A BRICS egy kormányközi szervezet, amely Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát, Dél-Afrikát, Egyiptomot, Etiópiát, Iránt és az Egyesült Arab Emírségeket foglalja magában. Az eredetileg befektetési lehetőségek kiemelésének céljából létrehozott csoportosulás, amely 2009 óta összetartó geopolitikai tömbbé fejlődött. A BRICS-országok közötti kétoldalú kapcsolatok elsősorban a be nem avatkozás, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján zajlanak. A csoport minden egyes csúcstalálkozón megválasztja a tagországok egyik államfőjét a BRICS ideiglenes elnökének, 2024 január 2-a óta a szervezet elnöke Vlagyimir Putyin.
Az alapító Brazília, Oroszország, India és Kína 2009-ben Jekatyerinburgban tartotta első csúcstalálkozóját, Dél-Afrika egy évvel később csatlakozott a blokkhoz. 2024. január 1-jén Egyiptom, Etiópia, Irán és az Egyesült Arab Emírségek is csatlakozott a szervezethez.
Kezdetek
A BRICS első hivatalos csúcstalálkozója 2009. június 16-án került megrendezésre Jekatyerinburgban, Luiz Inácio Lula da Silva, Dmitrij Medvegyev, Manmohan Szingh és Hu Csin-tao vezetők részvételével. A csúcstalálkozó középpontjában a világgazdasági helyzet javítása és a pénzügyi intézmények reformja állt, és megvitatták, hogy a 4 ország hogyan tudna a jövőben jobban együttműködni.
A 2009-es jekatyerinburgi csúcstalálkozót követően a BRIC országok elismerték, hogy szükség van egy új globális tartalékvalutára. Bár a kijelentés nem bírálta közvetlenül az amerikai dollár vélt "dominanciáját", amit Oroszország már korábban is kritizált, mégis a dollár értékének esését váltotta ki a többi fő valutával szemben.
Az S csatlakozása, a 2010-es bővülés
2010-ben Dél-Afrika erőfeszítéseket tett a BRIC csoportosuláshoz való csatlakozásra, és a hivatalos felvételi folyamat még az év augusztusában megkezdődött. 2010. december 24-én Dél-Afrika hivatalosan is tagországgá vált, miután Kína hivatalosan is meghívta, majd a többi BRIC-ország is elfogadta. 2010-ben a csoportot BRICS-re keresztelték át.
Bővülés utáni tevékenységek
2012 júniusában a BRICS-országok 75 milliárd dollárt ígértek a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelezési erejének növelésére. Ennek a kölcsönnek azonban feltétele volt az IMF szavazási reformja. 2013 márciusában, a Durbanban tartott ötödik BRICS-csúcstalálkozón a tagországok megállapodtak egy globális pénzügyi intézmény létrehozásáról, amely együttműködne a nyugati dominanciájú IMF-el és a Világbankkal. 2014-re tervezték ennek az Új Fejlesztési Banknak a felállítását.
A BRICS-vezetők 2013. Szeptemberben, a szentpétervári csúcstalálkozón megegyeztek egy közös valuta alap létrehozásán. Kína 41 milliárd dollárt, Brazília, India és Oroszország egyenként 18 milliárd dollárt, Dél-Afrika pedig 5 milliárd dollárt ajánlott fel az alaphoz. Kína, amely a világ legnagyobb devizatartalékával rendelkezik, és a valuta alap nagy részét adja, ezért jelentősebb irányítói szerepet kívánt. Kína szerette volna a tartalék helyét is határain belül tudni.
2013 októberében Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter határozottan kifejezte, hogy 2014 elején 100 milliárd dollárnyi, a devizapiacok stabilizálására szánt alap létrehozására kerül sor. A brazil pénzügyminiszter, Guido Mantega is megerősítette, hogy az alapot 2014 márciusára létre fogják hozni. 2014 áprilisára azonban az NDB még nem jött létre, így az időpontot 2015-re halasztották. A BRICS Fejlesztési Bank egyik mozgatórugója, hogy a meglévő intézmények elsősorban a BRICS-en kívüli vállalatoknak kedveznek, politikai jelentősége pedig azért figyelemre méltó, mert lehetővé teszi a BRICS-tagállamok számára, hogy az érdekeiket külföldön is előmozdítsák, ezzel kiemelhetik azon országok megerősödő pozícióit, amelyek véleményét a fejlett amerikai és európai szakemberek gyakran figyelmen kívül hagyják.
2014 júliusában, a Fortalezában tartott hatodik BRICS-csúcstalálkozón a BRICS-országok aláírták a 100 milliárd dolláros Új Fejlesztési Bank és egy további több mint 100 milliárd dolláros tartalékvaluta-alap létrehozásáról szóló dokumentumot. A BRICS exporthitel ügynökségek közötti együttműködésről szóló dokumentumokat és az innovációról szóló együttműködési megállapodást is aláírták. A fortalezai csúcstalálkozót a BRICS és a Dél-amerikai Nemzetek Szövetségének elnökeinek Brazíliában tartott találkozója követte.
BRICS-kábel és adatmegosztás
2011 óta a BRICS-országok csoportjának nemzeti statisztikai intézetei (Például: Kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal, Központi Statisztikai Hivatal (India), Dél-afrikai Statisztikai Hivatal) évente közös statisztikai kiadványt készítenek, hogy a statisztikai termelés perspektívájába helyezzék, összehasonlítsák az alkalmazott módszereket és a statisztikai eredményeket.
2012 óta a BRICS országok csoportja optikai szálas tenger alatti kommunikációs kábelrendszert tervez a BRICS-országok közötti távközlés továbbítására, amely BRICS-kábel néven ismert. A projekt motivációjának része volt az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Ügynökségének kémkedése az Egyesült Államok területére be- és kiáramló összes távközlés után. 2023-ig a tervezett kábelhálózat építése meg sem kezdődött.
A 2015-ös csúcstalálkozót követően az érintett hírközlési miniszterek orosz javaslatra októberben Moszkvában tartották meg minisztériumaik első csúcstalálkozóját, ahol a házigazda miniszter, Nyikolaj Nyikiforov kezdeményezést javasolt az informatikai szektorok további szigorítására és az Egyesült Államok monopóliumának kikezdése érdekében az ágazatban.
2019 augusztusában a BRICS-országok kommunikációs miniszterei szándéknyilatkozatot írtak alá az információs és kommunikációs technológiai ágazatban való együttműködésről. A megállapodást a csoporthoz tartozó országok hírközlési minisztereinek ötödik alkalommal megrendezett találkozóján írták alá, a brazíliai Brasíliában.
A COVID-19 időszak a BRICS életében
Az Új Fejlesztési Bank 15 milliárd dollár szétosztását tervezte a tagállamok között, hogy segítse a nehéz helyzetben lévő gazdaságaikat. A tagországok reménykednek a zökkenőmentes visszatérésben és a COVID-19 előtti gazdasági kereskedelem folytatásában. A 2020-as BRICS-csúcstalálkozót virtuálisan az oroszországi Szentpéterváron tartották, és megvitatták, hogyan kezeljék a COVID-19 járványt, és hogyan lehetne reformok révén rendbe hozni a multilaterális rendszert. 2021-ben, a 13. BRICS-csúcstalálkozón Narendra Modi indiai miniszterelnök a COVID-19 eredetének átlátható kivizsgálására szólította fel az Egészségügyi Világszervezet égisze alatt, minden ország teljes együttműködésével. Hszi Csin-ping Narendra Modi utána szólalt fel, felszólítva a BRICS-országokat, hogy ellenezzék a folyamat politizálását.
A Johannesburgi találkozó kérdése
Dél-Afrika bejelentette 2023 májusában, hogy diplomáciai mentességet ad Vlagyimir Putyinnak és más orosz tisztviselőknek, hogy részt vehessenek a 15. BRICS-csúcstalálkozón, annak ellenére, hogy a Nemzetközi Bűntető Bíróság elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen. 2023 júliusában az orosz elnök bejelentette, hogy a dél-afrikai kormánnyal való jó kapcsolatai ellenére nem vesz részt személyesen az augusztus 22-24-én Johannesburgban tartandó BRICS-csúcstalálkozón. Az orosz hírcsatornák megjegyezték, hogy Putyin távolról, online fog részt venni a BRICS-vezetők összes ülésén, beleértve az üzleti fórumot is, és virtuálisan is elmondja majd a hozzászólásait.
A bővítés kérdése
2023 augusztusában, a 15. BRICS-csúcstalálkozón Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök bejelentette, hogy a feltörekvő piaci csoport 6 országát (Argentína, Egyiptom, Etiópia, Irán, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek) meghívták a blokkhoz való csatlakozásra. A teljes jogú tagság a tervek szerint 2024. január 1-jén lépett volna életbe. 2023 novemberében azonban az argentin parlamenti választások következtében Javier Milei elnökváltás történt, aki vállalta, hogy visszavonja az ország tagsági kérelmét. 2023. november 30-án Diana Mondino, Argentína hivatalba lépő külügyminisztere megerősítette, hogy Argentína nem csatlakozik a BRICS-hez. 2023. december 29-én az argentin kormány levelet küldött valamennyi BRICS-vezetőnek, amelyben hivatalosan is bejelentette, hogy visszalép a csatlakozási folyamattól.
Szaúd-Arábia esetében a helyzet másabb valamivel. Szaúd-Arábia legfőbb regionális kompetitora is potenciális tagok közt szerepel, aki nem más, mint Irán. A regionális szintéren túllépve Szaúd-Arábia legfontosabb kereskedelmi és politikai partnere az Egyesült Államok, így egy Kína által vezetett szervezetbe való csatlakozás túl nagy kockázatot jelentett volna mind gazdasági, mind politikai szempontból.
BRICS-el szembeni kritikák
A BRICS-t csaknem egy évtizede azzal vádolják, hogy „csak beszéd és semmi eredmény” csoportja. A vezetők csúcstalálkozókon vesznek részt, és ha döntenek, akkor sem látszik a megbeszélteknek eredményei. A fejlődő országoknak vannak olyan vezetői, akik nagyot beszélnek, de a helyszínen csekély lépéseket tesznek, a BRICS kvázi ilyen. Nagyon kevés változás történik a helyszínen, és a beszédek többsége csak mondatok és üres ígéretek többségéből áll, amelynek nincs valós kimenetele, avagy súlya.
Másik kritika a BRICS blokkal szembe az az hogy, nincs valódi vívmánya, amit bemutathatna, kivéve azt, hogy minden évben egy csoportként fog össze. Tevékenységüknek nem volt jelentős hatása a globális ügyekre, mivel a csúcstalálkozók többségén csak „beszélnek és nem cselekednek”. Nem sikerült megoldaniuk a kulcsfontosságú kihívásokat, még akkor sem, ha csak a saját blokkjukat érintik.
A BRICS egy olyan csoport, amely a csúcstalálkozó során barátokat, partnereket cserél, de nemzeti szinten sárdobáló, avagy zsarolás politikát folytat. India és Kína a véget nem érő határviták és kereskedelmi nézeteltérések miatt ismételten szemrevételezi egymást, az új hivatalos kínai térkép megjelentetése, melyet a kínai állam publikált is egy újabb pofon volt kapcsolatuknak. Kína több befolyást tervez szerezni és saját érdekszféráját bővíti, még Oroszország aktívan politizál az európai szintéren, és az Ukrajnával folytatott háborúja is egy kényes pont a BRICS-en belül. India, Dél-Afrika és Brazília biztonságban akar játszani, de egyre jobban terjeszkedni és több helyet és szót kérnek a nemzetközi szférában.
Összegzés
A BRICS geopolitikai és gazdasági szövetséggé vált, amely jelentős globális befolyással rendelkező nemzetek sokszínű csoportját képviseli. Az évek során a BRICS-országok együttműködve dolgoztak a közös kihívások kezelésén és a gazdasági fejlődés előmozdításán, elősegítve egy többpólusú világrend kialakulását, még ha geopolitikáik vagy nemzeti érdekeik adtt esetekben nem is egyeznek.
A gyorsan változó világban a BRICS alapító és most már új tagjai, létfontosságú szerepet játszanak a nemzetközi kapcsolatok jövőbeli alakításában. Az olyan kérdések, mint a gazdasági egyenlőtlenség, a fenntartható fejlődés és a geopolitikai stabilitás kezelésében tett közös erőfeszítéseik hozzájárulnak egy kiegyensúlyozottabb és befogadóbb globális rend kialakításához. Ahogy a BRICS fejlődik, sikere azon múlik majd, hogy tagjai képesek lesznek-e előmozdítani az együttműködést, a kölcsönös megértést és a hatékony döntéshozatalt, biztosítva e befolyásos tömb további jelentőségét és befolyását a nemzetközi szintéren.
Források:
BRICS expansion: five countries join ranks, AfricaNews. Elérhető: https://www.africanews.com/2024/01/02/brics-expansion-five-countries-join-ranks/
Argentina’s BRICS membership in doubt as opposition rejects move, Buenos Aires Times. Elérhető: https://www.batimes.com.ar/news/argentina/argentinas-brics-membership-in-doubt-as-opposition-rejects-move.phtml
BRICS officially welcomes new members, Newzroom Afrika, Youtube. Elérhető: https://www.youtube.com/watch?v=Ewenm60zZyQ
BRICS: Sources of Information, Library of Congress. Elérhető: https://guides.loc.gov/brics
History of BRICS, BRICS Information Portal. Elérhető: https://infobrics.org/page/history-of-brics/
BRIC demands more clout, steers clear of dollar talk, Reuters. Elérhető: https://www.reuters.com/article/marketsNews/idUSLG67435120090616/
China invites South Africa to join BRIC: Xinhua, Reuters. Elérhető: https://www.reuters.com/article/us-bric-safrica-idUSTRE6BN1DZ20101224/
South Africa moves to let Putin attend BRICS summit despite ICC arrest warrant over Ukraine war, CBS News. Elérhető: https://www.cbsnews.com/news/south-africa-vladimir-putin-icc-arrest-warrant-ukraine-war-brics-immunity/
Should We Be Worried About The BRICS?, Economics Explained, Youtube. Elérhető: https://www.youtube.com/watch?v=wBjmgkeit6I
BRICS: Emerging counterweight in a multipolar world? | DW Analysis, DW News, Youtube. Elérhető: https://www.youtube.com/watch?v=EVWL5D9oaE8
Inside Story - Building BRICS, Al Jazeera English, Youtube. Elérhető: https://www.youtube.com/watch?v=UZj2YpKTiD8
The BRICS Cable, Wikipedia. Elérhető: https://en.wikipedia.org/wiki/BRICS_Cable
BRICS and the West: Don’t Believe the Cold War Hype, Global Observatory. Elérhető: https://theglobalobservatory.org/2023/08/brics-and-the-west-dont-believe-the-cold-war-hype/
