belegondolunk a két ország földrajzi fekvéséből adódóan (az EU külső határán elhelyezkedve) valójában eddig is feladatuk volt nem csak saját, de az unió határaiért is felelni, anélkül, hogy a Schengen teljes körű részesei lettek volna. A térség részeseként az előző belső ellenőrzésekbe fektetett forrásokat akár a közös külső határok megerősítésére is lehetne fordítani, amely nem az egymás közötti határokon de az EU-s és a nem EU-s államok között fokozná a biztonsági és ellenőrzési folyamatokat.
A teljes schengeni tagság olyan előnyökkel jár, mint a gazdaság és turizmus fellendülése, amely nem csak Románia és Bulgária, de az EU fejlődését és versenyképességét szolgálja az egységes piac miatt. Az övezet részeként az EU-ba utazó turistáknak egyetlen vízumot kell igényelniük, amely az adott résztvevő országok bármelyikébe beutazásra jogosítja fel őket. A személyellenőrzések megszüntetése órákat fog megspórolni a határátkelésnél és növelni fogja a hatékonyságot, amely hatalmas kereskedelmi és befektetési potenciállal ruházza fel a két országot.
A soros magyar uniós elnökség egyik legfontosabb prioritása volt, hogy még az év vége előtt pont kerülhessen a schengeni övezet bővítésére Románia és Bulgária társaságában, ugyanis a román piac Magyarország egyik legfontosabb export partnere. Ez rávilágít a tényre, hogy az uniós soros elnökség hogyan teszi lehetővé a tagállamok nemzeti érdekeinek uniós szintre emelését, mely valahol mégis találkozik a szervezet kollektív javával és annak fejlődését szolgája.
Források:
Schengen: Council decides to lift land border controls with Bulgaria and Romania – Consilium
Moment of relief as Romania and Bulgaria join EU border-free zone
The Schengen area explained – Consilium
Schengen: útmutató a határok nélküli európai térséghez | Témák | Európai Parlament
EUrologus: Románia és Bulgária a schengeni övezet teljes jogú tagjává vált | hvg.hu