A Dél-kínai-tenger a világ egyik legfeszültebb területi vitájának helyszíne, ahol hat állam verseng a stratégiai fontosságú vizekért. A konfliktus 2026 áprilisában új szakaszba lépett, elsősorban Kína és a Fülöp-szigetek szembenállása miatt.
Ázsia
A stratégiai autonómia és a nemzetközi partnerség nem feltétlenül zárják ki egymást. Kérdés, hogyan járulhat hozzá Dél-Korea Európa védelmi iparának megerősítéséhez, és miért lehet a rugalmas együttműködés kulcsfontosságú az európai újrafegyverkezés időszakában.
Az iráni válságon keresztül egy átalakuló világrend képe rajzolódik ki, amelyben Kína egyre tudatosabban építi saját szerepét. Az energiaérdekek, a diplomáciai mozgások és a geopolitikai stratégiák szorosan összefonódnak, miközben Peking egyszerre jelenik meg stabilizáló erőként és egy új, multipoláris rendszer formálójaként. A szöveg árnyalt képet ad arról, hogy Kína mekkora befolyással bír a konfliktus alakulására, és hogyan használja fel a helyzetet hosszú távú céljai erősítésére.
A Kreml tudatosan a globális dél felé fordul, ahol médiapartnerségekkel, újságíróképzéssel és helyi nyelvű tartalmakkal épít ki egy olyan hálózatot, amely belülről terjeszti az orosz narratívát.
A tengeri kereskedelem a világgazdaság alapvető mozgatórugója, amelyet egyre inkább geopolitikai feszültségek és környezeti változások formálnak. A jövő sikeressége a fenntarthatóság, a biztonság és az új útvonalak kiaknázásának egyensúlyán múlik.
A víz egyre szűkösebb és egyenlőtlenül elosztott erőforrás, amely alapjaiban formálja a globális gazdasági és politikai viszonyokat. A jövő stabilitása azon múlik, hogy a nemzetek konfliktusforrásként vagy együttműködési lehetőségként tekintenek-e rá.
A nemzetközi biztonságpolitikai tervezés ma már elképzelhetetlen a globális terrorizmus folyamatosan alakuló dinamikájának és társadalmi utórengéseinek egzakt mérése nélkül. Ebben az elemzésben a világ legátfogóbb tematikus statisztikai jelentésére támaszkodva ismertetjük az elmúlt időszak legfontosabb fejleményeit, végigkövetve a fenyegetések földrajzi átrendeződését és a legújabb radikalizációs trendeket.
Az ukrajnai háborúra adott nemzetközi politikai, gazdasági és katonai reakciók hogyan hatottak Oroszország globális helyzetére és a konfliktus alakulására? Milyen szerepe volt mindebben az Európai Uniónak, az Egyesült Államoknak és a NATO-nak?