Written by: Elena Moiseeva 4.5 The Collapse of the Budapest Summit (October 2025) The diplomatic efforts were scheduled to culminate in a summit in Budapest in October 2025, hosted by Hungarian Prime Minister Viktor Orbán, a figure seen as...
Háború
Written by: Elena Moiseeva 3. The Resurgence: Normalisation of US-Ukraine relations and diplomatic contact with Russia After the Oval Office rupture, Volodymyr Zelensky pivoted from confrontation to transactional damage control: not because...
Written by: Elena Moiseeva Introduction In 2025 and 2026, the round of negotiations between Russia and Ukraine, which have stalled for a long time in the past two year finally seems to have renewed momentum. As such, it is a time of reflection on...
Ebben a cikkben megvizsgálunk a már régóta húzódó orosz-ukrán háború aktuális állásáról, a harctéri realitásokról és a háború szélesebb körű, Európát érintő geopolitikai következményeiről néhány szempontot. Az elemzés gerincét, a Finnish Institute of International Affairs (FIIA) friss, 2026. márciusi jelentése adja, amelynek megállapításait két további, markánsan eltérő megközelítést alkalmazó írással vetjük össze: Michael C. Desch a Foreign Affairs-ben megjelent realista, területi engedményeket sürgető esszéjével, valamint Joshua Kroeker New Eastern Europe-ban publikált cikkével, amely határozottan elutasítja a vereség narratíváját.
Az iráni válságon keresztül egy átalakuló világrend képe rajzolódik ki, amelyben Kína egyre tudatosabban építi saját szerepét. Az energiaérdekek, a diplomáciai mozgások és a geopolitikai stratégiák szorosan összefonódnak, miközben Peking egyszerre jelenik meg stabilizáló erőként és egy új, multipoláris rendszer formálójaként. A szöveg árnyalt képet ad arról, hogy Kína mekkora befolyással bír a konfliktus alakulására, és hogyan használja fel a helyzetet hosszú távú céljai erősítésére.
A tengeri kereskedelem a világgazdaság alapvető mozgatórugója, amelyet egyre inkább geopolitikai feszültségek és környezeti változások formálnak. A jövő sikeressége a fenntarthatóság, a biztonság és az új útvonalak kiaknázásának egyensúlyán múlik.
A víz egyre szűkösebb és egyenlőtlenül elosztott erőforrás, amely alapjaiban formálja a globális gazdasági és politikai viszonyokat. A jövő stabilitása azon múlik, hogy a nemzetek konfliktusforrásként vagy együttműködési lehetőségként tekintenek-e rá.
A nemzetközi biztonságpolitikai tervezés ma már elképzelhetetlen a globális terrorizmus folyamatosan alakuló dinamikájának és társadalmi utórengéseinek egzakt mérése nélkül. Ebben az elemzésben a világ legátfogóbb tematikus statisztikai jelentésére támaszkodva ismertetjük az elmúlt időszak legfontosabb fejleményeit, végigkövetve a fenyegetések földrajzi átrendeződését és a legújabb radikalizációs trendeket.