Milyen erők tartják össze a világ egyik legerősebb kétoldalú szövetségét, és vajon meddig marad fenn ez a stratégiai egység? Hogyan formálja át a geopolitika, a gazdaság és a technológia az úgynevezett „különleges kapcsolat” jövőjét?
Amerika
A Hormuzi-szoros a háború utáni politikai rend legfontosabb próbatételévé vált. A szöveg azt vizsgálja, miként próbálja az Egyesült Államok a „Project Freedom” keretében megtörni Irán befolyását a stratégiai vízi út felett, miközben továbbra is fenntartja a tűzszünet látszatát. Emellett feltárja Irán nyomásgyakorlási stratégiáját, az Egyesült Arab Emírségeket ért támadások politikai jelentőségét, a globális energiapiacokra gyakorolt hatásokat, valamint azt, hogy a válság miért nem csupán katonai, hanem hatalmi, diplomáciai és gazdasági küzdelem is.
Az elemzés Donald Trump 25%-os vámemelését vizsgálja az Európai Unióból importált autók és teherautók esetében. Bemutatja, hogy a döntés nem pusztán kereskedelmi intézkedés, hanem szélesebb politikai stratégia része: egyszerre szolgálja az amerikai ipar védelmét, a belpolitikai üzenetküldést, az európai gyártókra gyakorolt nyomást és az Egyesült Államok alkupozíciójának erősítését. A szöveg rávilágít arra is, hogy a lépés tovább gyengítheti az EU és az Egyesült Államok közötti bizalmat, és bizonytalanabbá teheti a transzatlanti kapcsolat jövőjét.
Hogy túlélje az amerikai kritikákat, a szövetségnek muszáj megújulnia, méghozzá gyorsan.
Miként játszanak központi szerepet a hidak a világkereskedelemben és a geopolitikában? Hogyan kapcsolnak össze kontinenseket, piacokat és gazdasági csomópontokat? És vajon ki birtokolja a valódi befolyást a 21. században: az, aki a kereskedelmet irányítja – vagy az, aki a hidakat, amelyeken keresztül az áramlik?
Ez a politikai elemzés a Chagos-szigetek körüli vita hátterét és alakulását vizsgálja, különös tekintettel az Egyesült Királyság, Mauritius és az Egyesült Államok közötti erőviszonyokra. Bemutatja, hogyan ütköznek a gyarmati múltból fakadó jogi és erkölcsi kérdések a mai biztonságpolitikai érdekekkel, különösen a Diego Garcia katonai bázis stratégiai jelentősége miatt. Az elemzés rávilágít arra is, hogy a nagyhatalmi politika, a belpolitikai viták és a nemzetközi jog együttesen hogyan befolyásolják egy ilyen megállapodás sorsát.
Az energiarendszerek átalakítása ma már nem csupán elvont környezetvédelmi kötelesség, hanem a globális gazdasági dominancia és a nemzetbiztonsági autonómia legfontosabb eszköze, amely alapjaiban rajzolja újra a világpolitikai és ipari erővonalakat.
Wang Yi kínai külügyminiszter nemrég fejezte be kétnapos (április 9–10.) észak-koreai látogatását, amely több mint hat év óta az első utazása volt Pyongyangba.