Donald Trump amerikai elnök szerint pénteken az Egyesült Államok és Dánia megegyezésre jutottak Grönlanddal kapcsolatban. Trump elmondása alapján a két ország „tartós biztonsági megegyezést” kötött, amely szerint Washington jelentősen bővítheti védelmi infrastruktúráját a szigeten. Ez lehetővé tenné az amerikai katonai jelenlét nagyfokú kiterjesztését a Dániához tartozó területen, amelyet Trump régóta szeretne megszerezni. A Fehér Ház nem hozta nyilvánosságra a megállapodás tervezetét, amelyet várhatóan mindhárom fél aláír a jövő héten az ENSZ szeptember 8-án kezdődött 81. Közgyűlésén. A egyezmény feltehetően felváltaná az 1951-es amerikai-dán védelmi megállapodást, amely felhatalmazta az Egyesült Államokat arra, hogy csapatokat állomásoztasson Grönlandon.
Az amerikai külügyminisztérium szerint a megállapodás megtiltaná, hogy nem NATO-tagállamok katonai bázist létesítsenek vagy katonai erőket állomásoztassanak a szigeten, továbbá megakadályozná, hogy nem szövetséges országok beruházásokat hajtsanak végre a kritikus fontosságú ásványkincsek és a bányászat területén. Ez különösen negatívan érintheti Kínát, Peking ugyanis korábban többször tett kísérletet arra, hogy jelentős gazdasági beruházásokat kezdeményezzen Grönlandon – bár az eddig elindított nyolc beruházásból hét teljesen elbukott. A megállapodás gazdasági elemei tehát azt a célt szolgálhatják, hogy megakadályozzák Kínát vagy Oroszországot abban, hogy üzleti tevékenységet folytassanak Grönlandon, illetve katonai jelenlétet alakítsanak ki ott. Egy NATO-tisztviselő azonban – aki a Politico-nak nyilatkozott, és névtelenséget kért, hogy érzékeny diplomáciai kérdésről beszélhessen – azt mondta, semmi sem utal arra, hogy bármelyik ország ilyen terveket fontolgatna. Trump a közösségi médiában azt írta, hogy az Egyesült Államoknak „teljes lehetősége lesz arra, hogy megtegye mindazt, ami Grönland, valamint az Amerikai Egyesült Államok biztonságának garantálásához és védelméhez szükséges”. Semmi sem utal arra, hogy az új megállapodás az Egyesült Államoknak szuverenitást biztosítana Grönland bármely része felett, és az egyezmény nem ruház át semmilyen tulajdont vagy területet az Egyesült Államokra.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök és Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök közös nyilatkozatban erősítette meg a megállapodás létrejöttét. Frederiksen szerint a megállapodás erősíteni fogja az Északi-sarkvidék és az Észak-Atlanti térség biztonságát, továbbá elismeri „a Királyság szuverenitását és területi integritását, valamint a grönlandi nép önrendelkezéshez való jogát”. Nielsen hozzátette, hogy a megállapodás „Grönland érdekeit és a nemzetközi együttműködésben elfoglalt helyét tükrözi. Mindannyiunk javát szolgálja.” Nielsen még hozzátette, hogy, a dán miniszterelnökhöz hasonlóan, elégedett az elért megállapodással, amely „elismeri a grönlandi nép szuverenitását”. Dánia külügyminisztere, Lars Rokke Rasmussen Facebook-posztja szerint „ez a hét nagyszerű hét Grönland, Dánia és az Egyesült Államok számára”. Rasmussen kifejtette, hogy egy bizonytalan időszak végre lezárulni látszik, így pedig az transzatlanti kapcsolatok végre megerősödhetnek, a Nyugat pedig sokkal erősebb helyzetben lesz az északi-sarki nagyhatalmi versenyben. A külügyminiszter is kiemelte, hogy különösen fontos, hogy ezt a megállapodást úgy sikerült elérni, hogy sem Grönland, sem Dánia szuverenitása nem sérült.
Egy 1951-ben az Egyesült Államok és Dánia között kötött megállapodás már eddig is széles körű mozgásteret biztosított Washingtonnak katonai bázisainak bővítésére és csapatok Grönlandra telepítésére. A NATO diplomatái a Trump-kormányzat hivatalba lépése óta bizonyos frusztrációval többször is felhívták erre a figyelmet. Nem világos, hogy az új megállapodás mennyiben változtatja meg a korábbi egyezményt, amely már eddig is biztosította Washington számára mindannak jelentős részét, amit Trump követelt.
Bár az amerikai katonai jelenlét Grönlandon jelenleg csekély, annak nagysága a hidegháború alatt és azt követően is folyamatosan változott az aktuális fenyegetettségi helyzet függvényében. Amerikai hadihajók kiköthetnek egy ottani mélyvízi kikötőben, a radarrendszerek pedig adatokat továbbítanak a Pentagon számára. Tavaly a Pentagon átrajzolta katonai parancsnokságainak illetékességi térképét: Grönlandot – annak Dániához fűződő kapcsolatai ellenére – kivonta az Európai Parancsnokság felelősségi köréből, és az Északi Parancsnokság alá helyezte, amely Észak-Amerika biztonságáért felel. Grönland Északi Parancsnokság alá rendelése bizonyos értelemben eltávolítja a szigetet Dániától abban a tekintetben, hogy milyen helyet foglal el a Pentagon és a Fehér Ház szakpolitikai prioritásai között.
Az Egyesült Államok, Grönland és Dánia – amely Grönland külügyeiért felel – hónapok óta tárgyal a Trump-kormányzat Grönlandhoz való szélesebb körű hozzáférésre vonatkozó követeléseiről. Trump régóta hangoztatja, hogy katonai úton is hajlandó lenne átvenni az ellenőrzést az észak-atlanti sziget felett. Ez aggodalmat keltett a grönlandi lakosság körében, és ellenállást váltott ki mind az európai vezetők, mind pedig a Republikánus Párt egyes törvényhozói részéről.
Trump Grönlanddal kapcsolatos terveiről, valamint a sziget gazdaságáról korábbi cikkeinkben írtunk részletesen:
https://kulpologika.hu/miert-torekszik-valojaban-trump-gronland-megszerzesere/
https://kulpologika.hu/gronland-torekeny-gazdasaga/
Források
https://www.politico.com/news/2026/09/18/trump-denmark-greenland-new-security-agreement-01084764