Tippmix szelvényen a háború és béke. A Polymarket és a geopolitikai fogadások piaca

Szerző: Jánó Imre | szept 3, 2025 | Elemzés, Gazdaság, Politika

Lesz-e fegyverszünet Oroszország és Ukrajna közöt 2025-ben? Ki nyeri idén a Nobel-bekedíjat? Megtámadja-e Izrael Iránt szeptember 30-a előtt? Melyik ország ismeri el hivatalosan Palesztinát mint államot 2025-ben? Elesik-e Recep Tayyip Erdoğan a hatalmától 2026 végéig? Elfoglalja-e a pokrovszki vasútállomást az orosz hadsereg október 31-e előtt? Ilyen és ehhez hasonló eseményekre lehet kis, vagy akár nagy tétekben is fogadni a Polymarketen, és a hozzá hasonló „prediction marketeken”, magyarosan előrejelzési piacokon.

Mit takar pontosan az előrejelző piac?

Lényegében egy olyan többnyire online működő piactér, ahol az emberek fogadásokat köthetnek jövőbeli események kimenetelére. Bár elsőre a sportfogadás juthat róla eszünkbe, valójában inkább a tőzsdéhez hasonlít, mert itt minden eseménynek van egy „ára”, amely a bekövetkezés valószínűségét tükrözi. Ha például egy szerződés 0,7 dollárért vásárolható, és 1 dollárt ér, ha az esemény megtörténik (például egy választás eredménye), akkor a piac 70%-os esélyt tulajdonít annak, hogy ez bekövetkezik. A rendszer lényege, hogy először létrejönnek az eseményhez tartozó szerződések, majd a résztvevők adásvétellel kereskednek, a kereslet és kínálat pedig folyamatosan alakítja az árakat, vagyis a konszenzusos valószínűséget. Amikor az esemény végül eldől, a helyes kimenetelt választók nyereséget kapnak, míg a többiek veszteséget szenvednek el.

Rövid történelmi kitekintés

Az előrejelző piacok gyökerei a 19. századi választási fogadásokig nyúlnak vissza, de a modern elektronikus korszak az 1980-as évektől kezdődött, pontosabban az Iowai Egyetem által 1988-ban létrehozott Iowa Electronic Markets (IEM) volt az első szélesebb körben ismert, kutatási célú elektronikus piac, amelynek erejét és pontosságát sok tanulmány igazolta. Az 1990-es években vállalati kísérletek (Robin Hanson és a Project Xanadu példája) mutatták, hogy belső, zárt piacok hasznosíthatók üzleti döntéshozatalhoz; a HedgeStreet (a mai Nadex – Northern American Derivatives Exchange) és más kezdeményezések az internetes spekuláció korai válfajai voltak. 1996-ban Hollywood Stock Exchange néven indult szórakoztatóipari alkalmazás (filmekre, színészekre fogadó virtuális piac) demonstrálta a modell széles körű alkalmazhatóságát. Az 2000-es évek elején platformok, mint az Intrade, valódi pénzes előrejelző piacot működtettek, amíg jogi és szabályozási problémák miatt le nem álltak. A Pentagon 2003-as Policy Analysis Market-kezdeményezése komoly botrányba fulladt, és ez jól kimutatta az erőteljes etikai ellenérzéseket is az ilyen platformokkal szemben. A 2000-es évek közepétől a nagyvállalatok (Google, Microsoft, HP) és kutatóintézetek (IARPA) is kísérleteztek belső vagy finanszírozott előrejelzési programokkal. Végül a covid-időszak beköszöntével a kripto- és blokklánc-hullám újra felerősítette a területet. Decentralizált piacterek (Augur, Gnosis, stb.) jelentek meg, majd a 2020-as években kriptoalapú, nyilvános szereplők (például a Polymarket) hoztak nagy forgalmat és széles közönséget. Jogilag mérföldkő volt Kalshi nevezetű platform 2024-es amerikai jogi csatája aminek megnyerése nagy löketet adott a további fejlesztéseknek ebben a szektorban.

A Polymarket avagy a kriptós jóslópiac, amely felhívta magára a világ figyelmét

A történet 2020-ban indult, amikor egy Shayne Coplan nevű amerikai vállalkozó megalapította a saját decentralizált, blokklánc-technológián alapuló piacát, amely gyorsan felkeltette a befektetők és a kriptovilág figyelmét, többek között a Peter Thiel vezette Founders Fund támogatásának köszönhetően. Ugyanakkor az is nagyban hozzájárult a platform sikeréhez, hogy pontosan jelezte Donald Trump 2024-es amerikai elnöki győzelmét, valamint Joe Biden visszalépését a versenytől. Továbbá érdekességképpen Romániában is nagy figyelmet kapott az elnökválasztás idején, ahol milliók fogadtak George Simion győzelmére, azonban a valós eredmény ezúttal nem igazolta a platform előrejelzését – amit igazából maguk a „játékosok” áraztak be. A Polymarket különlegessége, hogy hidat képez a klasszikus tőzsdei derivatívák, az online sportfogadások és a DeFi-alkalmazások világa között. Míg a hagyományos piacokon cégekhez vagy eszközökhöz kötődő részvényekkel és derivatívákkal kereskednek, itt a kereskedés tárgya maga a jövő, mint például a politikai választások, gazdasági trendek, sportesemények, technológiai fejlesztések, eredmények vagy akár fogyasztói szokások. Tehát a Polymarket sokszor alternatív információforrásként is működik, például láthatjuk, hogy hová áramlik nagy mennyiségű pénz, ami sok esetben önmagában is jelzésértékű lehet arról, hogyan látják a világ különböző szereplői egy-egy esemény valószínűségét.

A platform és a mögötte álló szektor is elég vitatott. Egyesek szerint csak egy modernizált fogadási oldal, mások szerint innovatív pénzügyi eszköz, amely új utakat nyit a decentralizált tranzakciókban (mondjuk a Bitcoin óta, a legtöbb ilyen kezdeményezés megkapja ezt a fajta elismerést). Kritikusai azonban arra figyelmeztetnek, hogy a „bálnák” és az automatizált kereskedő algoritmusok könnyen manipulálhatják a piacokat, torzítva az árakat és félrevezetve a kisebb befektetőket. Például idén nyáron a Donald Trump Jr.-hoz köthető 1789 Capital jelentős befektetésről és tanácsadói kapcsolatról számolt be a sajtó. Végül, de nem utolsó sorban pedig a szabályozás hiánya, vagy kiforratlansága további kockázat hozhat magával. További érdekesség ugyanakkor, hogy a Polymarketnek székhelye New Yorkban van, az Egyesült Államokban tiltott volt, mivel engedély nélküli szerencsejátéknak minősült. Azonban Shayne Coplan megtalálta a kiskaput: 112 millió dollárért felvásárolta a QCX nevű, a CFTC által engedélyezett kis derivatív tőzsdét. Ez a lépés lehetővé teheti, hogy a platform a blokklánc helyett közvetlenül amerikai dollárban is működjön, ne csak a most is használt USDC stable coin alapján.

A Polymarket és a geopolitika

Michael Froman a Council on Foreign Relations (CFR) think tank elnöke, nem rég megjelent írásában kifejtette a gondolatait a témáról:

„A „tömegek bölcsessége” nem új gondolat. 1907-ben Sir Francis Galton brit polihisztor egy kísérletet végzett: egy állatvásáron 787 fogadószelvényt gyűjtött be, amelyeken helyiek és gazdák próbálták megbecsülni egy díjnyertes ökör súlyát. Az egyéni tippek szélsőségesen különböztek, de a medián találat 1207 font lett – mindössze 1%-kal több a valós súlynál. Galton annyira megdöbbent az eredménytől, hogy kijelentette: Ez az eredmény nagyobb elismerést érdemel a demokratikus ítélet megbízhatóságának, mint amit várni lehetett.”

– vezette be Froman az elemzését, rámutatva arra, hogy nem a spanyolviasz lett feltalálva ezekkel a platformokkal, hanem a megfelelő technológiai háttér felnagyította és befolyást adott az efféle ügyleteknek, projekteknek. Azonban hozzátéve felveti kérdést, hogy vajon ugyanígy képesek lehetünk-e előre látni Trump vagy más világvezetők külpolitikai húzásait? Hiszen ez a fajta kihívás mégsem vethető össze egy ökör súlyának a megtippelésével.

Hol húzódhat meg a valódi érték? Froman szerint a mai előrejelző piacok három funkciót tölthetnek be: fedezhetnek gazdasági kockázatokat, előre jelezhetik a valós eseményeket, vagy egyszerűen szórakoztatják a játékosokat. Egyelőre az elsőben kudarcot vallanak, a másodikban kísérleteznek, a harmadikban viszont kimagaslóan teljesítenek. Csakhogy egy piac csak annyira jó, amennyire likvid. Ha kevesen játszanak, az árak nem tükröznek megbízható kollektív tudást. Ráadásul ő is hozzáteszi, hogy a törvényi tiltások, etikai aggályok és a bennfentes kereskedelem veszélye is gátolja a fejlődésüket. Végül hozzá teszi, hogy a szakértői elemzés továbbra is nélkülözhetetlen, a piacok pedig legfeljebb kiegészítő jelzést adhatnak – egyfajta „gyomorérzetet”, nem kristálygömböt.

Következtetés

A Polymarket és társai egyben társadalmi és politikai kísérlet is, mivel a felhasználók nemcsak pénzt kereshetnek vagy veszíthetnek rajta, hanem valós idejű képet is kapnak arról, hogyan ítéli meg a globális közösségnek mondható tömeg (akinek van internetelérése, alap szintű tudása a kriptoeszközök és blokkláncok működéséről, érdeklik őket bizonyos politikai témák stb.) különböző események bekövetkezésének esélyét. Ez egyszerre ad eszközt a befektetőknek, a politikai elemzőknek, újságíróknak és a kutatóknak, miközben kihívást jelent az államoknak, amelyeknek új szabályozási kereteket kellene kidolgozniuk a hasonló, határokon átívelő és anonimitást biztosító platformok féken tartására. Végső soron a Polymarket nem pusztán egy kripto-projekt, hanem egy olyan „laboratórium”, ahol a pénz, a technológia és a társadalmi vélemények összeérnek, és amely jól mutatja, milyen mértékben tolódhat át a gazdasági és információs erőtér a decentralizált rendszerek irányába.

KÜLPOLOGIKA