El kell ismerni: a 2022-ben kezdődött ukrajnai háború alapjaiban változtat meg nagyon sok mindent, amit a hadviselésről tudunk. Ez ugyan számtalan módon nyilvánul meg, a legnagyobb figyelmet és izgatottságot mégis a drónok bevetése váltotta és váltja ki. A légi hadviselés ezen új ágazata olyannyira felkeltette az emberek érdeklődését, hogy egyesek már az európai NATO-országok Wunderwaffe-jeiként, azaz csodafegyverekként emlegetik őket. Vagyis olyan fegyverek, amelyek képesek egy ország védelmét teljesen megváltoztatni.
Ez azonban nem teljesen igaz. A drónok azonban nem jelentéktelenek. A drónok iránti elfogultság megérthető. Egyes források szerint csupán július 9-én 14 orosz hajó ellen hajtottak végre támadást ukrán drónok az Azovi-tengeren, közülük 12 minden bizonnyal Moszkva árnyékflottájához tartozott, amely a nyugati szankciókat hivatott kijátszani. Egy ukrán drónparancsnok szerint ugyanebben a hónapban 96 óra alatt 35 hajót találtak el Kijev drónjai, miközben Ukrajna 45 katonai célpont ellen indított támadást a Krím-félszigeten és Dél-Ukrajnában, amelyek jelenleg orosz megszállás alatt állnak.
Mintha az ukrán drónok mindenhol ott lennének. Ráadásul Ukrajna nemcsak arra használja a robotrepülőgépeket, hogy a civil lakosságra nézve veszélytelenül támadjon katonai célpontokat – például a rakétákkal ellentétben –, hanem arra is, hogy rendkívül nagy távolságokon keresztül érje el célpontjait. Drónok támadják Oroszország árnyékflottáját a Fekete-tengeren és a Földközi-tengeren. Drónok támadják az orosz olajfinomítókat. Drónok támadják a balti-tengeri orosz olajterminálokat. Folyamatos gondot okoznak az orosz hadseregnek, és egyre gyakrabban egész Oroszországnak. Július elején Szibéria belsejéig is eljutottak. Az ukrán dróntámadások annyira sikeresek, hogy a NATO-országok figyelmét is felkeltették, amelyek a légi hadviselés ebben az új módjában látják országaik védelmének jövőjét – olcsón, könnyen és fenntarthatóan. „Nézzétek, hogyan segítettek a drónok Ukrajnának megváltoztatni a háború menetét! Nézzétek, milyen sok mindent lehet elérni viszonylag csekély ráfordítással! A drónoké a jövő! Kormányaink le vannak maradva!” Így hangzik az érvelés.
Bár a drónok vitathatatlanul a hadviselés jövőjének részét képezik, alkalmazásuk továbbra is kísérleti jellegű, és nincsenek egyértelmű bevetési szabályaik. Mi több, Oroszország szintén tömegével alkalmaz harctéri drónokat, amelyek már többször sértették meg egyes NATO-országok légterét. Az orosz haderő emellett rendszeresen szabotálja az ukrán drónokat, ezzel letérítve őket pályájukról, azzal a céllal, hogy a NATO területére keveredjenek. Természetesen a NATO-országok eddig is rendelkeztek drónokkal – és még többet terveznek vásárolni. „Az orosz-ukrán háború jelentősen felgyorsította a technológiai fejlődést” – fogalmazott Ewa Skoog Haslum altengernagy, a svéd fegyveres erők egyesített műveleti főnöke. „A drónhadviselés azt is elérte, hogy a lakosság nagy része tisztában van a fegyverekben rejlő lehetőségekkel. A svéd hadsereg, akárcsak más NATO-országok haderei, folyamatosan drónokkal és azok ellen gyakorlatozik. Néha azonban egy súlyos vagy sürgető helyzetre van szükség ahhoz, hogy a dolgok megmozduljanak és gyors fejlődésnek induljanak. Most éppen ezt látjuk.”
Ezek a szerénynek tűnő, mégis félelmetes fegyverek azonban nem csodafegyverek.
„Nem szabad elfelejtenünk, hogy Ukrajnának azt sikerült elérnie, hogy kiszorítsa az orosz Fekete-tengeri Flottát a Fekete-tenger nyugati részéről, aminek köszönhetően az ukránok fenn tudják tartani a polgári tengeri hajóforgalmukat” – jegyezte meg Hans Granlund, a svéd haditengerészet nemrég nyugdíjba vonult tisztje, aki a háború kezdeti szakaszában Ukrajnában szolgált védelmi attaséként. „Az ukránoknak ugyanakkor nem sikerült ellenőrzésük alá vonniuk a Fekete-tengert, mivel nincs saját flottájuk.” A legtöbb légi drón a szúnyogokra hasonlít: kicsik, csípnek, eldobhatók, könnyen pótolhatók, és rajokban mozognak. Az ellenség megszúrása és megbénítása azonban nem a fegyveres erők egyetlen feladata. A drónok például egyáltalán nem teszik szükségtelenné a hadihajókat. A Balti-tengeren a NATO-tagállamoknak nem csupán arra kell képesnek lenniük, hogy károkat okozzanak az orosz hajókban, hanem csapatokat és utánpótlást is el kell juttatniuk a balti államokba és Finnországba. És ez még csak a tengeri hadviselés területe. Képzeljük el, hogy egy szárazföldi támadót elsősorban drónokkal próbálunk visszaverni. Kétségtelenül súlyos veszteségeket okozhatunk az agresszornak, de a drónok önmagukban nem fogják meghozni a győzelmet.
Természetesen a drónok nem kizárólag támadó fegyverek: logisztikai feladatokat is képesek ellátni. Egy ország fegyverrendszerének azonban csupán az egyik elemét kell alkotniuk – pontosan ezért használ Ukrajna számos más fegyvert is, és ezért kér folyamatosan továbbiakat a szövetségeseitől. A NATO e hónap elején Ankarában rendezett csúcstalálkozóján Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még azt is elérte Donald Trump amerikai elnöknél, hogy engedélyezze Ukrajna számára az amerikai Patriot rakéták licenc alapján történő gyártását. Ebben a hónapban Ukrajnában is drámai fordulatot vett az arról folyó vita, hogy milyen mértékben célszerű drónokat alkalmazni. Zelenszkij menesztette a népszerű védelmi minisztert, Mihajlo Fedorovot, a hírek szerint azért, mert éles ellentétbe került Olekszandr Szirszkij tábornokkal, az ukrán szárazföldi erők parancsnokával. Fedorov a drónok rendkívül széles körű alkalmazását szorgalmazta, míg Szirszkij egyértelműen a hagyományos hadviselést részesítette előnyben. Jól jelzi a változó időket, hogy néhány nappal később Zelenszkij Szirszkijt is menesztette.
A legtöbb ország számára a legjobb megoldás valahol Fedorov és Szirszkij álláspontja között helyezkedik majd el. Azt is szem előtt kell tartaniuk, hogy minden újonnan feltalált fegyverre válaszul az ellenfél is kifejleszt egy olyan eszközt, amely képes felülmúlni azt. „Folyamatosan jelennek majd meg új technológiák, és a fejlődés egyre gyorsabb” – magyarázta Skoog Haslum. „Teljesen elképzelhetetlen egy olyan jövő, amelyben nem jelennek meg szélesebb körben a drónok elleni ellenintézkedések. A nagy teljesítményű mikrohullámú fegyverek és a lézerfegyverek, amelyeknek töltetként »csupán« energiára van szükségük, valószínűleg a hatékonyabb ellenintézkedések közé tartoznak majd. Többek között ezért is nélkülözhetetlenek a fregattok a tengeri hadviselésben. Nagy energiájú fegyvereket nem lehet akárhol feltölteni. A hajók erre tökéletesen alkalmasak.” A drónokba vetett egyre erősebb hit egyes kommentátorok és a szélesebb közvélemény körében ugyanakkor nagyon is valós dilemmát teremt a politikai döntéshozók és a fegyveres erők számára. Egy olyan narratívával találják szembe magukat, amely nagyjából így hangzik: Ukrajna képes volt megfordítani a háború alakulását olyan drónok segítségével, amelyeket saját maga, ráadásul rendkívül szűkös költségvetésből gyártott. A hagyományosabb fegyverekre fordított kiadások ezért idejétmúltak, és csak az adófizetők pénzének elpazarlását jelentik.
Ez veszélyes narratíva. A katonai fegyverrendszerek napról napra kifinomultabbá és egymással egyre szorosabban összekapcsolttá válnak. A drónok rendkívül hasznos elemei ennek a rendszernek, de a technológia további fejlődésével őket is meg lehet kerülni vagy felül lehet múlni. „A drónoknak a teljes katonai rendszerünk természetes részévé kell válniuk: érzékelőként, fegyverhordozóként és logisztikai rendszerként egyaránt” – mondta Skoog Haslum. „Minél nagyobb szerepet kap az összekapcsolhatóság, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia, annál inkább megoszthatóvá válnak az egyes rendszerek. Nem gyárthatunk azonban tömegesen drónokat azért, hogy aztán raktárakban tároljuk őket, mert mire használni kellene őket, már elavulttá válnának. Ilyen gyors a technológiai fejlődés.”
Az adófizetők pénzével való felelős gazdálkodásnak mindig a köztisztviselők legfontosabb alapelvének kell lennie. Ha azonban olyan vitát alakítunk ki, amelyben a drónokba vetett túlzott hit miatt a döntéshozók vonakodnak megindokolni a jogos védelmi szükségleteket, annak csak egyetlen nyertese lesz: Oroszország.
Nemzetközi véleménycikk-szemle. A cikk írója Elisabeth Braw, az Atlantic Council kutatója, és számos könyv írója.
A cikk eredeti nyelven elolvasható: https://www.politico.eu/article/kyivs-drone-triumphs-are-feeding-a-false-narrative-about-defense-needs/