Ázsia

Európa helye a mesterséges intelligencia ellátási láncában, és miért Indiában láthatja a kiutat
Európa helye a mesterséges intelligencia ellátási láncában, és miért Indiában láthatja a kiutat

Két friss tanulmány, egy londoni és egy brüsszeli, két különböző szögből világítja meg ugyanazt a kérdést, hol áll Európa a mesterséges intelligencia globális versenyében, és mit tehet, ha nem akarja, hogy a játékteret kizárólag Washington és Peking szabja meg. Az LSE IDEAS szeptemberi kutatási jelentése az Egyesült Államok, Kína, az EU és az Egyesült Arab Emírségek AI-ellátási láncbeli pozícióját térképezi fel, a Wilfried Martens Centre, az Európai Néppárt pártalapítványa által kiadott tanulmány pedig amellett érvel, hogy az EU-nak Indiával közösen kellene alakítania az AI globális kormányzását. A kettő együtt olvasva pontosan megmutatja, Brüsszel szerkezeti helyzete miért hajtja az indiai partnerség felé.

Read More....
Széttörve vagy csak lassulva? Mit mutat valójában Kína gazdasága?
Széttörve vagy csak lassulva? Mit mutat valójában Kína gazdasága?

Ezen a héten, hétfőn Peking 4,5 százalékos harmadik negyedéves GDP növekedést jelentett, felülmúlva az előrejelzéseket, és elérhető közelségben tartva az éves célt. Közben az ingatlanberuházás idén közel 20 százalékkal esett vissza, a kiskereskedelmi forgalom alig nő, a fiatalkori munkanélküliség augusztusban 19 százalék közelébe emelkedett, a háztartások pedig inkább félretesznek, mintsem költenének. A két kép nehezen fér össze, és pontosan ez adja a tétjét annak, mennyire lehet komolyan venni a hivatalos számokat. A kérdés ezért ritkán az, nő e Kína gazdasága. A kérdés az, mit takarnak valójában azok a számok, amelyekkel ezt alátámasztják.

Read More....
Áram, víz és ásvány. A mesterséges intelligencia fizikai versenye
Áram, víz és ásvány. A mesterséges intelligencia fizikai versenye

A mesterséges intelligencia és az arról folytatott diskurzus noha legfőképpen egy szoftveres, online történet, minden betanított modell és minden megválaszolt kérdés mögött ott a fizikai háttér, a megbízható és olcsó áram, a hűtővíz, a kritikus nyersanyagok és az ezeket összekötő infrastruktúra. Ha ezek hiányoznak, a legjobb modell is csak terv marad. Ezt a szempontot állítja előtérbe a Konrad-Adenauer-Stiftung 2026 októberében Berlinben megjelent Monitor kiadványa, amely a KAS elemzési és tanácsadási részlegéhez tartozik.

Read More....
Kié a közepes hatalmak pillanata? A Globális Dél és a koalíciók kérdése
Kié a közepes hatalmak pillanata? A Globális Dél és a koalíciók kérdése

Mark Carney kanadai miniszterelnök 2026. január 20-i davosi beszéde váratlan katalizátorrá vált a nemzetközi rendről szóló vitában. Carney a szabályalapú nemzetközi rend megtörésének tézisét fogalmazta meg, és a közepes hatalmakat egy harmadik út megnyitására szólította fel a nagyhatalmak közötti rivalizálás és a kiszolgáltatottság kettőse között. A felhívás széles körben viszhangra talált, például Mette Frederiksen dán miniszterelnök nyilvánosan megköszönte a beszédet, a Carnegie Endowment elemzői a pillanat definíciós erejét méltatták, a Foreign Policy pedig stratégiai emancipációs proklamációként értékelte azt. Egy kérdés azonban feltűnően visszhangtalan maradt: kikhez szólt valójában a felhívás, és mit kínál azoknak, akik nem Ottawa, Canberra vagy London optikáján át néznek a világ rendjére?

Read More....
A francia-orosz példa a japán-dél-koreai biztonsági együttműködés számára
A francia-orosz példa a japán-dél-koreai biztonsági együttműködés számára

Az 1894-es francia-orosz szövetség a 19. század végének egyik legváratlanabb stratégiai partnersége volt. Franciaország a forradalomból született köztársaság, Oroszország pedig a Romanov-ház által irányított konzervatív autokráciavolt. A két ország politikai rendszere, ideológiája és történelmi tapasztalatai jelentősen eltértek egymástól. Ennek ellenére a két ország katonai szövetséget kötött, mivel a stratégiai szükségszerűség felülmúlta a politikai összeférhetetlenséget. Ezért ez az eset értékes tanulságokkal szolgál a mai Japán és Dél-Korea számára.

Read More....
Valutaháború a Hormuzi-szorosban, avagy esély-e az euró számára az amerikai-kínai monetáris verseny?
Valutaháború a Hormuzi-szorosban, avagy esély-e az euró számára az amerikai-kínai monetáris verseny?

A közel-keleti háború nem csupán az energiapiacokat forgatta fel, hanem a globális monetáris rend legmélyebb rétegeit is megmozdította, hiszen miközben a világ figyelme az olajárakra és a stagflációs kockázatokra irányul, a háttérben egy csendesebb, de hosszú távon talán jelentősebb átrendeződés zajlik a petro-jüan felemelkedése gyanánt, vagyis a kínai valuta térnyerése az olaj- és gázkereskedelem árazásában és elszámolásában. A petro-dollár, amely az 1970-es évek közepe óta a dollárközpontú globális monetáris rendszer sarokköve, először szembesül életképes kihívóval. A kérdés az, hogy Európa nézője vagy szereplője kíván-e lenni ennek az átalakulásnak.

Read More....