Archívum

2023. június — külpolitikai előrejelzés

 

Ukrajna: Ahogy azt már megszokhattuk, nincs előrejelzés Ukrajna megemlítése nélkül. Európában továbbra is az orosz-ukrán háború végkimenetele a legfontosabb kérdés. Bahmut elfoglalása nem mondhatni, hogy nagy fordulatot hozott a háborúban. Az ukránok továbbra is kitartanak az állítás mellett, miszerint az oroszok nem foglalták el a várost. Bármi is legyen az igazság, Bahmutnak valójában csak eszmei értéke volt, hiszen stratégiailag egyáltalán nem fontos, ezenkívül pedig romokban áll, tehát hadi szempontból elenyésző a jelentősége. Ahogy láthattuk az ukránok megkezdték a frontvonalak formálását Bahmut körül is, de máshol is. Ezenkívül az új nyugati fegyverrendszerek jóval megnövelték az ukránok hatótávolságát. Továbbra is kitartok korábbi gondolataim mellett, hogy az elhúzódó bahmuti harcok csak az oroszok feltartóztatására szolgáltak, hogy megvárják míg beérkeznek az új fegyverek, és csak ezután kezdjenek más akciókba. Az ukrán ellentámadás egyelőre még mindig kérdéses, habár a Belgorodnál történt behatolások érdekes fordulatokat jelentenek a háború menetében, illetve a Moszkvát ért dróntámadások. Tény, hogy az ukránok elhatárolódtak a támadásoktól, és valójában oroszok hajtották végre ezeket, az biztos, hogy jócskán megbolygatják az orosz belügyeket, növelve a Kremlinnel szembeni ellenérzéseket Oroszországban.  A másik opció, hogy az orosz lakosság el kezd félni, és még inkább Putyin oldalára áll. Úgyhogy az ilyen behatolások kétélűek. Hogy mi várható a közeljövőben azt nem igazán lehet megmondani, mert az ukránok eddig rendkívül ügyesnek bizonyultak a félrevezetésben. A logikusnak tűnő lépések nem mindig válnak valóra, mert nyilván ezekre az oroszok is számítanak. Úgy gondolom, hogy bármilyen ellentámadásra kerüljön is sor, az a legváratlanabb formában fog testet ölteni.

Egyesült Államok: Ron DeSantis hivatalosan is bejelentette indulását a 2024-es amerikai elnökválasztáson. Sokan a floridai kormányzót tartják Donald Trump legesélyesebb kihívójának a republikánus párt berkein belül. DeSantis támogatói közt van Elon Musk is, így a verseny még érdekesebbé válik. DeSantis politikáját sok kritika éri az ellenséges környezet miatt, amelyet teremtett különböző kisebbségek számára. DeSantis megnyilvánulásain egyértelműen érződik Trump hatása, így a két jelölttől hasonló kampány várható. Trump továbbra is rendkívül népszerű a republikánus szavazók körében, azonban a rengeteg negatív esemény miatt nem biztos, hogy a legjobb választás lenne. DeSantis ilyen szempontból remek alternatíva lehet, hiszen gyakorlatilag egy mérsékeltebb Trumpnak mondható, azonban további fejleményekre még várnunk kell. Az már biztosan látszik, hogy megindult a kampány a 2024-es választásokra. Ami biztos, hogy republikánus párt fragmentációjára egészen biztosan sor kerül. DeSantis és Trump hasonló, de mégis különböző. Trump támogatása továbbra is magas a lakosság körében, azonban megosztó személye miatt a párton belül inkább DeSantis a preferált jelölt. Hiába a botladozó kezdése a kampánynak, egészen biztosan érdekes versenynek nézünk elébe, hiszen az ilyesfajta megosztottság egészen szokatlan az Egyesült Államok politikai színterén.

Szudán: Az ország helyzete továbbra is romlik. A polgárháború kitörése óta több, mint 1 millió embernek kellett elhagynia az otthonát, ebből pedig jelenlegi becslések szerint, vagy 300 000-en el is hagyták az országot. Az elnyúló konfliktus nem csak az ország belügyeiben fog maradandó gondokat okozni, hanem az afrikai és Afrikán kívüli migrációs válságot is súlyosbítja. Ahogy halad az idő, úgy még a legkitartóbb emberek is kénytelenek lesznek biztonságot keresni, tekintve, hogy az ország kezd kifogyni a gyógyszerből és élelmiszerből. A legnagyobb gond, hogy a két harcoló fél között továbbra sem látszik az egyesség lehetősége. A helyzet továbbra is rendkívül nehéz, mert amíg az egyik nem kerekedik felül a másikon, addig a harcnak sem lesz vége. Mivel az összecsapás végső célja a másik fél kiiktatása, így a harcok vége is távolinak tűnik. A gond az, hogy ha sokáig húzódik a harc, akkor mindkét fél meggyengülhet annyira, hogy akár egy harmadik fél is feltűnhet a színen, illetve a környező országok, regionális hatalmak, nagyhatalmak is megpróbálhatnak előnyt kovácsolni az elhúzódó harcokból, ezzel örökítve meg a harcokat. Mindenesetre a szudáni helyzet egyáltalán nem tűnik túl fényesnek.

Pakisztán: Imrán Hán, volt pakisztáni elnök letartóztatás, majd szabadon engedése utáni Pakisztán helyzete egyre csak rosszabbul néz ki. Az ország gazdasági problémái olyan szinteket értek el, hogy az már tarthatatlan. A katonaság szerepe az országban még mindig rendkívül nagy, így előfordulhat, hogy egy újabb katonai puccs következhet, ha nem sikerül megoldásokat találni. Minél többet tesznek Hán ellen, annál inkább megerősítik a saját pozícióját, elhitetve, hogy tényleg üldöztetve van. Szinte biztosan várhatóak fejlemények ezzel kapcsolatban június folyamán, azonban a folyamat hosszú lesz, és nem a közeljövőben fog megoldódni.

Szerbia-Koszovó: Koszovó északi részén, a szerb többségű területen, tüntetők összecsaptak a rendőrökkel. Az összecsapás hátterében albán tisztviselők megválasztása áll, akik a szavazatok elenyésző százalékával nyerték meg a választásokat. Az összecsapások azért különlegesek, mert többen megsérültek, köztük a Koszovóban állomásoztatott NATO katonák is. A szerb hadsereg közbe lépése pont a NATO jelenléte miatt elég valószínűtlen. Azonban, mivel Belgrád továbbra is nagy befolyással rendelkezik a terület felett, így az elkövetkező időkben nagy valószínűséggel egyre több ilyen összecsapást láthatunk majd, amely hosszú távon destabilizálja a régiót.

Választások:

Bissau Guinea: Június 4-én Bissau Guineában az urnákhoz vonul a nép, hogy megválassza a parlamenti képviselőket. Májusban Umaro Sissoco Embalo, az elnök feloszlatta a parlamentet, arra hivatkozva, hogy a különböző hatalmi ágak között feloldhatatlan ellentétek vannak. A 102 tagú parlamentet zárt listás, arányos rendszerben választják 27 több jelölttel rendelkező választókerületekben. Februárban támadás érte a kormánypalotát, amelyet a hatóságok puccsként ítéltek meg. Ilyen országok esetében a választások több szempontból is megkérdőjelezhetők. Az országot 1993 óta egy félelnöki rezsim uralja és a választások eredményei rendszeresen vitatottak. Ennek a választásnak fairnek és szabadnak kell lennie, hogy az ország demokratikus alapjait lefektessék. Jelenleg ez a legfontosabb lépés és megegyezni a választásirendszer mibenlétében.

Sierra Leone: Sierra Leonéban általános választások következnek júniusban. Az elnökválasztásra június 24-én kerül majd sor. A két elnök jelölt közül az inkumbens Julius Maada Bio lesz az egyik, aki második ciklusát szeretné megkezdeni. Ellenfele az ellenzéki Samura Kamara, aki 2018-ban vesztett Bioval szemben. Bio elnökségét meghatározták a gazdasági nehézségek, amelyek a 2014-es Ebola járványból és a koronavírus járványból eredeztethetők. Tavaly augusztusban a gazdasági nehézségek tüntetéseket eredményeztek, amelyek következtében többen is meghaltak. Az ellenzéki jelölt, Kamara szerint rendszerszítnű nehézségekkel kell megküzdenie az országnak. Mindkét jelöltnek célkitűzése az ország helyzetének javítása, azonban ez továbbra is nehéz. Júniusban megválasztásra kerülnek tovább helyi képviselők, polgármesterek, parlamenti képviselők stb. Közvélemény-kutatások híján nehéz megjósolni azt, hogy kinek milyen esélyei vannak. Viszont Kamara 2018-ban csak kevés szavazattal veszített, emellett pedig több fontos kormánypozíciót is betöltött már, sőt még a központi banknak is volt kormányzója. Éppen ezért nem kizárt egy szoros verseny, vagy akár ellenzéki győzelem is elképzelhető.

Guatemala: A guatemalai választások június 25-én esedékesek. Ekkor megválasztják az elnököt, a Kongresszus 160 képviselőjét, illetve mind a 340 polgármestert és önkormányzati tanácstagokat is. Az inkumbens elnök Alejandro Giammattel nem indulhat újra, mert azt az alkotmány megtiltja. Az emberek nem bíznak feltétlenül a választási eredményekben, miután több ellenzéki jelölt nem tudott indulni a választásokon. A választásokon legalább 30 párt indul és vagy 22 000 jelölt. Elemzők szerint ez lesz a legaggasztóbb választás a katonai diktatúra 1985-ös összeomlása óta. Sokak szerint korlátozott lesz a választás, amelyben a rendszer manipuláció áldozatává válik, ahol a választási és igazságszolgáltatási rendszer megbolygatása is megtörténhet. A jelenlegi választás tehát válaszvonal lehet autokrácia és demokrácia között.

Content retrieved from: https://www.kulpologika.hu/forecast/2023-junius-kulpolitikai-elorejelzes.