A két ország közötti megegyezés enyhülést hozhat Európa és az Egyesült Államok között, Trumpot azonban felbátoríthatja, hogy megvalósítsa terveit Grönlanddal kapcsolatban.
Amerika
Az elmúlt a héten ismét összeért a klíma és az energiapolitika hírfolyama. Nepálban egy olvadó gleccser omlása pusztító árvizet indított el, amelyben sokan életüket vesztették, a háttérben pedig a melegedő hőmérséklet állhat, miközben az iráni háború hat hónapos évfordulóján az amerikai kormány bejelentette, hogy 35 százalékos tulajdonrészt szerez egy venezuelai olajvállalatban, a cél nyíltan az amerikai olajkínálat növelése és az energiaárak csökkentése volt. A kérdés azonban ritkán az, honnan szerezzünk még több energiát. A kérdés az, hogyan használjuk okosabban azt, ami már most is rendelkezésre áll.
Ezt a témát járja körbe a Council on Foreign Relations The Spillover című podcastjének 2026. szeptember 1-jei adása. A műsorvezető Rebecca Patterson, az intézet vezető kutatója, vendége pedig Vijay Vaitheeswaran, aki a CFR energiabiztonsági és klímaváltozási programjának igazgatója, korábban a The Economist globális energia és klímainnovációs szerkesztője volt, és három könyvet írt az energia, az innováció és a klímaváltozás témájában.
Az ukrajnai háború immár negyedik éve zajlik úgy, hogy a csatatéren egyetlen technológiai eszköz sem változtatott olyan gyökeresen, mint az apró, gyakran néhány száz dolláros pilóta nélküli légi jármű. A drónok mára nem kiegészítő eszközök, hanem a modern hadviselés meghatározó elemei lettek, miközben éles vita bontakozott ki arról, valódi hadügyi forradalomról van e szó, vagy csak egy újabb, megoldásra váró problémáról. A kérdés ma már ritkán az, fontosak e a drónok. A kérdés az, mit kezdjenek velük azok a nyugati hadseregek, amelyek egyelőre inkább csak figyelik, mint követik az ukrán és orosz példát.
Az elmúlt két évben a mesterséges intelligencia körüli beszélgetés túlnyomórészt a részvénypiacokról szólt, az Nvidia piaci értéke nemrég lépte át az 5 billió dolláros határt, miközben napirenden van az Anthropic és az OpenAI várható tőzsdei bevezetése is. 2026 nyarára azonban egyre inkább egy másik piac vette át a főszerepet, a kötvénypiac. A Council on Foreign Relations The Spillover című podcastjének 2026. augusztus 26-i adása szerint az amerikai államkötvénypiacon olyan feszültségek jelentek meg, amelyeket több elemző is a mesterséges intelligencia adósságfinanszírozásának következményeként azonosít. A kérdés ma már ritkán az, hogy a nagy technológiai cégek képesek e finanszírozni beruházásaikat. A kérdés az, mi történik akkor, ha a kötvénypiac egyszer csak drágábban vagy egyáltalán nem hajlandó ezt megtenni.
Öngyilkossági kísérletekről, önkárosításról és bizonytalan ellátási helyzetről érkeztek jelentések az 5000 embert szállító amerikai hadihajón, amely közel kilenc hónapja folyamatosan a világ tengereit járja.
Az Európai Unió történetében ritkán fordul elő, hogy egy sokáig félreeső térség hirtelen stratégiai súlyponttá váljon, most azonban pontosan ez történik az északi és észak-atlanti régióval. Grönland biztonsági helyzete, Washington arktiszi (északi-sarki) ambíciói és Oroszország ukrajnai háborúja együttesen formálják át azt a zónát, amelyet Brüsszel évtizedeken keresztül inkább kényelmes, társult perifériának tekintett, mintsem a bővítési politika valódi terepének.
A nukleáris fegyverek annyira meghatározták a huszadik század második felének nemzetközi politikáját, hogy az utókor egyenesen nukleáris korszaknak nevezte el az időszakot. A hidegháború lezárultával e fegyverek súlya csökkent, ám az Egyesült Államok, Kína és Oroszország közötti verseny éleződésével ismét gyorsan emelkedik, és 2026 februárja óta, a New START szerződés lejártával először áll fenn több mint fél évszázada olyan helyzet, hogy semmilyen kötelező érvényű korlát nem vonatkozik a két legnagyobb arzenálra. A Carnegie Endowment friss elemzése ebben a környezetben teszi fel a kérdést, amely az amerikai stratégiai gondolkodás alapjait érinti: mennyi hatalmat adnak valójában a nukleáris fegyverek az Egyesült Államoknak, és megőrizhető-e ez a hatalom egy háromszereplős fegyverkezési versenyben?
Az Izrael, Egyesült Államok és Irán közötti 2026-os háború két olyan következménnyel járt, amelyeket könnyű összemosni, elemzési szempontból azonban jól elkülönüln