Az észak-európai országok, amelyek mindig is az éghajlatvédelmi törekvések élvonalában álltak, elkötelezték magukat a megújuló energia használatának növelése mellett, különös tekintettel a szélerőművek és a geotermikus energia fejlesztésére.
Klíma
A COP29 elnöksége több kezdeményezést is indít, amelyek célja az ambíciók növelése és a cselekvés lehetővé tétele. Ezek az intézkedések hozzájárulnak a Párizsi Megállapodás és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény célkitűzéseihez.
Annak a fontosságát, hogy a valóban megújuló energiák több befektetést kapjanak, mint a földgáz, a Bizottság 2018-as tanulmánya is mutatja. A Zöld Megállapodásban és a Párizsi Egyezményben vállalt célok eléréséhez a befektetések támogatása helyett radikálisan csökkenteni kellene a földgázhasználatunk mértékét.
A 2000-res évektől megfigyelhető kibocsátásnövekedés véleményem szerint azzal magyarázható, hogy az ország 2001-ben csatlakozott a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO), amely lehetővé tette számára, hogy a világ legnagyobb „kereskedője és gyártója” legyen.
Ha tehát Kína nem változtat radikálisan a klímapolitikáján, akkor valószínűsíthetően nem sikerül a párizsi hőmérsékletcélt elérni, ami Földünk egészére nézve katasztrofális lesz. Továbbá ha 2030-ra maximalizálná is a kibocsátását, de csökkenteni nem tudná a következő években, akkor 2050-re már 4 °C fölötti átlaghőmérséklet emelkedést eredményezne.
A grönlandi parlament, az Inatsisartut, 2023 novemberében lezajlott szavazásának eredményeként az ország 2023 november 14-én aláírta a Párizsi Megállapodást.
„Büszke vagyok arra, hogy közös, globális felelősséget vállalunk és fellépünk az éghajlatváltozással szemben.”
Climate change and environmental damage harm human rights, including the right to life, health, clean water, food, housing, and a good standard of living. The EU acknowledges that the most vulnerable people are hit hardest and has made climate change a central focus in its policies both internally and externally.