USA: Április 24-én Joe Biden, amerikai elnök aláírta a nemzetközi segéd csomagokkal kapcsolatos törvényt. A törvény maga kevesebb, mint egy hét alatt átfutott a Kongresszuson és a Szenátuson és eljutott az amerikai elnökhöz kétpárti támogatással. Legalább 310 képviselő a 435-ből és 79 szenátor a 100-ból támogatta a törvénycsomagot és ezt mind egy történelmileg megosztott rezsim alatt (Madhani, Kim 2024; Groves, Mascaro 2024; Stiles 2024; D’Antonio et al. 2024). A kongresszus jelenleg 217(R) - 212 (D) megosztás alatt van, míg a Szenátus 51(D) - 49(R) megoszlás van. A törvény 95 milliárd dollár támogatást tartalmaz Ukrajna, Izrael és Taivan irányában plusz a TikTok-ot érintő törvényt. A 95-ből 60,8 Ukrajnához, 26,4 Izraelhez,amiből 9 humanitárius támogatás a Palesztinok számára és a maradék 8,1 Taivanhoz (Jimison 2024). A kongresszusban a legellentmondásosabb rész a az ukrán támogatás volt. A baloldalon sokan a kritizálták az Izraeli támogatást. Ami biztos, hogy ezek a támogatások elősegítik majd mindkét háború pozitív kimenetelét, amennyiben a szövetségeseink győzelmét kívánjuk. Mások azonban úgy vélekednek, hogy a háborúk csak is több instabilitáshoz, humanitárius katasztrófához vezetnek és talán még egy új világháborúhoz is és ezért volna imperatív a deeszkaláció, a tűzszünetre és a békére való fókusz a nemzetközi diskurzusban (Vatikiotis 2024). Ami bizonyos, hogy ezek a segélyek a háborúkat megfogják hosszabbítani és nem segítik elő a békét. Talán a legellentmondásosabb része ennek a törvénynek a TikTok kitiltása az USA-ból. A probléma, amit az USA lát, hogy a TikTok alkalmazást birtokló cég, ByteDance a kínai diktatúra kegye alatt jött létre és működik. Továbbiakban a kínai törvények miatt a kommunista párt direkt befolyást képes gyakorolni a ByteDance vezetőire, habár kontrolljuk nincs fölötte. Ami még komplikálja az esetet, hogy Kínának arany részvénye van a ByteDance- ben így teoretikusan bármikor felülírhatják a cég döntését fontosabb kérdésekben (He 2024). A kérdés azonban sokoldalú, mert TikTok az utóbbi években sokat tett, hogy kedvezzen az USA-nak, mint például az amerikai felhasználók adatait amerikai kontroll és védelem alatt tartják. Sok felhasználó azzal is érvel, hogy való igaz, hogy az algoritmust lehet manipulálni, de éppen hogy a TikTok arról híres, hogy a legtöbben tánc, zene és non-politikai humoros műsorokra alkalmazzák, így a veszély minimális. Ezzel az érvel az a baj, hogy pont az a kisebbség, aki politikai videókat néz ott az aki a leghangosabb a belpolitikába és az a gondolat, hogy ezen embereket radikalizálhatják az USA ellen valóban egy rémisztő gondolat. A TikTok félve, hogy ki lesz tiltva alkalmazta az utolsó trükkjét és megjelent egy üzenet március elején, hogy a felhasználók keressék fel képviselőiket (Maheswari, McCabe 2024). Ez a jóhiszemű lépés szerintem nagyon is a demokrácia szellemében történt meg, azonban ez csak alátámasztotta a washingtoni elit legrosszabb álmait hiszen ez a kínai alkalmazás sikeresen mozgósította a felhasználókat. Most, hogy a törvény alá lett írva a ByteDance cég 9 hónapot kap, hogy eladja a TikTok-ot egy nem ellenséges nemzetiségű cégnek. ByteDance nem fogja eladni az alkalmazást, mert Kína nem fogja engedni, így több hónap jogi harc várható, talán még a 9 hónapot meg is hosszabbítják emiatt, de nem gondolnám, hogy a törvénynek vannak valós alkotmányos akadályai, viszont ez több veszélyes precedenst is állíthat, ami megerősíthetné az amerikai kormányzat hatalmát a közösségi médiák fölött, ami félek, hogy sok amerikai szabadságába kerülhet. Továbbiakban arra sulykolhat más politikai entitásokat, mint az EU-t vagy akár a NATO-t hogy kövessék példájukat, de jelenleg ez csak egyszerű spekuláció részemről (Lilkov 2024)
Választások:
Panama: Jelenleg négy parlamenti párt van ami együttesen 71 képviselőt oszt meg. A legerősebb párt a Demokratikus Forradalmi Párt (PRD), ami 35 képviselőt birtokol. A második legnagyobb párt a Demokratikus Változás (CD), ami egy populista konzervatív párt 18 képviselővel. A Panameñista Párt egy nacionalista konzervatív párt 8 képviselővel. A MOLERINA, avagy a Nemzeti Republikánus Szabadság Mozgalom, ami 5 képviselőt birtokol. Tehát a konzervatív pártok együttesen 31 képviselőt tudnak magukénak. Marad az 5 independens. A kormányt a PRD vezeti, de ahogy láthatjuk a hatalmi egyensúly könnyen felborulhat. A jelenlegi inkumbens, Laurentino Cortizo Cohen, aki PDR-t reprezentálja nem indulhat a választáson, ezért José Gabriel Carrizo indul a PDR nevében. Az elnökválasztás kapcsán érdemes figyelembe venni, José Raúl Mulino-t, mivel ő volt Ricardo Martinelli,korábbi elnök elnökhelyettes jelöltje, amíg az elnököt nem ítélték el pénzmosás miatt. A józan ész netán azt diktálná, hogy Mulino lenne a legkevésbé támogatott elnökjelölt ám mégis ő a legesélyesebb (Harrison 2024; Statista 2024). Mivel a parlamenti választás és az elnökválasztás egy napon lesz így valószínű, hogy az elnök popularitása követi a pártokét. Mulino felemelkedésével hanyatlani fog a CD és a belőle kinőtt Célok Realizálása (RM). Sok más párt fog felemelkedni, mint a Néppárt (PP), MOCA. A CD és PDR habár gyengébb lesz de megmarad a parlamentben.
Dominikai Köztársaság: Hasonlóan Panamához Dominikán is egyszerre zajlik az elnök és a bikamerális parlament megválasztása. Az alsóház 190 tagból áll, amiből 100-t a Modern Forradalmi Párt (PRM) és szövetségesei birtokolnak. A maradék 90 az ellenzékhez tartozik. A 90-ből 61 a Dominikai Felszabadulás Párt (PLD), 18 Nép Ereje (FP). A szenátusban 32-ből 17 a PRM-é a többi fragmentált.Mindegyik prominens párt a szociális liberalizmust követi. Luis Abinader, az inkumbens a PRM-hez tartozik és jelenleg ő a legesélyesebb. A közvélemény kutatások szerint Abinader a szavazatok felét magáénak tudja, míg a maradék 50% fragmentált a PLD és FP jelöltje között (Orbach 2024).
Csád: 2021-ben meghalt Idriss Déby aki 1990 óta uralta az országot, azóta fia Mahamat Déby viseli az elnöki címet és most is indul. 2021-ben a szavazók 79%-a szavazta meg. Erős katonai jelenlét jellemzi Chad politikáját, amit a Déby család vezet így felteszem, hogy változásra nem lehet számítani.
Dél-Afrika Köztársaság: A 400 tagú alsóházat 1994 óta az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) dominálja, jelenleg 230 taggal. A hivatalos ellenzék a 84 tagú Demokratikus Szövetség (DA).Az első közép-baloldal a másik közép-jobboldali párt. Még van három jelentős párt: 44 - Gazdasági Szabadságharcos Párt (EFF), ami egy marxista pán-afrikai párt; 14 - Inkhata Szabadságpárt (IFP), ami egy etnikai párt; 10 - Szabadságfront (VP+). A közvélemény kutatások és egy hosszú távú politikai trend azt mutatja, hogy az ANC fog nyerni habár folyamatosan csökkenőben látszik hatalma, ám a DA hatalma nőni látszik és felemelkedik a Zulu nacionalista MK párt (Social Research Foundation 2024).
Madagaszkár: A madagaszkári parlament 151 képviselőből áll és három frakció osztja meg. Az Eltökélt Fiatal Madagaszkáriak (TGV) és a Szeretlek Madagaszkár (TIM) párt dominálja a parlamentet 84 - 16 arányban. A harmadik “frakció” a 46 tagú independensek, akik olyan jelentősek, hogy még a miniszterelnök is az. Mivel 2023-ban TGV elnök lett választva 59%-al így az valószínű, hogy nem fog változni a status quo.
India: Az indiai választás mozgósítja a legtöbb embert a földön, több mint 1 milliárd embert. A választás,ezért 7 fázisban történik meg, míg az első fázis márciusban kezdődött és az utolsó júniusban fog véget érni. A 7-ből 5 fázis májusban fog megesni. A parlament 543 tagból áll és lényegében két párt között zajlik. A jelenleg domináns Indiai Néppárt (BJP) 2014 óta vezeti az országot Narendra Modi alatt. A BJP egy konzervatív populista párt, ami sikeresen elérte az átlag szavazót. Az Indiai Nemzeti Kongresszus (INC) egy progresszív hajlású nemzeti párt, viszont politikai szerepe eltér a BJP-től. Amíg a BJP egymaga birtokol 295 helyet és kisebb pártokkal szövetkezik, addig az INC szövetségébe hasonló méretű pártok is vannak, mint a Dravidiai Progresszív Föderáció (DMK), All India Grassroots Kongresszus (AITC). Az INC 51 helyet tart e két párt még 39. A BJP szövetségének most 344 helye van szembe az INC 167-jével. 2019-ben 31%-al nyert a BJP, a közvélemény kutatások szerint 46%-ot is elérhet, tehát erősödni fog és akár 400 képviselőt is elérhet (ABP News 2024 ; Jain 2024)
Észak-Makedónia: Gordana Siljanovska-Davkova sokkal előnyösebben jött ki, mint amire bárki is számított. Komoly előnyt ért el az inkumbens, Stevo Pendarovskival szemben (Testorides 2024). Mivel a két másik jelölt kiesett így meglehet, hogy az ő szavazataik segítségével Pendarovski visszaszerzi az előnyét,de az Albán Szövetség valószínűleg Siljanovska-t pártollnák. Azonban úgy tűnik számomra, hogy Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Demokratikus Párt a Macedón Nemzeti Egységért, avagy a VMRO-DPMNE fogja nyerni ezt a választást és az elnök Siljanovska lesz.
Litvánia: 2019-ben Gitanas Nausėda-t elnöknek választották a szavazatok 66%-val, most itt van az esély az újraválasztásra. Sok versenytársa van köztük van Ingrida Šimonytė is, akit 2019-ben legyőzött. A legfrissebb közvélemény kutatások szerint ő az egyetlen igazi ellenfele és így is négyszer akkora az esélye (Lrytas 2024).