Franciaország új nukleáris doktrínája Európa biztonságának átalakulását jelzi: az amerikai ernyő bizonytalansága miatt Párizs nagyobb szerepet vállalna az elrettentésben és a kontinens védelmében.
Energia
A víz napjainkban nem csupán stratégia erőforrás, hanem a geopolitika meghatározó tényezője. A klímaváltozás, a népességnövekedés és a korlátozott készletek következtében azonban könnyen fegyverré válhat az államközi kapcsolatokban. Mi jellemzi a jelenkori folyamatokat, milyen nehézségekkel szembesül a nemzetközi szabályozás?
A klímaváltozás többé már nem a világrend peremén zajló válság, hanem maga a világrend újraíró ereje, amely csendben, de visszafordíthatatlanul formálja át a 21. század geopolitikai térképét. A kérdés már nem az, hogy alkalmazkodunk-e hozzá, hanem az, hogy milyen világot hagyunk magunk után abban a küzdelemben, amelyet maga a bolygó diktál. Vajon a klímaváltozás a globális együttműködés új korszakát hozza el, vagy éppen a konfliktusok, migrációs válságok és gazdasági összeomlások felgyorsítója lesz?
A klímaváltozás többé már nem a világrend peremén zajló válság, hanem maga a világrend újraíró ereje, amely csendben, de visszafordíthatatlanul formálja át a 21. század geopolitikai térképét. A kérdés már nem az, hogy alkalmazkodunk-e hozzá, hanem az, hogy milyen világot hagyunk magunk után abban a küzdelemben, amelyet maga a bolygó diktál. Vajon a klímaváltozás a globális együttműködés új korszakát hozza el, vagy éppen a konfliktusok, migrációs válságok és gazdasági összeomlások felgyorsítója lesz?
A klímaváltozás többé már nem a világrend peremén zajló válság, hanem maga a világrend újraíró ereje, amely csendben, de visszafordíthatatlanul formálja át a 21. század geopolitikai térképét. A kérdés már nem az, hogy alkalmazkodunk-e hozzá, hanem az, hogy milyen világot hagyunk magunk után abban a küzdelemben, amelyet maga a bolygó diktál. Vajon a klímaváltozás a globális együttműködés új korszakát hozza el, vagy éppen a konfliktusok, migrációs válságok és gazdasági összeomlások felgyorsítója lesz?
Hogyan vált a Balti-tenger térsége néhány év alatt Európa egyik legfontosabb geopolitikai frontvonalává, energetikai központjává és védelmi pillérévé? Miként formálta át az orosz–ukrán háború, a NATO-bővítés, az energiaválság és a technológiai fejlődés Észak-Európa szerepét, amely ma már nem perifériaterület, hanem a kontinens egyik legerősebb stratégiai, gazdasági és biztonságpolitikai központja.
Hogyan válhatott Európa egyik legzordabb hegysége a kontinens egyik legfontosabb gazdasági, energetikai és geopolitikai központjává? Miért lesz az Alpok szerepe még meghatározóbb az EU zöld átállása, a vízbiztonság és a fenntartható turizmus szempontjából a következő évtizedekben?
Európa és Afrika kapcsolata ma már nem alá-fölérendeltségen, hanem kölcsönös érdekeken és stratégiai együttműködésen alapul – de vajon képes lesz-e ez a partnerség valódi, kiegyensúlyozott fejlődést hozni mindkét fél számára? Ha a gazdasági, társadalmi és geopolitikai kihívásokra közösen találnak választ, egy új, meghatározó globális erőtér jöhet létre, amely alapjaiban formálhatja át a világgazdaság jövőjét.