Szaúd-Arábia szerepe Gázában:

Mint az arab világ jelentős szereplője, Szaúd-Arábiától azt várják, hogy befolyásolja a Gázában zajló konfliktus megoldását és alakítsa a konfliktus utáni politikai rendezést.

Szaúd-Arábia korlátai:

A szaúdiak nagy mértékben függenek külső szereplőktől nemzeti biztonsági és külpolitikai céljaik eléréséhez. Irán, mint geopolitikai rivális, több eszközzel rendelkezik, és eltökélt Szaúd terveinek megakadályozásában a Közel-Keleten.

Szaúd-USA kapcsolatok és a jemeni konfliktus:

Szaúd-Arábia óvatosságra inti az Egyesült Államokat a pro-iráni húszi mozgalommal kapcsolatos intézkedésekben Jemenben. Szaúd-Arábia meg akarja akadályozni, hogy a Gázában zajló konfliktus a régió szélesebb háborújává váljon, és szeretné folytatni a közvetlen tárgyalásokat a húsziakkal a jemeni háború befejezése érdekében.

Hatás Szaúd-Izrael kapcsolatokra:

Az utóbbi időben zajló konfliktus megszakította Szaúd-Arábia erőfeszítéseit Izraellel valókapcsolatai normalizálásában, ami kulcsfontosságú eleme a trónörökös MBS 2030-as víziójának.

Szaúdi reformtörekvések:

Az MBS trónörökös célként tűzte ki Szaúd-Arábia kőolajexportjától való függését, gazdaságának diverzifikációját, globális kapcsolatokat kialakítani és új társadalmi szerződést létrehozni. A politikai rendszerben történő jelentős változások nélkül kell végbemennie a tranzíciónak.

Geopolitikai kihívások:

Irán befolyása nőtt Szaúd-Arábia északi és déli területein,és az USA-val fennálló kapcsolatai nehézségekbe ütköztek. Az 2011-es Arab Tavasz stratégiai űröket hozott létre, amelyek mind a szunnita iszlamistáknak,mind a pro-iráni síita milíciáknak kedveztek.

Szaúd-iráni kapcsolatok és diplomácia:

Szaúd-Arábia, rádöbbenve, hogy nem számíthat az USA-ra a régió biztonságában, szövetségeket kötött Bahreinben és Jemenben. Az utóbbi időbeni diplomáciai erőfeszítések közé tartozik az irániakkal folytatott tárgyalás az izraeli tárgyalások, a nemzetbiztonság erősítése és a regionális feszültségek csökkentése érdekében.

Aktuális dilemmája:

A Gázában zajló konfliktus veszélyezteti Szaúd-Arábia stratégiai terveit, növeli a regionális konfliktus kockázatát és védekezőhelyzetbe hozza a királyságot. Szaúd-Arábia szeretné, ha a Gázában zajló háború gyorsan véget érne, hogy megelőzze a palesztin civil lakosság halálos áldozatai miatti felháborodást, ugyanakkor a Hamas gyengülését is szeretné elérni a kapcsolatok normalizálása érdekében Izraellel.

Kétségbeesés és diplomácia:

Hírek szerint Szaúd-Arábia felajánlotta Iránnak, hogy befektet az ország gazdaságába, cserébe azért, hogy Irán ne terjessze ki az Izrael-Hamas konfliktus hatókörét. Szaúd-Arábia kétségbeesése valószínűleg arra ösztönzi Iránt, hogy kockázatosabb lépéseket tegyen a térségben.

‍

Forrás – GPF – Kamran Bokhari