Vélemény
Az amerikai elnökkel való szembeszegülés Ukrajna létfontosságú katonai támogatásába kerülhet. Az engedmények azonban még veszélyesebbnek bizonyulhatnak.
Az amerikai rövidlátás és az önös érdekeket szolgáló politikai döntések aláásták azt a világrendet, amelyet Washington hozott létre a hidegháború idején. Donald Trump elnök venezuelai és iráni támadásai folytatják Washington korábbi háborúit a kommunizmus és a terrorizmus ellen. A globális civilizáció támogatóinak abban kell reménykedniük, hogy Amerika jobbik énje újra megjelenik, és visszavezeti az országot a kölcsönös segítségnyújtás felé, távol a kizsákmányolástól és az egyoldalú haszonszerzéstől.
Finnország és Ausztrália az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagságára pályázik, egyértelmű üzenettel: a szabályokon alapuló nemzetközi rendnek olyan országokra van szüksége, amelyek készek kiállni érte.
Elemzés
A jelenlegi globális geopolitikai zavarok komoly kihívást jelentenek a Lee-kormány számára, ugyanakkor lehetőséget is kínálhatnak Dél-Korea nemzetközi tekintélyének növelésére. Hogy a kormány passzívan reagál-e, vagy lehetőséget lát benne, az teljes mértékben rajtuk múlik.
Washington, Moszkva és Peking egy asztalnál: Mit jelentene a Trump–Putyin–Hszi-csúcs Európa számára?
Donald Trump amerikai elnök október 19-én jelezte, hogy nyitott egy Vlagyimir Putyinnal és Hszi Csin-pinggel közösen tartott háromoldalú találkozóra. A lehetséges csúcsot novemberben, a kínai Sencsenben rendezendő Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági...
Napi hírek
Putyin Trump és Hszi bevonásával rendezné át az ukrajnai háború jövőjét, de vajon létrejöhet-e egy új nagyhatalmi alku, amely alapjaiban változtatná meg Európa geopolitikai viszonyait?
Trump minimális háttérellenőrzés után választotta ki a sajtótitkárt. Katie Zacharia múltjával kapcsolatos kérdések hamar ellehetetlenítették munkáját.
Az ukrán agrárminiszter szerint ha Kijev piacra jutását tartósan korlátoznák, az „ellentétes lenne a teljes jogú uniós tagság logikájával”.
Podcast
Világkép
Vélemény
Hogy elterelje a figyelmet Iránról, és végre diplomáciai áttörést érjen el, Trump elnök ismét Észak-Koreára fordítja a figyelmet. Az esély arra, hogy a kezdeményezés most jobban sikerüljön mint első ciklusa alatt, rendkívül kevés. De a tétlenség sem ígér sok jót.
A szász-anhalti választási győzelme után az AfD egyeztető tárgyalásokra hívja a többi pártot. Sahra Wagenknecht szövetségével több kérdésben is vannak közös pontok. Máris egy lehetséges „Kreml-koalícióról” beszélnek.
Erdogan Netanjahu ellen indított jogi offenzívája lehetővé teszi Ankara számára, hogy elkerülje a Szíriával kapcsolatos, nem kívánatos háborút. Az Észak-Cipruson zajló, a nyilvánosság elől eltitkolt katonai felkészülés pedig azt mutatja, hogy valójában hol számít a következő összecsapásra Izraellel.
Ha olyan vitát teremtünk, amelyben az ezekbe a fegyverekbe vetett irracionális hit miatt a döntéshozók vonakodnak megindokolni a jogos védelmi igényeket, annak csak egy nyertese van: Oroszország.
Ahogy Európa biztonsági környezete változik, az EU–Törökország kapcsolatok újra stratégiai jelentőségre tettek szert. Bár Európa a védelmi képességeire összpontosít, és Törökország az EU egyik legfontosabb gazdasági partnere, egy megoldatlan kérdés továbbra is árnyékot vet az együttműködésükre: a ciprusi kérdés.
A finnországi többnemzeti NATO-jelenlét azt jelzi, hogy az európai szövetségesek egyre nagyobb szerepet vállalnak a sarkvidéki térség védelmében és a közös katonai képességek fejlesztésében.
Elemzés
A 2026-os brazil elnökválasztás középpontjában a társadalmi megosztottság, a korrupciós botrányok és a gazdasági nehézségek állnak. Flávio Bolsonaro és Lula két eltérő politikai irányvonalat képvisel, miközben a közbiztonság, a politikai intézményekbe vetett bizalom és a nagyhatalmi kapcsolatok jövője egyaránt meghatározó kérdéssé válik.
Egyetemista vagy? Bölcsészet, nemzetközi tanulmányok, politikatudomány, közgazdaságtan, kommunikáció, jog vagy hasonló területen tanulsz és szakmai gyakorlatot keresel? Akkor nálunk a helyed, ugyanis itt nem kávét fogsz főzni, hanem valódi...
Az Európai Unió következő többéves pénzügyi keretének tárgyalásai október közepére elérkeztek a politikailag legnehezebb szakaszhoz. A 2028–2034-es időszakra tervezett költségvetésről nemcsak azért nehéz megállapodni, mert a tagállamok eltérően...
Japán régóta arra törekszik, hogy az ázsiai-csendes-óceáni térségben stabilizáló középhatalomként pozícionálja magát, gazdasági súlyát, multilaterális diplomáciáját és intézményi hálózatait felhasználva egy regionális rend kialakítására. Ezt a törekvést azonban korlátozza egy megoldatlan történelmi örökség, amelyre Kína és Dél-Korea hivatkozik, hogy megkérdőjelezzék Japán erkölcsi tekintélyét és regionális legitimitását.
Napi hírek
Az Ukrajna elleni orosz támadás kezdete óta először találkozott egymással Németország és Oroszország külügyminisztere: „nem a barátokkal, hanem az ellenséggel szükséges tárgyalni”.
Közel 130 világvezető gyűlik össze New Yorkban az ENSZ Közgyűlésén, ahol az ukrajnai és a közel-keleti háborúk, valamint a mesterséges intelligencia gyors fejlődése a legfontosabb témák között szerepelnek. Donald Trump elnök beszédében felvázolta kormányzata prioritásait, miközben megismételte a nemzetközi intézményekkel szemben régóta hangoztatott kritikáit.
A két ország közötti megegyezés enyhülést hozhat Európa és az Egyesült Államok között, Trumpot azonban felbátoríthatja, hogy megvalósítsa terveit Grönlanddal kapcsolatban.
Beszédében Trump elnök „társult tagsággal” kapcsolatos kirohanására is reflektált a kanadai miniszterelnök.
A kormányzó jobboldali blokk szoros versenyben vereséget szenvedett a parlamenti választásokon.
A német szélsőjobboldali AfD történelmi győzelmet remél a szász-anhalt-i tartományi választásokon, amelyek kulcsfontosságú próbát jelentenek a párt növekvő politikai befolyásának és Németország változó politikai helyzetének szempontjából.
Technológia
Ajánljuk
A nicaraguai újságírók üldöztetésük ellenére is küzdenek a szabad sajtóért, a Divergentes pedig szövetségeseket keres a túléléshez.
Az elmúlt a héten ismét összeért a klíma és az energiapolitika hírfolyama. Nepálban egy olvadó gleccser omlása pusztító árvizet indított el, amelyben sokan életüket vesztették, a háttérben pedig a melegedő hőmérséklet állhat, miközben az iráni háború hat hónapos évfordulóján az amerikai kormány bejelentette, hogy 35 százalékos tulajdonrészt szerez egy venezuelai olajvállalatban, a cél nyíltan az amerikai olajkínálat növelése és az energiaárak csökkentése volt. A kérdés azonban ritkán az, honnan szerezzünk még több energiát. A kérdés az, hogyan használjuk okosabban azt, ami már most is rendelkezésre áll.
Ezt a témát járja körbe a Council on Foreign Relations The Spillover című podcastjének 2026. szeptember 1-jei adása. A műsorvezető Rebecca Patterson, az intézet vezető kutatója, vendége pedig Vijay Vaitheeswaran, aki a CFR energiabiztonsági és klímaváltozási programjának igazgatója, korábban a The Economist globális energia és klímainnovációs szerkesztője volt, és három könyvet írt az energia, az innováció és a klímaváltozás témájában.
Brüsszel és Tokió az indo–csendes-óceáni térség feszültségei, a globális gazdasági kihívások és az ukrajnai háború okozta turbulens nemzetközi viszonyok közepette adott új lendületet partnerségének.