Franciaország történelmileg az első európai ország, amely elfogadta az Indo-csendes-óceáni jövőképet, amelynek középpontjában a Csendes- és az Indiai-óceánon található francia szuverén területek védelme áll. Az Európai Unió (EU) 2021-ben elfogadta az "Indo-csendes-óceáni együttműködési stratégiát", de a fókuszvesztés árán. 2021-ben a európai szintű közös nevezőre jutás a francia megközelítés eredeti kemény biztonsági és tengerjogi összetevőinek felhígulásához vezetett, és egy sokkal szélesebb, a lehető legátfogóbb keretet hozta létre. Egy ilyen széles keret célja, hogy teret és rugalmasságot teremtsen.
Az Ausztrália - Egyesült Királyság - Egyesült Államok (AUKUS) háromoldalú biztonsági partnerség és az Ukrajnában zajló háború hasznos valóságellenőrzést nyújtott Európa azon kinyilvánított törekvéseivel kapcsolatban, hogy hozzájáruljon az Indo-csendes-óceáni térség biztonságához. Azzal, hogy a Biden-kormányzat úgy döntött, hogy jelentős károkat okoz a francia-ausztrál biztonsági együttműködésnek, lényegében azt üzente egész Európának, hogy kevés értéket lát az európai szerepvállalásban az Indo-csendes-óceáni biztonsági környezetben és ezzel megnehezítve a francia erőfeszítéseket, hogy az EU-t jelentős biztonsági szereplővé tegyék a régióban, egy olyan időszakban, amikor Európa közvetlen orosz katonai fenyegetésnek van kitéve.
Az EU tagállamai az EU Indo-csendes-óceáni együttműködési stratégiáját széleskörű stratégiai iránymutatásként használják a regionális szerepvállalásuk diverzifikálására és fokozására, amelyet nagyon gyakran a kínai piac ural. A diverzifikáció, az Indo-csendes-óceáni országokkal való kereskedelmi és befektetési kapcsolatok elmélyítése formájában a legjobb eredmény, amelyet Európa reálisan elérhet. Az, hogy ez a diverzifikációs folyamat milyen messzire fog elmenni és hogy ez a régió infrastrukturális fejlesztési igényeihez való jelentős európai hozzájárulásban fog-e megvalósulni - lesz a fő kritérium, amely alapján az EU Indo-csendes-óceáni stratégiájának sikerét vagy kudarcát értékelni lehet. Ez azt jelenti, hogy Franciaország továbbra is saját kategóriájában marad Európában, mint az Indo-csendes-óceáni térségben rezidens hatalom, amelynek a nemzeti érdekei védelmében tett lépései hozzájárulnak a regionális biztonsági struktúra alakításához.
1,65 millió francia állampolgár olyan területeken, mint Új-Kaledónia, Francia Polinézia, Wallis és Futuna, Clipperton-sziget, Réunion-sziget, Mayotte, valamint a francia déli és antarktiszi területek; 10,2 millió négyzetkilométeres kizárólagos gazdasági övezet, a világ második legnagyobb kizárólagos gazdasági övezete; 7000 katonai alkalmazott, többek között a francia indiai-óceáni bázisokon Dzsibutiban és az Egyesült Arab Emírségekben. Ezek azok a hagyományos szuverenitási és területi integritási kérdések, amelyek Franciaországot az Indo-csendes-óceáni térség "rezidens hatalmává" teszik.
Ezeket a területeket nem fenyegeti közvetlen veszély. A területi viták azonban hosszú távú kihívásokat generálnak az egymillió négyzetkilométeres kizárólagos gazdasági övezet integritásával kapcsolatban. A Csendes-óceánon az Új-Kaledónia által igazgatott, de a szomszédos Vanuatu által követelt Matthew és Hunter szigetek 350 000 négyzetkilométeres kizárólagos gazdasági övezetet generálnak. 2004-ben a francia kizárólagos gazdasági övezetben a francia jogokat közvetlenül megkérdőjelező egyik ilyen példa, amikor a francia haditengerészet elfogott egy tajvani halászhajót, amely azt állította, hogy a Vanuatu kormánya által engedélyezett halászati övezetben tartózkodik. 2017-ben Franciaország reagált egy vietnami halászhajók által Új-Kaledónia kizárólagos gazdasági övezetében folytatott illegális akcióra, ami három bírósági elmarasztaló ítéletet eredményezett Nouméában. 2017-ben Franciaország területi vitában áll Madagaszkárral a Szétszórt szigetek miatt ez négy sziget, amelyek 640 000 négyzetkilométeres kizárólagos gazdasági övezetet generálnak Franciaország számára a Mozambiki-csatornában, és amelyeket Charles de Gaulle elnök 1960-ban, két hónappal Madagaszkár Franciaországtól való függetlenné válása előtt egy rendelettel csatolt Franciaország tengerentúli területeihez.
Az Indiai-óceánon Párizs a halászati erőforrásokkal való gazdálkodás szempontjából komoly kihívásként érzékelte a Madagaszkár és egy kínai vállalat közötti, rövid életű 2019-es megállapodást, amely a sziget kizárólagos gazdasági övezetében halászati jogokat biztosít, tekintettel a bejelentett 2,7 milliárd USD (szemben az EU által Madagaszkárnak a 2015-2018-as halászati megállapodás keretében kifizetett 6,1 millió euróval). A Csendes-óceánon a halászati szektor, Kína és Vanuatu közötti virágzó együttműködés egyik területe. Francia Polinézia szigorú halászati erőforrás-védelmi rendszer szerint kezeli kizárólagos gazdasági övezetét, amely nem engedélyezi a külföldi hajók halászati tevékenységét. Francia Polinézia kizárólagos gazdasági övezetének egy része a dél-csendes-óceáni tonhalövezetben található, amely vonzza a kelet-ázsiai halászhajókat, a francia állam ellenőrzi Polinézia kizárólagos gazdasági övezetének közelében tonhalat halászó külföldi hajókat.
A 2020-as évek elején a francia hadsereg leszereli a régi rendszereket, és újakat telepít az Indo-csendes-óceáni térségbe. A Falcon 2000 tengeri járőrrepülőgépek a Falcon 200-asokat fogják felváltani La Réunionban, tervezetten 2025-ben. Hat tengerentúli tengerészeti járőrhajó, az úgynevezett Patrouilleur Outre-Mer (POM) 2023 és 2025 között váltja fel a francia haditengerészet Új-Kaledóniában, La Réunionban és Polinéziában telepített tíz P400-asát, amely csere átmeneti kapacitáshiányt okoz. A francia védelmi helyzetről az Indo-csendes-óceáni térségben szóló 2022.02.24-i szenátusi jelentés további POM-ok telepítését és a megfigyelő drónok használatát javasolja a francia kizárólagos gazdasági övezetben a tengeri terület tudatosságának növelése érdekében. A tengerfelügyelet terén mutatkozó hiányosságok megszüntetéséhez Franciaországnak tovább kell növelnie a műholdas lefedettséget. A Trimaran 3 szerződés közelmúltbeli aláírása a francia haditengerészet és egy űrfelvételeket készítő vállalatok konzorciuma között a helyes irányba tett lépés. Ezen túlmenően az űralapú tengeri felügyelet a Franciaország és a Négyes közötti együttműködés konkrét területévé válhat, amely 2022 májusában új, műholdas alapú tengeri területfelismerési kezdeményezést jelentett be. Az Indo-csendes-óceáni térségben telepített francia haditengerészeti eszközök formátuma jelzi, hogy abszolút prioritásként kezelik a Különleges Gazdasági Övezetek tengeri biztonságát és ez lehetővé teszi a humanitárius segítségnyújtáshoz és katasztrófaelhárítási missziókhoz való hozzájárulást. A 2030-as években a francia haditengerészet egy új fregattosztály telepítését tervezi, amely felszíni-levegő és hajó elleni rakétákkal van felszerelve ez jelenleg nem áll a francia haditengerészet rendelkezésére az Indo-csendes-óceáni térségben, ami korlátozza a missziós lehetőségeiket.
2022 első felében Franciaország töltötte be az Európai Unió soros elnökségét. Az EU Indo-csendes-óceáni stratégiája végrehajtásának felgyorsítása volt a deklarált prioritás. Az események nemzetközi kontextusa egyértelműen nem volt kedvező Franciaország célja számára. Az uniós elnökség közvetlenül az AUKUS után következett, amellyel a Biden adminisztráció aláásta Franciaország Indo-csendes-óceáni vezető szerepét Európában. Az AUKUS 2021 szeptemberében történt megalakulása azt jelezte az EU tagállamai számára, hogy a Franciaország és Ausztrália közötti biztonsági partnerség, amely a francia szerepvállalás egyik pillére az Indo-csendes-óceáni térségben, lényegében egy olyan akadály, amelyet el kell hárítani az USA számára, hogy elérje saját prioritásait a Kínával szembeni katonai egyensúly tekintetében. Néhány hónappal az AUKUS-sokk után a francia EU-elnökség alatt Oroszország is megindította az Ukrajna elleni agressziós háborúját, ami teljesen megváltoztatta a nemzetbiztonsági vitát számos európai fővárosban.
Ennek ellenére Franciaország sikeresen emelte az Indo-csendes-óceáni térség stratégiai jelentőségét Európában azzal, hogy 2022 februárjában Párizsban, az EU Európai Külügyi Szolgálatával együttműködve megrendezte az első miniszteri fórumot az Indo-csendes-óceáni együttműködésről. Az Ukrajna elleni orosz invázió megindulása előtt egy nappal megrendezett fórum fordulópontot jelentett Franciaország Indo-csendes-óceáni politikájában.
Franciaország hagyományos, a tengeri biztonsági rendre összpontosító politikájától eltérve a fórumot a multilaterális diplomácia melletti politikai kiáltványként fogalmazták meg. Párizsban 27 uniós külügyminiszter (vagy képviselőik), mintegy 30 Indo-csendes-óceáni képviselő, valamint az Indiai-óceán és a Csendes-óceán regionális szervezeteinek képviselői vettek részt. Az a döntés, hogy Kína (Franciaország korábbi megközelítésével összhangban) és az Egyesült Államok (ami meglepőbb) nem kapott meghívást, politikai üzenetet hordozott: Franciaország arra törekszik, hogy Európát olyan erőként vezesse, amely ellenáll az Indo-csendes-óceáni térségben az USA és Kína kétpólusú rivalizálásának. Ez egybeesett a "harmadik út" kifejezés megjelenésével Párizsban. Mivel a kifejezés a korai hidegháború „Bandungi” semlegességét idézi, utalva az 1955-ben az indonéziai városban tartott ázsiai-afrikai konferenciára, amely az el nem kötelezettek mozgalmának megalakulásához vezetett, egyesek azt a tévhitet keltette, hogy Franciaország egy el nem kötelezett Európát követel. Valójában a miniszteri fórum összhangban volt azzal a francia gondolkodással, amely szerint Európának különleges tere és hozzáadott értéke van abban, hogy alternatívákat kínáljon az Indo-csendes-óceáni térség azon országai számára, amelyek el akarják kerülni, hogy a Kína és az Egyesült Államok közötti választás kényszerhelyzetébe kerüljenek.
Az Európai Beruházási Bank nairobiban, Jakartában és Savában való fiókjának megnyitásáról szóló döntés konkrét lépés az EU infrastrukturális beruházási tervének (Global Gateways) végrehajtásának támogatására. Az EU tagsága az Észak-csendes-óceáni Halászati Bizottságban egy olyan lépés, amely nagyobb szerepet játszik a regionális halászati gazdálkodásban; a tengeri ökoszisztémák védelmében; valamint a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan (IUU/Illegal, unreported and unregulated fishing) halászat elleni küzdelemben. Végezetül fontosak az EU kritikus tengeri útvonalakat érintő Indo-csendes-óceáni útvonalaival (CRIMARIO/Critical Maritime Routes Indo-Pacific) és az Ázsiában és Ázsiával való biztonsági együttműködés fokozására irányuló uniós projekttel (ESIWA/Enhancing security cooperation in and with Asia) kapcsolatos bejelentések. Ez a két projekt ugyan kis léptékű, de erősíti az EU profilját, mint tengeri puha biztonsági szereplő (Soft security actor), amely előmozdítja a regionális együttműködési párbeszédeket, és rendelkezik az Indo-csendes-óceáni államoknak szóló tengeri helyzetfelismerési ajánlattal, az Indo-csendes-óceáni regionális információmegosztási (IORIS) platformmal.
A miniszteri fórum formátuma rendszeres többoldalú platformmá válhat az európai és Indo-csendes-óceáni megállapodások megkötésére. Míg a svéd EU-elnökség (2023 első féléve) nem jelezte érdeklődését a következő találkozó megrendezése iránt, Spanyolország 2023 második felében átveheti az elnökséget. Az Európai Unió cseh elnöksége hajlandóságot mutatott arra, hogy aktívan támogassa az EU Indo-csendes-óceáni stratégiájának végrehajtását. Június 13-14-én Prágában magas szintű párbeszédet tartottak az Indo-csendes-óceáni térségről, amely előkészíti, hogy a Cseh Köztársaság 2022 második felében átveszi az EU elnökségét. A NATO bevonása a prágai párbeszéd szponzoraként, valamint a Tajvannal fenntartott kétoldalú kapcsolatok fontossága a Cseh Köztársaság számára, szándékosan helyezte reflektorfénybe a demokratikus rendszereket fenyegető kérdéseket, mely politikai dimenzió viszonylag hiányzik az Indo-csendes-óceáni térséggel kapcsolatos francia megközelítésből.
Az EU valamennyi tagállama számára azonban a legkonkrétabb tét az, hogy az Indo-csendes-óceáni jövőkép stratégiai iránymutatásait felhasználva diverzifikálja a kereskedelmi és befektetési kapcsolatokat Kínától, és megragadja a lehetőségeket, hogy szerepet vállaljon az Indo-csendes-óceáni államok infrastrukturális igényeinek kielégítésében.
A biztonságra és a tengeri rendre összpontosító francia figyelem és a szerepvállalás fokozására és diverzifikálására irányuló szélesebb körű európai figyelem közötti különbség pozitív hatású lesz, ha ez minden európai országot arra késztet, hogy kihasználja erősségeit az Indo-csendes-óceáni térségben. Nem várható el, hogy az EU tagállamai jelentős szerepet játsszanak az Indo-csendes-óceáni biztonsági struktúrában. Az EU által végrehajtott kisebb léptékű projekteken túl, mint például a CRIMARIO és a fokozott helyzetfelismerést szolgáló korai előrejelzés (EWISA), valamint néhány haditengerészeti bevetésen túl, amelyekkel az ENSZ tengerjogi egyezménye iránti elkötelezettségüket kívánják demonstrálni. Franciaországtól elvárható, hogy továbbra is magányosan összpontosítson a területvédelemre. Ez a sajátosság Franciaországot továbbra is hiteles partnerré teszi a térség azon országai számára, amelyek számára az UNCLOS-on (United Nations Convention ont he Law of the Sea/Tengerjog) alapuló tengeri rend közvetlenül és konkrétan számít.
Quad nations unveil satellite-based maritime monitoring initiative, Space News. Elérés: https://spacenews.com/quad-nations-unveil-satellite-based-maritime-monitoring-initiative/
South China Sea: EU offers encrypted tool to fight maritime security threats in Indo-Pacific, South China Morning Post. Elérés: https://www.scmp.com/week-asia/politics/article/3168788/south-china-sea-eu-offers-encrypted-tool-fight-maritime-security
Results of the French Presidency of the Council of the European Union, France Diplomatie. Elérés: https://www.diplomatie.gouv.fr/en/french-foreign-policy/france-and-europe/france-and-the-european-union/the-french-presidency-of-the-council-of-the-european-union/article/results-of-the-french-presidency-of-the-council-of-the-european-union
La Marine française développe ses outils de surveillance de son espace maritime, Le Figaro. Elérés: https://www.lefigaro.fr/flash-eco/la-marine-francaise-developpe-ses-outils-de-surveillance-de-son-espace-maritime-20210608
Les outre-mer au coeur de la stratégie maritime nationale, Sénat. Elérés: https://www.senat.fr/rap/r21-546/r21-546.html
France’s approach to the Indo-Pacific region, International Institute for Strategic Studies. Elérés: https://www.iiss.org/publications/strategic-comments/2022/frances-approach-to-the-indo-pacific-region/
FRANCE IN THE INDOPACIFIC: A PRIORITY OF GROWING IMPORTANCE, Institut Des Hautes Studies Défense Nationale. Elérés: https://ihedn.fr/en/2023/10/05/la-france-en-indopacifique-une-priorite-dimportance-croissante/
France’s Defense Strategy in the Indo-Pacific, The Diplomat. Elérés: https://thediplomat.com/2021/12/frances-defense-strategy-in-the-indo-pacific/
France is ‘Back’ in the Indo-Pacific, Centrum Stosunków Międzynarodowych. Elérés: https://csm.org.pl/france-is-back-in-the-indo-pacific/
Pêche illégale d’holothuries: les 3 capitaines vietnamiens déférés devant la justice, Franceinfo. Elérés: https://la1ere.francetvinfo.fr/nouvellecaledonie/peche-illegale-holothuries-3-capitaines-vietnamiens-deferes-devant-justice-436769.html
Madagascar rocked by fishing deal that never was, China Dialogue Ocean. Elérés: https://chinadialogueocean.net/en/fisheries/10811-madagascar-rocked-by-fishing-deal/
France in the Indo-Pacific: Expanded Horizons, International Institute for Strategic Studies. Elérés: https://www.iiss.org/online-analysis//military-balance/2022/08/france-in-the-indo-pacific-expanded-horizons
From Asia-Pacific to Indo-Pacific, Stiftung Wissenschaft und Politik. Elérés: https://www.swp-berlin.org/10.18449/2020RP09/
French Navy Plans Aircraft Carrier Mission To The Pacific In 2025, Naval News. Elérés: https://www.navalnews.com/naval-news/2022/07/french-navy-aircraft-carrier-mission-pacific-in-2025/